Melyik a jobb? A Nissan Leaf vagy a VW e-Golf? Megnéztük

    0
    2

    Természetesen nem a nagy állami villanyautó-beszerzésből való villanyautókat tettünk egymás mellé, hanem két forgalmazói tesztautót, azokat is eléggé sebtiben, hiszen eredetileg csak a Groupama Tanpálya huszadik születésnapjára vittük ki őket, de ha már együtt volt a két elektromos modell, össze is fotóztuk és mértük őket, fogyasztásukat egy rövid autópályás szakaszon mértük össze.
    Nissan Leaf vs. Volkswagen e-Golf - méretek
    Hosszúság [mm] Szélesség [mm] Magasság [mm] Tengelytáv [mm] Csomagtér [l]
    Nissan Leaf 4490 1788 1540 2700 385
    Volkswagen e-Golf 4270 1798 1450 2631 341-1233

    Alapvető különbség a két modell között, hogy a Leaf eredetileg és kizárólag villanyautónak tervezett modell, annak is második generációja, illetve egyes nézetek szerint az első jelentős frissítése. Méretben a Golf kompaktabb, ugyanis csak 4,27 méter hosszú, míg a Leaf 4,49 méterével és 2,7 méteres tengelytávjával is nagyobb. Ugyanakkor belső méretben ez a 22 centis hosszkülönbség nem egyértelműen látható. Minimálisan nagyobb a hátsó lábtér a Leafben, ráadásul az ülőlapok hossza a Golfban nagyobb. Utóbbiból sem szabad persze komoly következtetéseket levonni, ugyanis tartásukkal a Leaf ülései a jobbak. Ahol egyértelmű a méretkülönbség, az a csomagtér. Ott sem óriási mértékben, hiszen a Leaf fara 44 literrel öblösebb csupán. Utóbbi hosszabb és főként mélyebb, de 8 centivel keskenyebb a Golfénál. Használhatóságban óriási különbség, hogy a Leafbe állítva is beférnek a szabvány fedélzeti bőröndök.
    Nissan Leaf vs. Volkswagen e-Golf - belső méretek
    Nissan Leaf Volkswagen e-Golf
    Belső szélesség elöl [mm] 1440 1510
    Belső szélesség hátul [mm] 1410 1440
    Belmagasság elöl [mm] 980-1020 890-965
    Belmagasság hátul [mm] 930 960
    Hátsó lábtér 180 cm-es vezető mögött [mm] 270 265
    Ülőlap hossza elöl [mm] 510 520
    Ülőlap hossza hátul [mm] 480 500
    Csomagtér maximális szélessége [mm] 1150 1270
    Csomagtér szélessége a kerékdobok között [mm] 980 1000
    Csomagtér magassága [mm] 590-890 440-700
    Csomagtér hossza [mm] 760 730
    Csomagtér hossza üléshajtással [mm] 1520 1480
    Raktérnyílás szélessége [mm] 1000 1080
    Raktérnyílás magassága [mm] 770 700
    Rakodóperem magassága [mm] 730 660

    Ami az anyagminőséget illeti, a Golf hozza a márkától megszokottat, egy hajszálnyit igényesebbek a műanyagok, bár a Leafnek sincs oka panaszra. Az e-Golf alapvetően egyetlen felszereltséggel kaphatunk, s ebben már a 24 centis képátlójú, navigációs csúcs infotainment rendszer, valamint a távolságtartós tempomat és a LED fényszóró is benne van, viszont hozzá a hőszivattyús klíma például feláras. Igaz, utóbbi a Leaf alapváltozatához is, de az a második, a tesztautót is jelentő N-Connecta felszereltséggel is megvan már, s árban még így is 0,4 millió forinttal a Golf alatt vagyunk. Ha a Leafhez megvesszük a ProPilot rendszert, valamint a LED fényszórót, akkor már csak 130 ezer forint az árelőny, de ha a Golfhoz kérjük a Leafnél alapból meglévő kulcs nélküli nyitást és indítást, valamint a tolatókamerát és a parkolóradarokat, akkor rögtön több mint fél millió forintos árelőny láthatunk a Leafnél, ami így már egyértelműen olcsóbb. [BANNER type="1"]
    További plusz pont a Leafnél, hogy egyrészt nagyobb teljesítményű, 110 kW-os, 320 Nm nyomatékú motort kapunk hozzá, s 100 km/órára gyorsulása is jobb, nem is szerény 1,7 másodperccel, így a Leaffel 7,9 másodperc alatt is meglehet a 100-as sprint. Végsebességben az e-Golf 150, a Leaf 144 km/órát enged, mindkettő elektronikus korláttal. Ami viszont fontosabb, hogy a Leaf esetén van e-Pedal, amivel egy gombnyomásra kapunk egypedálos vezethetőséget, ami elsőre fura lehet, de nagyon megszokható, s praktikus, egyedül talán parkoláshoz érdemes kikapcsolni, hogy legyen kúszás. A motorfék, pontosabban a visszatáplálás amúgy az e-Golf esetén is állítható, ám túl sok fokozatban, s a leginkább intenzív sem olyan, mint amit a Leaf e-Peadalja ad. A Golfban a hagyományos automatáktól megszokott karral választható az irány és a visszatermelés mértéke, míg a Leafben elektromos kapcsolókkal. Összességében elmondható, hogy a Leaf villanyautósabb, az e-Golf pedig egy hagyományos autó villanymotoros változata.
    Nissan Leaf vs. Volkswagen e-Golf - műszaki adatok, alapárak
    Nissan Leaf 40 kWh Volkswagen e-Golf
    Teljesítmény [kW] 110 100
    Nyomaték [Nm] 320 290
    Gyorsulás 0-100 km/h 7,9 9,6
    Végsebesség [km/h] 144 150
    Fogyasztás – vegyes (WLTP) [kWh/100 km] 20,6 13,2
    Fogyasztás a tesztkörön [kWh/100 km] 18,5 16,7
    Gumiméret a tesztautókon 215/50 R17 205/55 R16
    Saját tömeg [kg] 1557 1615
    Megengedett össztömeg [kg] 1995 2020
    Hatótáv [km] 350 300
    Akkumulátor kapacitása [kWh] 41 35,8
    Töltési idő 230V/400V/villámtöltő [h] 21/7,5/1 13/5-8/0,7
    Alapár [Ft] 11 130 000 12 043 410

