Mi köze a Nissannak a húsüzlethez? Eláruljuk!

    0
    2
    Elképesztő médiazajban ülünk, jobbnál jobb autók jönnek ki a piacra, igazából legtöbbjükről nehéz, pontosabban teljesen fölösleges rosszat mondani, inkább csak azt érdemes megtalálni, melyik miben jó, már amennyiben a vevők egyáltalán tudják, hogy nekik mire van szükségük. Sokszor a márkapreferencia dönt, ehhez pedig nyilván minden különleges kezdeményezés jól jön, ezért aztán elsőre is érdekes volt a Nissan rendhagyó, „Télköszöntő közösségi ebéd meghívása, és félre ne értsen bárki, nem az ebéd, hanem a mögöttes tartalom miatt. [BANNER type="1"] Fontos információ, hogy míg a Nissan korábban a legtöbb egyéb nagy márkához hasonlóan gyári importőrrel volt jelen hazánkban, 2019 októberétől viszont magánimportőr képviseli, kisebb cég, hazai elnök (Molnár Viktor), ugyanakkor a korábbi cégből gyakorlatilag minden fontos vezető megmaradt, s bizony egy kisebb cég sok esetben rugalmasabban, a helyi piachoz passzolóan tud reagálni az ország igényeire. Most például arra, hogy 1,5 éve itt a COVID, az ország egy jelentős része szó szerint éhezik. Akár klasszikus értelemben, akár csak egy mosolyra, egy kedves szóra: így hozta létre a Nissan-t képviselő Grand Automotive Kft) a Jóakarat Társasága csapatot, több mint egy tucat hazai hírességgel (például Dobó Kata színművész-rendező, Bereczki Zoltán színművész-énekes, Béres Alexandra fitneszvilágbajnok, Hajnóczy Soma bűvész, Gáspár Zsolt (Zsolti gazda), Solymosi Árpád (zenetanár, Rézangyalok), Csoboth Adél, Gerendai Károly vagy épp Fluor Tomi) és számos támogató céggel (Lázár Chef, Kometa, Ceres sűtő, Kotányi, Soós tészta, Off Kultúrszövőgyár).
    [BANNER type="2"] Azon túl, hogy e héttől kezdve december közepéig országszerte több tízezer adag babgulyást fognak kiosztani némi kenyér és mérhetetlen kedvesség mellett, legfontosabb üzenetként az adakozás örömét és fontosságát kívánják átadni, ahogyan Bereczki Zoltán fogalmazott:

    olyan világot szeretnének, ahol nem bűn szegénynek lenni, ahol természetes az, hogy aki tud, az segít annak, aki rászorul.

    A sajtótájékoztatón Béres Alexandra, az Unicef nagykövete az állandó, tervezhető jótékonykodás fontosságát emelte ki, de bepillanthattunk a résztvevők zöméhez hasonlóan a Nissan által támogatott Symphonia Alapítvány munkájába is, ahogyan a zene által a közösségi életre nevelik az otthonról szerényebb támogatást kapó gyerekeket. A show-t pedig bár elvitte Gáspár Zsolt (Zsolti gazda), ő sem csak ételt kíván osztani: jóllakott testvéreit minél nagyobb számban szeretné rávenni a COVID-oltás felvételére, hiszen mint mondja, ha ő nem lett volna beoltva, ma nem lenne közöttünk, s neki talán azok is elhiszik, akik az orvosoknak nem. Szóval így kapcsolódik a Nissan a húsüzlethez: üzleti érdektől, politikától, mindentől mentesen minőségi húst is bőven tartalmazó babgulyással várnak mindenkit az alábbi helyszíneken és időpontokban partnereikkel, ahol rögtön az adakozásnak is lehetőséget adnak: tartós élelmiszer leadási lehetőség is lesz, amelyeket majd a rászorulók számára juttatnak el az ünnepek alatt. Persze adakozni máshogy, mindig lehet, a túlfogyasztásnál sokkal egészségesebb és jobb, pláne annál, ha megromlott ételeket dobnánk ki. Inkább főzzük meg, adjuk oda annak egy kedves mosollyal, akinek épp nem jutna. Érdemes kipróbálni, mert adni is öröm, s valahol, valamikor az élet is vissza fogja adni: meg fogja hálálni.
    [BANNER type="3"] A Jóakarat Társasága télköszöntő közösségi ebédjei:
    1. 2021. november 11. csütörtök: Biharnagybajom
    2. 2021. november 12. péntek: Hajdúhadház
    3. 2021. november 18. csütörtök: Csorna
    4. 2021. november 19. péntek: Kunszentmárton
      [BANNER type="4"]
    5. 2021. december 2. csütörtök: Mezőtúr
    6. 2021. december 3. péntek: Jászapáti
    7. 2021. december 9. csütörtök: Kapuvár
    8. 2021. december 10. péntek: Mozsgó
    9. 2021. december 15. szerda: Budapest, Orczy Kert
      [BANNER type="5"]

    Előző cikkMinden, amit a gyerekülések szabályzásáról tudni érdemes
    Következő cikkVideó: egy Teslán tesztelik a gumit, amit nem kell felfújni
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.