Hideg, párás az autód utastere? Mutatjuk, mi lehet a baj!

Nemrégiben írtunk arról, hogy télen sem ajánlott nyakig beöltözve, nagykabátban vezetni, hanem az utastér bemelegedése után ajánlott levenni a kabátunkat, s a megfelelő üléspozícióban, kényelmesen elhelyezkedni. De mi van akkor, ha az autó nem melegszik be? Baj! Mutatjuk is hamarosan, hogy mivel adódhat, de előtte még némi figyelmet igényel a motor melegítése. A legfontosabb, hogy a motor indítását követően, ha nincs olyan nagyon hideg, akkor a benzines autót 10, míg a dízelt 30 másodpercig melegítsük. De még a legnagyobb fagyok esetén sem érdemes olyan sokáig várni, benzines autóval 1, a dízellel pedig legfeljebb 2 perc után indulhatunk is. A terhelt motor egyrészt hamarabb melegszik, így kevesebbet fog a számára nem ideális bemelegedési ciklusban járni, másrészt így közben hasznos munkát is végez. Érdemes arra figyelni, hogy ilyenkor se nem túl alacsony, se nem túl magas fordulatszámmal közlekedjünk, dinamikusabb haladáshoz várjuk meg, míg a motor eléri az optimális üzemi hőmérsékletét. [BANNER type="1"]
A bemelegedési idő elsősorban a külső hőmérséklettől és a motor terheltségétől függ, logikusan minél több üzemanyagot égetünk el egységnyi idő alatt, annál hamarabb fog bemelegedni, de a motornak természetesen nem tesz jót, ha azonnal padlógázzal tapossuk, így nem érdemes azzal rövidíteni a „melegítést”. Utóbbi állapotáról a legtöbb autóban a hűtővíz hőfokmérője ad visszajelzést, de persze télen az is, hogy kapunk-e meleget a motortól. Az utasteret ugyanis (a leginkább elterjedtnek számító belső égésű motoros autóknál) a motor veszteséghőjével fűtjük. Hatalmas általánosítással nagyjából elmondható, hogy egy benzines autó 5-10 km (~5-10 perc), míg egy modern dízel 20 km (~20 perc) alatt éri el üzemmeleg állapotát. Hozzátesszük ismét, az egyenlet sokváltozós, de el kell mondani, hogy ennél rövidebb távokat autózva ne is várjunk komoly fűtést (ha csak nincs például segédfűtés, netán előfűtés az autóban), s azzal is legyünk tisztában, hogy az ideális üzemnek csöppet sem nevezhető hideg járatás a motornak sem kedvező.
Ahogyan az autó minden eleme, úgy idővel az az alkatrész is meghibásodhat ami miatt a bemelegedési ciklus a megszokottnál jóval lassabban, vagy egyáltalán nem megy végbe. Ha ugyanis a termosztát elromlik és nyitva marad, azt érezhetjük, hogy az autó nem fűt, az utastér pedig párásodik. Ez pedig nemcsak nekünk, bent ülőknek kellemetlen, de a motornak sem tesz jót, hosszú távon ugyanis fokozott motorkopást okoz, ami miatt az erőforrás élettartama lerövidül. A termosztát a motor kis és nagy hűtőkörét zárja, illetve nyitja össze. A kisebb kör azért felel, hogy a motor gyorsabban melegedjen be, a nagy pedig azért, hogy kellő mennyiségű hőt tudjon leadni, elvezetni a motortól. Magyarán az autó (jellemzően menetszéllel is temperált) hűtőjében keringő folyadékkal csak akkor köti össze a termosztát a kisebb hűtőkört, ha annak hűtésére is szükség van már, ez pedig a motor bemelegedésével következik el. A termosztátnak alapvetően háromféle hibája lehet, az egyik, hogy elkezdi ereszteni a hűtőfolyadékot. Mivel a hűtőközeg nélkül maradó motor besülhet, ezért a folyadékszint ellenőrzése ugyanúgy hozzátartozik az autó alapvető, otthon is legalább havonta esedékes revíziójához, mint a motorolajszint kontrollálása.

