Milyen a Dacia Duster alapmotorral? Kipróbáltuk!

    12
    3

    Kétszer is járt már nálunk az új Dacia Duster, először dízel, „full kivéve bőr verzióként, majd nem sokkal később benzines csúcsverzióként. A WLTP átállásnak „köszönhetően utóbbi a cikkünk megjelenésére már pont kikerült az árlistából. Ma a Duster egyetlen benzinese az 1,6-os alapverzió, 114 lóerővel, 156 Nm nyomatékkal és 5 fokozatú kézi váltóval, valamint természetesen már Euro6d-TEMP normával.[BANNER type="1"]

    A Dacia ma is ügyesen hozza azt, hogy egy néhány éves használt autó áráért vállalható újat ad.

    Ma persze már másfajta használt autókkal kell versenyezni, mint kellett 2004-ben, az első Logan megjelenésekor. Sőt, 5 évvel később, a Duster 2009-es érkezésekor is más volt már a helyzet, a Duster ennek megfelelően korszakváltó modell volt a Daciánál. Már csak azért is, mert minden addiginál olcsóbban adott divatos SUV modellt, s ezzel minden addigi – újkori – Daciánál kelendőbb lett. A második generációs Duster ismét korszakváltás a márka történetében, sosem volt még ilyen jó autójuk, s ez az alapverzióra is igaz. Minden porcikájával meggyőzőbb, mint tesói, pedig azok sem rosszak.
    Persze a Duster eleve a Dacia csúcsmodellje, méretben persze nagyobb nála a hétülésesként is kapható és persze hosszabb Lodgy, de alapárban vele egyező, s a Duster a magasabbra pozicionált, nem mellesleg frissebb modell. A formát nagyon ügyesen frissítették, a generációváltás ellenére önmaga maradt a Duster, de szélesebb arcával jól mutatja, hogy új. Belül szembetűnőbb a frissítés, bár a műanyagok továbbra is kivétel nélkül kemények, már egy fokkal jobb minőségűek. Ma egy Duster belseje nem bántó, jobb az üléspozíció is, már amennyiben az elődből ülünk át. A legtöbb autóból, vagy nem is autóból átülve pedig egyszerűen csak azt mondjuk: ez már teljesen korrekt.
    Nyilván annak tükrében, hogy ma is olyan áron kapható az alap Duster, amennyiért más nem ad SUV-t. A Lada 4×4 ugyanis nem SUV, és nem is mai autó. A Duster egy teljes értékű családi járgány, divatos karosszériával, 2,99 millió forinttól. Persze meg kell jegyezni, tesztautónk sem az alapgép, ez már a harmadik, Comfort felszereltség, s még ebbe is került egy-két extra. Igaz, a legfontosabbakat a 3,79 millió forintos Comfort már megadja. ESP, 6 légzsák, első elektromos ablak, távirányítós központi zár minden mai Dusterhez jár, de itt már van légkondicionáló, kihangosítós audiorendszer, tempomat és bőr borítású kormány/váltógomb is.
    Igazán viszont két komoly ütőkártyát tud a Duster 3, jelen esetben 3,8 millió forintért: az egyik, hogy új, pukimentes autó, alapból 3 év/100 000 km, de kvázi fillérekért 5 év/80 ezer kilométerre „toldható, ugyanennyi időre fix díjas karbantartással is kiegészíthető garanciával. Magyarán akár 5 évig nem fog meglepetésösszeget okozni. Ez bizony kényelem, ami nem mellesleg a Duster másik legfőbb erénye.

    Olyan könnyedséggel megy át bármilyen úthibán, fekvőrendőrön, sínen, hogy az valami hihetetlen.

    Nem kell vele aggódni, ha épp csak járdára felállva marad parkolóhely, netán ha le kellene térni az útról, sőt. A Duster fronthajtással (mert benzinmotorral jelenleg csakis úgy kapható) is többet tud, mint egy átlagos szabadidő-autó, hasmagassága (21 cm) és terepszögei (első 30, hátsó 34, áthaladási 21 fok) miatt amíg száraz, nem csúszós úton kell haladni, meglepően sokat tud, s a karosszéria adottságai miatt a terepjárós legjobb barátjának számító lendület is egészen bátran használható vele.
    Némi kompromisszumot persze igényel a Duster, a 3 milliós alapverzióban még nemhogy klíma, osztottan dönthető hátsó ülés sincs, klímával legolcsóbban 3,55 millióért kaphatjuk meg, így józan választás belőle a már klímás, tempomatos, bőrkormányos, 3,8 milliós Comfort szint. A motor azonban ebben sem acélos, pontosan ugyanaz az 1,6-os, ami a 3 milliós bázisnál. A Dustert – a már WLTP-s Euro6 norma teljesítése mellett 11,9 másodperc alatt képes 100-ra mozdítani a Renault-Nissan szövetség egysége. Városban az elindulási hajlam meglepően jó, s az említett 100 km/órás tempóig valóban nincs gond a menetdinamikával, olyan dusteres, „egész jó. Felette már vannak gondok, de sík úton azért egészen jól eléri a 130 km/órás utazótempót is, ahol stabilan, de azért az átlagosnál zajosabban, 8-9 l/100 km közötti fogyasztással fut. Érdemesebb kicsit lassabban, mondjuk 110-120 közötti autózni, ott ugyanis halkabb, s a fogyasztásból is rögtön leugrik 1-1,5 liter. Városban, sűrű forgalomban a stop-start ellenére is szintén 8 liter körüli fogyasztás adódik, de higgadtabb körülmények között és pláne országúton a benzines Duster étvágya is tartható 7-7,5 liter környékén.

