Megtörtént, de furcsa nevet kapott a Fiat és a PSA fúziója

    4
    2
    Még a tavalyi év végén érkezett a hír, miszerint együttműködést írt alá a Peugeot és a Fiat, ami persze nem csak a két márka, hanem a francia és az olasz-amerikai vállalatcsoport fúzióját is jelenti. A várhatóan 2021-re létrejövő óriás a világ egyik legnagyobb gyártójává válik, mivel szinte az összes piaci szegmensben ott lesz a vállalatcsoport számos terméke. Az új korszakhoz új név is dukál, de a döntéshozók nem elégedtek meg az egyszerű Fiat-PSA elnevezéssel, a Fiat-Peugeot-Citroën-DS-Chrysler-Dodge-RAM-Lancia-Alfa Romeo-Maserati-Jeep-SRT-Opel-Vauxhall-Abarth-Mopar pedig vélhetően egyik céges bélyegzőre sem fért rá, így új név után néztek. [BANNER type="1"]

    A döntéshozók választása a Stellantis névre esett, ami a jó hangzás mellett semleges is, egyik márkára sem utal.

    A szó jelentése „csillagok között fénylő”, ami a mindenki számára fényesebb jövőre is utalhat, nem mellesleg annyi márka kerül közös irányítás alá, mint égen a csillag. Hasonlóan a General Motorshoz, a márkákat összefogó vállalat neve itt sem kerül fel az autókra, hanem megmaradnak az eddig is használt márkanevek. A közösen készülő modellekre vélhetően az elkövetkező generációváltásokkal állnak át, az ugyanazokra a főbb elemekre épülő típusokkal pedig tovább csökkenthető a manapság egyre drágább fejlesztési költség.

    4 HOZZÁSZÓLÁS

    1. Az együttműködés és a fúzió két teljesen más dolog. A BMW is adott platformot a Suprához, a Mazda is a Fiat 124-hez.

      A fúzió lényege a tulajdonszerzés, és pont a lényegről hallgat a cikk (ki szerez kiben részesedést, illetve milyen arányban)…

        • És van amikor diplomatikusan próbálják eladni 🙂
          Akárhogy is az együttműködésnek semmi köze a fúzióhoz, az egyik egy közös projekt (akár közös vállalat alapítása, pl NEDCAR ahol az S40 I és a Charisma készült).

          És van a tulajdonszerzés ami lehet kölcsönös (pl Mercedes-Chrysler, kissé egyoldalú (pl GM-Fiat) és van az igencsak egyoldalú (Renault Nissan)).
          Érdekes módon, a Renault és Nissan jogilag sosem fúzionált, a közös dolgokat egy vegyes vállalatba tették (az Alliance, amit közösen birtokolt a két cég), amúgy a viszony eléggé egyoldalú.
          A Chrysler Merc hivatalosan egyenlők fúziója volt amit aztán belülről tették a Mercedes uradalmává (egyes Chyrsler részvényesek utólag perelték is a céget).

          Rengetegféle lehetőség van a cégformára, engem sokkal jobban érdekelne hogy itt egy inkább átvétel van (mint amivel a GM próbálkozott), vagy valami kiegyensúlyozottabb.
          Önmagában egy kis tulajdonrészesedés betekintést jelent, de beleszólást nem, a GM totálisan átrendezte a Fiatot (nemzetközi sztármenedzserekkel, Kalbfell, Demel, és a FFiat saját nevelésű titánjai, mint Silva, De Meo), de a végén megszívta mint a torkos borz és még lelépési pénzt is kellett fizetnie.

          Az olaszokkal veszélyes kezdeni, ráadásul most műszakilag vészesen elavultak, Marchione szinte minden fejlesztési kapacitást leépített.

    2. „Elképzelhető, hogy a Fiat már megszűnt volna, ha nem egy cégcsoport tagja, a RAM márka profitja sokat tesz a Fiat túléléséért”

      Ez egy elég buta képaláírás lett – a helyi szalon Fiat Doblói és 500-asai közt sétálgatva nem épp az az érzés fog el, hogy ez a gyártó a gazdag amerikai nagybácsi pénztárcáján lébecol, mert konkrétan egy másik európai gyártó sem fejlesztett ilyen keveset az elmúlt évtizedben. A Fiat túléléséért saját maga teszi a legtöbbet, attól hogy vállalati szinten egy helyre folynak be az FCA pénzei még jövedelmezőség tekintetében is osztják vissza és az amerikai üzletágra költik a legtöbbet. Kivétel az Alfa Romeo nevű feneketlen kút, mert az az előző cégvezetés szerelemgyermeke volt, de az Abarth/Fiat/Lancia/Maserati kvartett épp annyira magára utalt, mint az egyesülés előtt.