A termosztát viszont úgy is el tud romlani, hogy a folyadék sehol sem szivárog, megszorulhat, leginkább attól, ha szennyeződés van a rendszerben. Utóbbi az elhanyagolt folyadék-cseréből, de leginkább a nem megfelelő hűtőfolyadékból következhet. A termosztát alapvetően kétféle, nyitott vagy zárt állapotban, de persze köztes pozíciókban is ki tud kipurcanni. Veszélyesebb, ha nem, vagy nem nagyon engedi át a hűtőfolyadékot, zárt termosztát mellett ugyanis autópályán télen is be fog sülni a hűtés nélkül maradó motor. A túlhevülő motorra a vízhőmérő, illetve kontroll-lámpa is felhívhatja a figyelmet, ilyenkor természetesen azonnal meg kell állni. A nyitottan maradt termosztátot leginkább télen fogjuk észrevenni – a csak nagyon lassan megérkező fűtésből; ugyanakkor érdemes (lenne) nyáron is felfigyelni a lassan bemelegedő motorra, a már említett fokozott motorkopás és persze fogyasztás, emisszió miatt.
Amennyiben a termosztát a legkisebb hibát is mutatja, azt tapasztaljuk, hogy a motor időnként kissé túlhevül, netán lassan melegszik be, akkor mindenképp ajánlott az ellenőriztetése és szükség esetén a cseréje. Ahhoz képest, hogy mi múlik rajta, filléres alkatrész. Persze nem érdemes belőle a legolcsóbbat venni, sokkal inkább ajánlott egy minőségi példányt vásárolni, ami persze nem feltétlenül jelent drága alkatrészt. A Bárdi Autó kínálatából például a már több mint 100 éves múltra visszatekintő Vermet márka az erősen ajánlott.
A nem megfelelő fűtés oka persze nem csak a termosztát, hanem a fűtőradiátor is lehet. A hűtőfolyadék ugyanis nem csak kifelé adja le a hőt a hűtőn keresztül, hanem az utastér felé is, a fűtőradiátoron keresztül. Utóbbiba a fűtés beállításától függően megy a folyadék (akárcsak az otthoni radiátor esetén). Az autó fűtőradiátorát ugyanakkor nem látjuk, jellemzően a műszerfal mögött/alatt kerül beépítésre, tőle a ventilátor viszi az utastérbe a felmelegített levegőt. Miként a termosztátnál, itt is többféle hiba lehetséges, az egyik az eltömődés, ami leginkább a pollenszűrő nélküli, illetve nem cserélt pollenszűrőjű autóknál jellemző. A kosszal telítődő radiátor kevéssé, vagy extrém esetben szinte egyáltalán nem tud hőt leadni. A másik jellemző hiba, ha nem jut bele, vagy nem marad benne folyadék. Ez is következhet a hűtőfolyadék kifogyásából, a rendszerben a koszolódás miatt keletkező dugóból, de talán még jellemzőbb a hűtőradiátor kilyukadása, amire a fűtésképtelenség mellett az utastérben (jellemzően az első szőnyegen) megjelenő (színéről és szagáról felismerhető) hűtőfolyadék, meg persze az utastér párásodása és a hűtőfolyadék szintjének csökkenése utal.

Árát tekintve a fűtőradiátor sem horrorisztikus, a csere munkadíja jellemzően komolyabb tétel, mint maga az alkatrész, ezért aztán itt is csakis minőségi alkatrészben érdemes gondolkodni. A Bárdi Autó az 1957-ben alapított AVA termékeit ajánlja. Európa vezető márkája az említett termék kapcsán, OE, azaz gyári minőséggel. Az AVA nevét nem csak a fűtés kapcsán érdemes megjegyezni, klímahűtőket is kínálnak, ami természetesen nem csak nyáron érdekes. A légkondicionáló használata a téli párátlanításhoz is erősen ajánlott (a rendszer kenése miatt is érdemes időnként, legalább hetente járatni), az pedig csakis hibátlan klímahűtővel fog üzemelni, ha elengedi a hűtőközeget (mert például kavicsot kap), az sem fog működni.
Amennyiben tehát az utastér hideg, párás, a termosztát és a fűtőradiátor, valamint légkondicionálós autónál a teljes klímarendszer ellenőrzése is ajánlott, hogy télen is meleg utastérben, fátyolmentes ablakokon kitekintve, kényelmesen és biztonságosan autózhassunk.