Olcsóbb lesz a Toyota Supra

    0
    2
    Nagyot gurított tavaly a Toyota a GR Suprával. A BMW alapú, de mégis imádható kupé a 3,0 literes, 340 lóerős turbómotorral igencsak potens, s hiába adják erejéhez és ellátmányához mérten jó áron, abszolút értékben nem olcsó. Ezért aztán óriási hír, hogy

    egy olcsóbb, 2,0 literes belépő verziót kap.

    A 3,0 litereshez hasonlóan a 2,0 literes, 6 helyett csak négyhengeres, kettős megfúvású (twin scroll) turbós motor is a BMW-től jön, 258 lóerővel és 1550-4400/perc fordulat között állandó 400 Nm nyomatékkal. Oké, hogy a 3,0 literes sokkal nagyobbat villant 4,3 másodperces 100-as sprintjével, de azért a kistesó is tiszteletre méltó a maga 5,2 másodperces értékével. Nem mellesleg a továbbra is ideális 50:50 arányú tengelyek közötti tömegeloszlás mellett a kisebb motor 100 kilogrammos tömegcsökkentést hozott, a végsebességet pedig itt is elektronika kell lekorlátozza 250 km/óránál. A váltó itt is a ZF-féle 8 fokozatú automata, a hosszában, elöl beépített motor a hátsó kerekeket hajtja. Bár a GR Supra kínálata lefelé bővült, a 2,0 literes verzióhoz is mindenképp 18 colos alufelnikészlet és Alcantara kárpitozás jár, ahogyan a gyalogosfelismerős vészfékrendszer és a sávtartó automatika, valamint a táblafelismerő és a távolságtartós tempomat is alapáras hozzá is. Opcióként aktív differenciálművel és adaptív lengéscsillapítókkal, izmosított fékekkel, meg persze on-line kapcsolatos navigációval, vagy épp 12 hangszórós JBL hifivel is felszerelhető. [BANNER type="1"] A márciusban piacra lépő 2,0 literes GR Supra bevezető szériája a Fuji Speedway limited edition, ami egyedi fehér metálfényezést, kontrasztos matt fekete, 19 colos alufelniket és tükörházakat, belterébe karbon betéteket és a Gazoo Racingtől ismerősen piros cérnával varrott fekete Alcantara kárpitozást és több bordó betétet is ad. Európába 200 példány jut majd ebből, az opciós Connect és Sport csomagokat is tartalmazó szériából. Bár a 2,0 literes GR Supra biztosan olcsóbb lesz, mint a tavaly érkezett, Európába 1250 példányban jutott 3,0 literes, pontos árára még várnunk kell egy kicsit.
    Előző cikkLebukott az új Volkswagen Golf GTI
    Következő cikkMinden idők második legdrágább japán autója a Lexus LC kabrió
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.