    A tesztátlag gyorshajtásmentes autópályázással és városi használattal tankolás szerint 7 l/100 km lett, ami egyrészt nem rossz, másrészt igencsak közel van a gyári 6,8-as értékhez.

    Persze meg kell jegyezni, nem téli és nem is kánikulai időben, a klímát nem mindig használva. A dízel persze legalább egy literrel kevesebbet fogyaszt, de ha két literrel számolunk, akkor is kell közel 90 ezer kilométer, mire kitermeli a 700 ezer forintos felárát.
    A benzines persze nem csak fogyasztásával, erejével, pontosabban nyomatékával is gyengébb. Komolyabb autópályás emelkedőkön (például az érdin) a 130 km/órás tempót sem tudja tartani, a 120-at is csak visszaváltással, negyedik fokozatban. Aki ezzel meg tud barátkozni, vagy zömében amúgy sem autópályán, hanem inkább városi, elővárosi, vagy országúti körülmények között autózik, annak tudom ajánlani az alap Dustert. Bár megjelenése robusztus, vezethetősége könnyed, kuplungja, alapáron elektromos szervós kormánya könnyű, futása stabil, kanyarodási oldaldőlése a korábbinál jóval szerényebb, a mai konkurenciához mérten sem túlzó. Lehet, hogy sokan megrökönyödnek, de a Duster még szerethető is, azzal, hogy nem kell agyonfélteni, mégis egészen jól kiszolgál, van benne például komfortindex is, kihangosítója hibátlanul működik. Ha egy autótól nem várunk többet, hogy tegye a dolgát, a Duster a mai mezőnyben is jó választás, így, alapmotorral is.
    Előző cikkHamilton tovább növelte előnyét a szingapúri győzelmével
    Következő cikkSüllyednek a dízelek, jönnek fel a hibrid és elektromos autók
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    12 HOZZÁSZÓLÁS

    1. „ma a Duster egyetlen benzinese az 1,6-os alapverzió, ami alapjaiban ugyanaz a motor, ami az elődben is az alap volt, vagy ha úgy tetszik, a Renault immár 20 éve elérhető egysége”
      Ez sajnos nagyon nem igaz. Az előző Duster ráncfelvarrásakor a K motor kikerült belőle, ez egy Renault-Nissan eredetű tök új motor. Semmi köze a régi K4-hez.

    2. … ja és megnéztem a hahu-n és sok kereskedés hirdeti, hogy az 1.6-ois benzinessel újra kapható 4×4 hajtással, vagyis aki ezzel a motorral rendeli, annak sem kell lemondania a kapcsolható 4 kerékről (amennyiben szüksége van rá).

    3. Túl szép hogy igaz legyen…sajnos nem lehet a főcím ellenére sem olyan új autót találni ami néhány éves használt árában lenne! Azonos kategóriában. Ez sem az a kocsi mivel ha fel van szerelve kb klímával tempomattal tolaókamerával már 4 m Ft korul van. Annyért meg lehet normális nem teherautó alapú no RoMan kocsit is venni. Ezek még mindig nem ütik meg a használt meghibásodás kozép szintjét sem. http://www.automotor.hu/hirek/whatcar-megbizhatosagi-felmeres-a-suzuki-es-a-toyota-az-elen/
      A whatcar tesztjén kozel azonos árban de minőségibb a magyar suzuki sx4scross pl. Legjobb lett a meghibásodási felmérésben. A dacia a szerencsétlen 13. Számot kapta…csak, tehá nem elég csak a teszt első néhány órájában jól működnie a kocsinak.

    4. Nekünk nagyon bevált. Én szkeptikus voltam de utánanéztem, kiprobáltam és visszaköszönt benne a régebbi renaultok ergonomiája és mivelhogy Renault mániás vagyok igy a feleségem nem kellett nagyon sokáig győzőködjön ,hogy olcsón a román, Nissan eredetű motoros „rokont” válasszuk . De nem bántam meg. Igazán őszinte autó nem flancól, nincs csicsa-micsa ,csendben szerényen teszi a dolgát hiba nélkül. Iszonyat stresszmentes , csendes ,nyugis gép csak ajánlani tudom . A nem magamutogató és hitel mentesen vasárolni akaró józan racionális ebereknek való. Aki tudja meddig ér a takarója.
      Ja! És nem utolsósorban annyiért lehet leadni 3 évesen amennyiért vettük. De marad.?