Nem a TDI-k füstje tehet a légszennyezettségről

Tudtad, hogy ma van a meteorológia világnapja? És a meteorológiának nem csak annyi köze van az autózáshoz, hogy jelzi, mikor kell rossz időre, csúszós utakra, viharra számítani, hanem a légszennyezettséget is e tudomány szakértői monitorozzák. Bár a légszennyezettség kapcsán nagyon sokan az autókra és az autózásra mutogatnak, messze nem az a fő bűnös – mutatott rá az Országos Meteorológiai Szolgálat egy helyszíni laborbejárás során. Hazánkban a légminőség mérését és értékelését egy összehangolt rendszer, az Országos Légszennyezettségi mérőhálózat végzi – 55 automata és fix állomással, 11 mobil állomással és 4 háttér állomással, továbbá még 89 városban van manuális mintavételi pont is. Az egész hálózat munkáját az Országos Meteorológiai Szolgálat hangolja össze, mint levegőtisztaság-védelmi referenciaközpont, továbbá 4 darab háttérállomás és egy kalibráló laboratórium is tartozik hozzájuk. Maga az Országos Meteorológiai Szolgálat egyébként meglehetősen sok egyéb tevékenységet is végez, bár alapítása (pontosabban a teljes nevén még Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet, érthetőbb nevén Meteorológiai Intézet) 1870. május 3., az első műszeres megfigyelések 1717-ben, Sopronban kezdődtek, majd 1780-tól már nemzetközi összefogással és egységes mérésekkel kívánták megvalósítani a légkör megismerését.
Az egységes mérések, a kalibrált műszerek azóta is alapvetésnek számítanak. A légszennyezettség kapcsán az automata hálózat már adatokat szolgáltat, míg a manuális hálózat pontjain gyűjtött minták elemzése a laboratóriumokban történik, és kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szálló por (PM10), valamint egyes helyeken ülepedő por összetevőkre korlátozódik. És mit láthatunk ezekből? Dézsi Viktor, az Országos Meteorológiai Szolgálat Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ osztályvezetője mutatott rá, hogy a közhiedelmekkel ellentétben a rózsásnak kevéssé nevezhető, már 14,2 éves személyautó-átlagéletkor ellenére sem a közlekedés a legfőbb probléma (és ok) a légszennyezettség kapcsán. A legfőbb okozó ugyanis a fűtés, pontosabban a háztartási tüzelés. Nem csak hazánkban, hanem az egész térségben, ugyanis az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Bizottság által 2015-ben kezdeményezett, valamennyi kontinensre kiterjedő vizsgálatból kiderült, hogy Közép-Európában elsősorban a korszerűtlen háztartási tüzelés felelős a 2,5 mikronnál kisebb szennyező részecskék kibocsátása miatti rossz levegőminőségért. [BANNER type="1"]
Naná, hogy hazánkban is így van ez, nem is csupán a fűtés, hanem a lakossági szilárd tüzelés tehet a légszennyezettség feléért. Ez brutálisan magas szám és nyilván abból adódik, hogy sokan (kényszerből, szociális okokból) nem megfelelő tüzelőanyagokat használnak. Nedves és puha vagy kezelt fát, gyenge minőségű szenet vagy hulladékot. A jól égő fenyődeszka, a kidobott, festett bútorok és az összegyűjtött gallyak egyaránt óriási légszennyezést adnak elégetésükkor. Nem véletlen, hogy hazánkban a legjelentősebb légszennyezettségi értéket rendszerint a Sajó völgyében, Ózdtól keletre, Miskolctól északra szokták mérni, jellemzően téli időszakban.
Annak, hogy télen jelentősebb a légszennyezettség és a szálló pornak nevezett PM10 koncentráció, nem csak a fűtési szezon az oka, erre rátesz még, hogy ilyenkor jóval alacsonyabb, kisebb a keveredési réteg, így abban magasabb koncentráció alakul ki. Nyilvánvaló azonban, hogy utóbbi ellen nem elsősorban az autópark vegzálása, hanem a fűtési rendszerek korszerűsítése szükséges. Jól mutatja ezt, hogy bár az autók számára előírt emissziós határértékek jelentősen csökkentek az elmúlt 10 év során, hazánkban a szénmonoxid koncentráció éves átlagértéke az elmúlt 10 évben összességében nőtt, míg a kén-dioxid és nitrogén-dioxid koncentráció apadt. Utóbbi csökkentésére további lehetőséget ad, hogy a mai dízelautók katalizátor- és részecskeszűrő-rendszereivel már minimálisra csökkenthető a NO₂ emisszió.
A fentiek ellenére nagyon fontos megjegyezni persze, hogy bár a mai dízelek már nagyon tiszta üzeműek lehetnek, használatuk csakis a sokat, hosszú távokon autózóknak ajánlott, s a fenntartási költségek és a fogyasztás, valamint az emisszió szempontjából is fontos, hogy mindenképp olyan autót válasszunk, ami autózási szokásainknak megfelelő. Rövid távokon egy mai turbódízel szinte sosem fog bemelegedni, így a nem ideális üzemkörülmények között fogyasztása, emissziója és kopása is átlag feletti lesz. A keveset autózóknak megfontolandó a villanyautó, ha kell a hosszú hatótáv, a plug-in hybrid, ha pedig nem tudunk/kívánunk a konnektoros töltéssel vesződni, nem szeretnénk meghibásodási lehetőséget a turbó, a kettős tömegű lendkerék és a részecskeszűrő felől, akkor egy szívó benzinmotoros – öntöltő – hibrid tűnik ma a leginkább univerzális megoldásnak, amitől egyszerre kaphatunk kedvező városi fogyasztást és emissziót, továbbá hosszú távú használhatóságot, ráadásul a konnektoros autóknál érezhetően olcsóbban.