Egy Toyota Land Cruiser kell a világ megmentéséhez?

    1
    2
    Idén ősszel folytatódik a Terminator-sorozat, és nem kisebb nevek térnek benne vissza, mint James Cameron (ezúttal produceri minőségben) és Linda Hamilton, az első két – nagysikerű – rész női főszereplője. Minden idők legvagányabb filmes anyukája most már nagymama korú. Viszont ugyanazzal az eltökélt lendülettel és kíméletlen céltudatossággal folytatja a gépek elleni harcot, mint ahogy 1991-ben abbahagyta a küzdelmet, és ez a járműválasztására is vonatkozik. Az autó ugyanis, amivel szó szerint berobban a cselekménybe, egy 1990-ben piacra dobott Toyota Land Cruiser 80, ami a saját korában a terepképességek és az utazási komfort terén is etalonnak számított, s azóta elnyűhetetlenségét is többszörösen bizonyította. [BANNER type="1"] Az állandó összkerékhajtású Land Cruiser – formaterve és soros hathengeres dízel-, illetve benzin motorja már napjaink sport-szabadidőjárműveit idézték – legalább annyira népszerűnek bizonyult a vásárlók körében, mint amennyire a professzionális felhasználók nagyra tartották továbbfejlesztett terepalkalmassága miatt. Az 5,2 méter hosszú, két méter széles autó példátlan tökéletességgel ötvözte a kiemelkedő utaskomfortot a legyőzhetetlen offroad-génekkel. Nem véletlen, hogy 1996-ban a típus kettős győzelmet aratott a Dakar-rali széria géposztályában, a Lexus pedig ebből a modellből fejlesztette ki (minimális módosítással) első luxusterepjáróját, a későbbi legendás sorozat első tagját, az LX450-est. A Terminator: Sötét végzet pedig amellett, hogy egy izgalmas mozinak ígérkezik, a Land Cruisert is méltó módon mutatja. Szolgálat közben.
    Előző cikkHibridként is megérkezett a legkisebb BMW SUV
    Következő cikkFrissült a Land Rover Discovery Sport, lágy hibrid is jön belőle
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    1 hozzászólás