Folytatódik a licit: ezúttal itt egy közel 320 ezret futott Audi

Ha van rossz hírű automata váltó, hát a Volkswagen, akarom mondani Audi multitronicja az. Nincs fórum, kocsma, már-már talán lépcsőház sem, ahol ne hangzott volna még el: hát az el fog romlani, ez ugyanis egy láncos CVT váltó, 8 darab programozott, kézzel is kapcsolható fokozattal. Így aztán naná, hogy rávetődtem arra az A4 Avantra, amit egy ismerős ismerőse használ. A 2,0 literes, 143 lóerős TDI 8 éves, azaz a B8-as A4 első szériájából való, a rettegett mulitronic váltóval. 8 esztendős dízel prémiummodell, ne legyünk meglepődve azon, hogy közel 320 ezer kilométer van benne, hiszen ez évi 40 ezer kilométeres átlagfutást jelent, dízelt pedig épp ilyen használathoz, pontosabban ilyen mértékű használattól ajánlott venni.



A próba után talán azt is ki merem jelenteni: még jó, hogy ennyit mentek vele. Ugyanis megdöbbentően jó állapotban van, talán még jobb bőrben van, mint a június elején mutatott 240 ezret futott, 3 évvel fiatalabb, már frissített A4 Avant. Félig matt, közelről narancsosnak tűnő fényezése persze magyarázatot követel. Ugyanis nem az eredeti, unalmas szürke dukkót látjuk valójában, van rajta egy, a karosszériát sötétítő és egyben a karcolásoktól is óvó, félmatt fólia. A jelenlegi tulajdonos már így vette az autót, amúgy 3 évvel és 120 ezer kilométerrel ezelőtt. Igen, a kamu S line feliratok is rajta voltak már, pedig ez az autó nem S line. Eredetileg svájci kivitel, a tartásuk kapcsán ebben a kategóriában bizony már gyengének mondható alap ülésekkel, de azért kétzónás automata klímával, Audi concert, SD-kártya olvasós és USB-csatlakozást is adó hifivel, alap tempomattal. Egyéb sofőrsegéd itt nincs, pedig ebben a szériában már elérhető volt egyebek mellett sávelhagyásra figyelmeztetés, holttérfigyelő, távolságtartós tempomat és akár 7 colos navigáció is.




Viszont ami nincs, az ugyebár nem is tud elromlani, ami pedig van, az mind kivétel nélkül jól működik, s a zömében autópályás üzemben az autó egésze is nagyon jól bírja az éveket és a kilométereket. Nemigen lehetne megmondani, ha az óraállás valamilyen furcsa okból feleződne, s ez aztán felhívja a figyelmet arra, hogy

prémiumautót különösképpen csakis vezetett szervizkönyvvel, követhető múlttal ajánlott megvenni.

Persze a legtöbb emberben benne van a kilométerektől való félelem, s az A4 tulajával beszélgetve is előjött, hogy most egy néhány évvel fiatalabb, legfeljebb 100 ezer kilométeres autót venne. Mondta ezt épp a 317 ezret futott A4-ben, amit 5 évesen 200 ezer kilométerrel vett, s amivel semmilyen problémája nem adódott. 280 ezer kilométernél persze fájdalmas volt neki a márkafüggetlen, de hivatalos szervizben is mintegy fél millió forintos „nagyszerviz, ami egyebek mellett a teljes vezérlés és a váltóolaj cseréjét is tartalmazta. Igen, 160 ezrenként cserélendő a 2.0 TDI vezérműszíja, a multitronic váltó pedig ugyanúgy 60 ezer kilométerenként igényel új olajat, ahogyan a DSG-k. Városi használat mellett pedig ajánlott gyakrabban is új olajat tölteni a szerkezetbe.



