Vérbeli BMW, húszdével is – BMW X2

    0
    2

    Már az idei Balatonfüred Concours d’ Elegance rendezvényre menet találkoztam ezzel a tesztautóval. A Misano kék fényezésre nem mondanám azt, hogy rabul ejtett, sőt, a teszt alatt viszont megtetszett, vibráló, üdítően vidám. Elsőre nagyon hiányzott valami, ami a 25d tesztautón megvolt. Persze, hisz ez itt csak M Sport, amaz meg M Sport X volt, a BMW SUV-k új stílusjegyeivel, ami a matt szürkére fényezett kerékjárati íveket takarja. Így, hogy a karosszéria színére fényezték, látható valójában, milyen is a formája az X2-nek, vagyis optikailag már nem húzza fel a szoknyáját úgy, mint a szürke elemekkel. Nem magas autó, városi crossover ez inkább, mint SUV, vagy SAV, ahogy a BMW-nél hívják ezeket.
    Már csak a kék fényezés miatt is látványos, rengetegen megnézik, de maga a forma is egészen szokatlan. Derékmagasságig nagyon hasonlít az X1-re, ám fölötte egészen laposan húzódik a tető, ami valóban kicsit sportosabban végződik, na, persze kupénak azért messziről sem nevezném, de ez ma egy divatos szó, amire lehet, rávarrják. Valójában az X2 egy tisztességes kompakt karosszériát hord, hatásvadász elemekkel tűzdelve. Ilyen a magasra húzott első lökhárító, vagy a fejjel lefelé állított, az eddigi BMW-khez képest jóval agresszívebb megjelenést adó vesék, ezek egyébként már a 8-asra is rákerültek. Na meg persze ott van a két embléma is a C-oszlopra tűzve, amikkel talán megvártam volna egy újabb kupét a BMW helyében, nem vagyok benne biztos, hogy a tipikus X2 közönségnek ez a megoldás mond bármit is.

    A múltidéző kártya kijátszása egy kicsit elhamarkodottnak tűnik, ám ahogy azt korábban is írtam, a két oldalsó emblémával még mindig erősen él a hatásvadász jellem. Most ezt mindenki úgy ismeri, mint az oldalemblémás BMW, ami a modellnek egyrészt jó, mert van szexepilje, aki meg érti, annak szintén jóleső érzés, hogy a BMW-nél tényleg a sportmodellek a fontosak, és ezt mutatni sem szégyellik. Más kérdés, hogy már ők is az elsőkerekes szabadidő-autójukra vezették rá egy klasszikus kupé jellemzőjét, mint a Mitsubishi az Eclipse nevet. A lehetőségekhez mérten viszont eléggé sportos az X2, a nyersen körbeműanyagozott alapváltozathoz képest az M Sport ráadásul egy centi ültetést is kapott, futóműve eléggé feszes, de valahogy itt mégsem tűnik annyira keménynek, mint a 25d-nél volt. A zajkomfort is jobb valamivel, ám csak a motor miatt lehet, a gördülési zaj sajnos jelentős, a BMW-kre jellemzően hangos az utastér. [BANNER type="1"]
    A 20d meglepően csöndes, egyre jobban sikerül megoldani körülötte a hangszigetelést, egészen más, mint a 25d, pedig nagyrészt ugyanaz a motor. A klasszikus húszdé jelzéssel 190 lóerőt és 400 Nm nyomatékot kapunk az X2-ben, mindenképp xDrive összkerékhajtással és 8 fokozatú automata váltóval. Furcsa módon itt már a joystick szerű váltógombot kapjuk, nem úgy mint a 25d-nél, pedig a dízelekhez még a hagyományos nyolcas bolygóműves automatát csatolják, nem az új hetes duplakuplungosat. Mindenesetre ez egy ügyes váltó, kíváncsian várom, milyen lesz az új, mert ez jelenleg masszívan teszi a dolgát, gyorsan is kapcsol, indulásnál is megfelelő dinamikát ad. A kétezres dízel izmos, mint mindig, a hangja kívülről nem szép, de kevésbé csattog, mint nagyobb jelzésű társa. Fogyasztása városi használat mellett nem feltétlenül más, számolás alapján a 20d is 7,3 litert kért 100 kilométerenként, miközben 6 liter körüli értékeket mutatott végig, aminél nem kizárt, hogy országúton még kevesebb is hozható.
    Ugyanakkor mivel terepjárós jellemzői nem igazán vannak, nyugodt szívvel hagynám ki belőle az xDrive-ot és választanám a 18d-t. A motor ugyanaz, csupán a teljesítmény kevesebb egy kicsivel súlyra pedig kevesebb. Az X2 amúgy is rendkívül nehéznek érződik, nagyon súlyos autó hatását kelti vezetés közben, kormányzása még a hátsókerekes modellekénél is nehezebb. A karosszéria is bunkerszerű, bombabiztos járműnek tűnik, amire a mozgása is rádob egy lapáttal. Egy tömbként mozog, elég jó az összhang, sikerült úgy hangolni az elsőkerekes platformmal is, hogy élményben ne lógjon ki a többi modell közül. Hátul nem utaznék sokáig a sötétség miatt, ám a rövid ülőlap ellenére maga a pozíció nem rossz, térd és fejtér is van bőven.
    Imádom ezeket az első üléseket, rendkívül jó tartásúak, még egy ilyen autóban is sportos pozíciót lehet felvenni, és örömmel látom, hogy már az Opel is jó úton jár, az AGR ülésük már egészen hasonló ehhez. Minden kezelőszerv klasszikusan BMW-s, az iDrive magasabb felszereltségnél érintőkijelzős, bár a kezelőszerv még mindig remekül használható. Csomagtere kompaktos, 470 liter, ami azért elég kell, hogy legyen annyi ember cuccának, ahányan beférnek. Esetleg a nyílás lehet szűk, de az sem vészes, viszont egy ennyire kicsi csomagtérajtót azért kézzel sem nehéz mozgatni, a motoros nyitás már csak flancolás. Hogy jó úton jár-e a BMW ezzel az elsőkerekes platformmal, arra jó bizonyíték az X2, hisz akit nem izgat, hol hajt az autó, de mégis legyen divatos, mutatós, az szeretni fogja, de még a BMW-sek sem fognak elfordulni tőle, ebben biztos vagyok, a vezetési élmény itt is megvan, csak kicsit másként.