Melyik műszerfalápoló a legjobb?

Köztudott tény, már-már brit tudósok által bizonyított, hogy a legjobb esőcsinálási technika, ha lemossuk autónkat, ezért az annak külső tisztaságára való végletes ügyelést én már el kellett engedjem. A belsejét azonban igyekszem tisztán tartani, s takarítás egyik fontos lépése – természetesen az alapos porszívózáson és az ablakok tisztításán túl – a műanyagok ápolása. Ha csak letöröljük, akkor jellemzően csak tologatjuk a port, érdemes tehát speciális műszerfalápolót használni. Számos ilyen található a piacon, én most a Kauffernél markoltam fel 5 darabot.
A legolcsóbb mindössze 359 forint, tehát egy liter üzemanyag árát sem éri el, míg a legdrágább már 2071 Ft, ami azért érezhető tétel. Mivel más-más kiszerelésűek, a milliliterenkénti árat is kiszámoltam, s az az alábbi táblázatban látható. Hiába az eltérő kiszerelések, az abszolút értékben legolcsóbb egységár szerint is az, s ugyanez igaz a legdrágább esetén is.

Nézzük ár szerinti sorrendben a szereket! Az SCT–Mannol műszerfaltisztító és -ápoló egyedüliként hab. Elnevezése ellenére azt javasolják, hogy használata előtt tisztítsuk meg a felület, nyilván nagyjából. A hab nem a műanyagra, hanem egy rongyra fújandó, érdemes mikroszálas kendőt beszerezni. A habot először gyakorlatilag szétkenjük a felületen, majd az hamar elpárolog, a felület először fényes, majd selyemfényű lesz. Ahogyan a leírás is említi, az ápoló használata nem csak úri hóbort, védi a műanyagokat a kiszáradástól és a gyilkos UV-tól is. A kényesebb felületeken, amilyen például a Prius II (facelift előtti) belterének felső, matt műanyagburkolata, de összességében teljesen jó az olcsó SCT-Mannol tudása. Nálunk alma (valóban kellemes) illattal járt, de választhatók egyéb (citrom, rózsa és „új autó) illatok is. [BANNER type="1"]
A következő lépcső a Motip két különböző műszerfalápolója. Bár a „levendula illatú az olcsóbb, az tudásban gyengébb, ugyanis szilikon alapú, az pedig szárítja a műanyagokat. Ezt is antisztatikus, tehát portaszító felületet adónak mondják, a másik viszont szilikonmentességével és selyemfényével jobb választásnak tűnik. Már a kettő közül. Ugyanis az óriás kiszerelésű Motip műszerfalápolók kivétel nélkül wécéillatosító jellegű szagot adtak számomra.
Két versenyző indult a Sonax színeiben is, az egyedüliként nem hajtógázas, hanem pumpás „Xtreme Cockpitreiniger felújító hatást ígér, de azt kevéssé hozta, egyenletesebb terülésével és – számomra legalábbis – leginkább kellemes vaníliaillatával a nagyobb kiszerelésű és olcsóbb Sonax 342300 CockpitFleger, műszerfalápoló és -tisztító spary-t találtam a legjobbnak. Igaz, nem tartom annyival kellemesebbnek, mint a legolcsóbb SCT-Mannolnál, hogy arányosnak tartsam a több mint kétszeres árát. Az viszont biztos, hogy a jövőben e kettő közül választanék, ahogyan az is, hogy ajánlom a használatukat, hiszen egyrészt lassíthatjuk az utastéri műanyagok öregedését, másrészt egy használt autó is kellemesebb hangulatú lesz általuk.
Arra szertől függetlenül vigyázzunk, hogy sem az üvegekre, sem a kormánykerékre ne fújjunk belőlük, ha mégis így történne, alkohol tartalmú tisztítószerrel tisztítsuk le a fénytörés és a csúszós felület elkerülése érdekében.