Ha ugyanis nem kap új olajat a váltó, az ugyanúgy tönkre fog menni, ahogyan a motor. Sőt, akkor is, ha a motor gyengélkedik, akár egy rossz befecskendező vagy a hibás turbó, netán a részecskeszűrő eltömődése miatt. És ezen okokból fordulhat elő, hogy jobb egy 200-300 ezer kilométert, de a dízelek számára ideális körülmények között, nem pedig rövid távokon, de kevesebbet futott példány, mint az utóbbi. Sőt, azt is mondom, hogy jobb egy meglévő, biztosan jó autó, mint egy másik használt, fiatalabb, kevesebbet futott, de valamennyire minden esetben rizikós használt autó. Tényleg azzal búcsúztam el az A4 tulajától, hogy én nem borítanék 1-2 millió forintot egy másik autóba, inkább félretenném ennek az esetleges javítására, még úgy is, hogy a multitronic váltó javítása nem lesz olcsó, ha mégis szükséges lesz. De ne legyen az, el kell végezni az előírt karbantartásokat, a ciklusok rövidítésével, hiszen számoljunk azzal, hogy minél korosabb a gép, annál jelentősebb a kopás, a rezonancia, nagyobb terhelést kap az olaj is. Tudom, a megelőző karbantartásokra kevesebben szeretnek költeni, mint új autóra, ám utóbbinak már a bürokratikus költségei is annyira magasak, hogy szerintem nem éri meg. Pláne egy alapvetően tökéletes, csak épp magas óraállású prémiumkombi esetén. Oké, az üléseken hiába jó, kopást még a sofőrnél sem mutató a kárpit, hiába gyári minőségű a tömés, a tartás nem a legjobb. De tényleg inkább élnék együtt azzal, mint jelentős kiadásért cserébe egy másik autó rizikójával. Mert itt hibátlan a futómű, jó a csillapítás még a télinek használt 16 colos gyárinál nagyobb, 225/50 R17-es felnikkkel is, szóval azért ülés ide vagy oda, a komfort nem rossz.
[BANNER type="1"]




Persze tudom azt is, az autóvásárlás komoly drog, sokszor elgondolkodtam már én is azon, hogy a hibátlan, igényeimet tökéletesen kiszolgáló autó helyett újabbat vegyek, így aztán nem fogok meglepődni, ha ez az autó is felkerül a Használtautóra, ahol a hasonló modellek jellemzően 2,4-3 millió forint között találhatók, persze nincs egyetlen 300 ezer kilométeres futású sem, így ez remek állapota ellenére is csak az alsó régióba kerülhetne. Ha viszont a vásárlás a cél: három dolgot néznék, az állapotot, az árat és persze a vezetett, igazolható szervizkönyvet. És ezekben elég jó ez, az eredetileg Svájcból származó, hazánkba 2012-ben (azaz épp a regisztrációs adó jelentős enyhítésének évében) érkezett kombi. Motorja a 2,0 literes TDI-kre jellemző hanggal jár, 143 lóerejével és 320 Nm nyomatékával jól húz, váltója finoman, rángatásmentesen szabályozza a nyomatékot, higgadt üzemben 1200/percre ejti a fordulatot, amivel elég kényelmesen el lehet vele ringatózni. Persze lehet vele haladni is: a 100-as sprint 10 másodperc alatti, a végsebesség 200 km/óra feletti, a fogyasztás pedig a német autópályás üzemben, 160-180 km/órás utazótempóval is 7,5 l/100 km alatt marad, országúton pedig simán hozható a gyári, 5 liter körüli érték is. De ne utóbbi lebegjen a vásárlók szeme előtt, hanem az, hogy az Audi használtan is Audi, tartós, de a karbantartásokat igényli. Ha pedig az elmarad, kegyetlen bosszút áll a szerkezet, a dízel jó eséllyel füstölni fog, a váltó rángatni, vagy már azt sem. Tudom, vegyes a kép, de ezzel az autóval tényleg vegyes érzelmekkel vagyok: el nem adnám, vásárlását pedig nagyon meggondolnám, de egy ilyen állapotún azért elgondolkoznék, már csak azért is, mert már-már sci-fi, azaz tudományos-fantasztikus kategória, hogy 317 ezer kilométerrel ennyire egyben is lehet egy 8 éves autó.