Dugódíj: majd a kormány megmondja, hogy legyen-e Budapesten

    1
    2

    Elindult az adok-kapok a főváros vezetése és a kormány között, miután Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes az RTL Klub Híradójának azt mondta,

    öt éven belül korlátozzák Budapesten az autósok behajtását a belvárosba és a dízelautók használatát.

    [BANNER type="1"] Egyelőre semmi részlet nem ismert, legutóbb Tarlós István, volt főpolgármester idejében születtek konkrétumok, a legutóbbi terv az volt, hogy a megyei autópályamatricákhoz hasonló, évi 5000 forintos Budapest-matricát vezetnének be Budapest teljes közigazgatási területére, majd ezt követően egy belső zónát is kialakítanának. A dugódíj kapcsán még Demszky Gábor főpolgármesterségének idején, a 4-es metró EU-s támogatása kapcsán született kötelezettség, ám annak mértéke és mikéntje nem meghatározott.
    Konkrétumok tehát nincsenek, de a Miniszterelnökség közleményben jelezte: ha Karácsony Gergely főpolgármester ragaszkodik a dugódíj bevezetéséhez, azt elsőként a Fővárosi Közgyűlésben, majd annak állásfoglalása után a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában és az Országgyűlésben érdemes megvitatni, már csak azért is, mert önkormányzat nem szedhet díjat a közutak használata után (legalábbis személyautók esetén), az állam viszont megteheti.
    Előző cikkPremier előtti vetítés? Itthon próbáltuk az új Opel Corsát
    Következő cikkFüggőleges szárnyakat kapott az új Mini GP
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    1 hozzászólás