Fronthajtású Lexus limuzin a láthatáron, Európába is jön az ES

    0
    2

    Április 25-én Pekingben és információink szerint Európában, egészen pontosan Brüsszelben egyszerre debütál az új generációs, a Toyota Avalonnal rokon, illetve az aktuális Toyota Prius és persze a C-HR-t is hordozó TNGA platformra épülő Lexus ES, ami így elődeinél könnyebb lesz. Az új, hetedik generációs modell ugyanakkor talán még érdekesebb azzal, hogy míg eddig a Lexus ES kizárólag Észak-Amerikában, Oroszországban és Kínában volt kapható, az új nemzedék igazi globális modell lesz. Hajtásláncai között megtalálható lesz a 3,5 literes V6-os benzines – nyolc fokozatú automata váltóval, ugyanakkor az eladások zömét, főként Európában a Camry, illetve a RAV4 2,5 literes benzinesen alapuló hibrid hajtása adja majd. Az sem kizárt, hogy az öreg kontinensen csakis hibridként fogják kínálni.
    Az ES kapcsán kémfotók, illetve gyári részletfotó is fellelhető már. Utóbbin egyértelműen látszik az LS-re vagy akár az LF-1 Limitless koncepcióra emlékeztető, meg persze a márkára eleve jellemző orsós hűtőmaszk. A korábbi kémfotóból azonban többet tudhatunk meg az autóról, mint a hivatalos felvételből. Egyrészt szemmel látható a formai rokonság az új ES és a zászlóshajó LS között, ugyanakkor az is felismerhető, hogy míg az LS hűtőrácsának krómkerete szigorúan követi a maszk körvonalait, az ES hosszanti sávjai a felső peremen túlfutva, a gépházfedélben domborításként folytatódva adnak sportosabb, dinamikusabb hatást. A formai eltérés egyébként nem tűnik túl jelentősnek az Egyesült Államokban kapható aktuális ES-hez mérten. [BANNER type="1"]
    Az árak kapcsán ugyanaz várható, amit az USA-ban láthatunk: az ES csak hajszálnyit drágább a kisebb IS-nél, de jóval olcsóbb a vele méretben egy osztálynak tekinthető GS-nél, így az árharc alapján döntő flottavásárlók számára sokkal érdekesebb lehet, mint a GS. Utóbbira akár veszélyes is lehet, de bízunk abban, hogy a Lexus megtartja hátsókerékhajtású nagyautóját is.
    Előző cikkSzóval így lehet kívánni egy dobozt – Renault Espace I
    Következő cikkLeváltották a Volkswagen konszern vezérigazgatóját
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.