    A fogyasztás és a hatótáv külön mise. Bár a WLTP szabvány szerint mérve az e-Golf vegyes fogyasztási értéke is nőtt 0,5 kWh/100 km értékkel az NEDC normáshoz mérten, még így is jóval kedvezőbb a Leafhez mérten (13,2 vs. 20,6 kWh/100 km). Eddigi tapasztalatunk is az volt, hogy normál használatban hajszálnyit takarékosabb az e-Golf, ugyanakkor a Leaf is simán bevihető normál használatban 15 kWh/100 km alá. Az autópályás tesztkörön persze zordabb értékek adódtak, az e-Golf 16,7, a Leaf 18,5 kWh/100 km-t mutatott. Utóbbi még mindig kedvezőbb a WLTP adatnál, míg a Golf esetén annál nagyobb számot láttunk. Hatótávnak a Nissan 350, a VW 300 kilométert ad meg, előbbi 41, utóbbi 35,8 kWh kapacitású akkumulátorral. Normál üzemben egyikkel sem lehet számolni, de a közel 300 kilométeres hétköznapi hatótáv mindkettővel megvan. Fedélzeti AC töltőből a Nissan 6,6, a VW 7,2 kW-osat ad, így a Type2 csatlakozós publikus oszlopokról, illetve otthoni fali dobozból ennyit tudnak felvenni, a Nissan így 7,5, a VW a különféle források szerint 5-8 óra alatt tölthető fel, a konnektoros töltés mindkettő esetén több mint fél nap, már amennyiben teljesen lemerítettük az akkumulátort. DC, azaz egyenáramú villámtöltés mindkettejüknél van, akár 50 kW-tal, a Nissan esetén az Európában (egyelőre) hajszálnyit elterjedtebb CHAdeMO, a Golfnál a már egységesebb CCS csatlakozóval.
    Összességében elmondható, hogy bár a Leaf több mint egy arasznyival hosszabb, mégis olcsóbb a Golfnál. Nagyobb csomagterével jobban használható, e-Pedaljával jobban vezethető, ugyanakkor elmondható az is, hogy hagyományos autó jellege miatt az e-Golf talán többek számára szimpatikus. Ami a garanciát illeti: a Nissan alapból 3 év/100 000 km, a villanyautós alkatrészekre 5 év (vagy 100 000 km) jótállást ad, az akkumulátorra mindkét gyártó 8 év/160 000 kilométert vállal. Villanyautóként egyértelműen a Leaf a nyerőbb, nem véletlenül a világ legnagyobb példányszámban eladott elektromos modellje, de persze vásárlás előtt érdemes lehet az e-Golfot, meg persze a Hyundai Ionoiqot és a vadonatúj, 39 kWh-ás akkumulátorral (állami támogatás nélkül) 10,9 millió forinttól kapható Kona Electricet is szemügyre venni. Hogy azok mit tudnak? Hamarosan megnézzük azt is!
    Előző cikkÍgy gumizza fel egy ezer lóerős Corvette a hegyoldalt!
    Következő cikkEgyterűvel bővül a Lexus palettája?
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.