S-Cross, Yaris Cross, Arona – ki nyer ma?

    6
    2
    A hazai autópiac számára alighanem az év legfőbb újdonsága az új Suzuki S-Cross, amelynek műszakiságát ugyan a folyamatosan naprakészen tartott, de mégis a 2012-es Párizsi Autószalonon bemutatott SX4 S-Cross adja. Viszont megjelenésével pont elég friss, pont eléggé szabadidő-autósított újdonságról van szó. Azt is mondhatjuk, a Suzuki beletrafált a vevői igényekbe – jelzi ezt, hogy a márkakereskedéseknél rendelésekben is lecsapódó hatalmas kereslet van a modell iránt. Az Év Magyar Autója zsűrivel ráadásul elsők közt, pontosabban jó eséllyel elsőként kaptunk meg egy nullkilométeres tesztautót. Az S-Cross egyébként esztergomi gyártásával rögtön az Év Magyar Autója főkategóriában indul, s mellé is tettünk még két modellt, amelyek a Magyar Év Autója díjak egyikéért versenyeznek. A SEAT Arona a kis szabadidő-autók kategóriaserlegéért, míg a Toyota Yaris Cross az alapjait adó és nem mellesleg Év Autója díjas Yaris mentén a kisautók kategóriájában.
    SEAT Arona, Suzuki S-Cross, Toyota Yaris Cross - méretek
    Hosszúság [mm] Szélesség [mm] Magasság [mm] Tengelytáv [mm] Csomagtér [l]
    SEAT Arona 4154 1780 1537 2566 400-1280
    Suzuki S-Cross 4300 1785 1580 2600 430-1230
    Toyota Yaris Cross 4180 1765 1595 2560 320-1097
    [BANNER type="1"] Pedig a trióból nem is a Yaris a legkisebb, az Arona rövidebb és alacsonyabb is nála, legszerényebb magasságával a leginkább „sportos és igazából a legkevésbé szabadidő-autós, hiszen hozzá nem rendelhető összkerékhajtás. Az S-Cross és a Yaris Cross viszont azzal érkezett a tesztre. A Suzuki ugyebár hagyományos mechanikus, automata kapcsolású összkerékhajtást kínál az S-Crosshoz 740 ezer forintért, míg a Yaris Cross esetén kereken 1 millió forintba kerül a hátsó kerekeket hajtó 5 lóerős, 52 Nm nyomatékú villanymotor, amivel azonban a hátsó futóművet is függetlenre cserélik a csatolt lengőkarosról (a másik két versenyző viszont az utóbbi, hagyományosabb rendszert alkalmazza). Az összkerékhajtás kapcsán egyrészt elmondható, hogy a normál, városi közlekedésnél sokszor nincs is szükség rá. Ugyanakkor az is, hogy ha valaki olyan helyen lakik, ahol nem szokták takarítani az utat, ott bizony aranyat ér az elsők mellett a hátsó kerekek hajtása, főként akkor, ha akár csak egy kisebb emelkedőt is le kell küzdeni. Bár három kis crossover/SUV modellről van szó, erősen különböznek, nem csupán hajtásmódjukat illetően. A SEAT egyértelműen a leginkább sportos fazonú, a Suzuki és a Toyota pedig sokkal inkább és kommunikáltan is SUV modell. Utóbbiakon hangsúlyosabb az Aronán is meglévő körbeműanyagozás, s a kerékjárati ívek is egyenesre vasalt tetejűek, azok egyedül az Aronán kerekek. Magasabb orrával már a Yaris Cross is maszkulinabb az Aronánál, de ezt a versenyszámot a külső méretekhez hasonlóan az S-Cross nyeri. [BANNER type="2"]
    SEAT Arona, Suzuki S-Cross, Toyota Yaris Cross - belső méretek (saját mérés)
    SEAT Arona Suzuki S-Cross Toyota Yaris Cross
    Belső szélesség elöl [mm] 1450 1475 1400
    Belső szélesség hátul [mm] 1420 1435 1410
    Belmagasság elöl [mm] 950-1030 930-990 920-990
    Belmagasság hátul [mm] 990 950 940
    Hátsó lábtér 180 cm-es vezető mögött [mm] 255 270 150
    Ülőlap hossza elöl [mm] 515 495 465
    Ülőlap hossza hátul [mm] 505 505 455
    Csomagtér maximális szélessége [mm] 1210 1310 1210
    Csomagtér szélessége a kerékdobok között [mm] 1000 1030 970
    Csomagtér magassága [mm] 560-800 425-510-940 320-660
    Csomagtér hossza [mm] 700 790 760
    Csomagtér hossza üléshajtással [mm] 1550 1630 1500
    Raktérnyílás szélessége [mm] 1050 1080 1090
    Raktérnyílás magassága [mm] 780 720 950
    A külső méretek, a két vetélytársnál több mint 20 centivel nagyobb hosszúság a belső helykínálatot is meghatározza a Suzuki esetén. Az S-Cross a legnagyobb csomagteret adja, de az utastér széltében és hosszában is a legnagyobb. A helykínálat versenyszámban jól áll még, üléseivel egyenesen nyer az Arona, a Yaris viszont hiába hosszabb nála, a legkisebb utasteret adja, ő másban jó, szerény fogyasztásával még úgy is egyértelmű bajnok, hogy az Executive ellátmányú tesztautó a trió legnagyobb, 18 colos kerekeit adta. Meg kell jegyezni: a Yaris Cross igazából nem az S-Cross, hanem a Vitara méretosztálya, újdonságértéke és közelebbi ára miatt mégis inkább az S-Crosst találtuk érdekesebbnek mellé rakni. [BANNER type="3"]

    A három autó hajtáslánca három különféle iskola.

    A SEAT mondhatni, hogy hagyományos 1.0 TSI motort alkalmaz. Három henger, turbó, meg persze közvetlen befecskendezés, 110 lóerő és 200 Nm, már 2000/perctől élvezhető nyomaték. És meglepetés, de a trió legszerényebb (nem egész 1160 kg) saját tömegével az Arona meglepően légiesen és dinamikusan mozgott a gyorsan kapcsoló, 7 fokozatú DSG váltóval. Katalógus szerint mindössze 0,1 másodperccel jobb a 100-ra gyorsulása az összkerekes és automata S-Crossénál, de sokkal agilisabbnak tűnt. Fogyasztása a tesztkör végére 7 l/100 km lett, ami voltaképp nem is rossz érték az 5,7 l/100 km WLTP értékhez mérten, de majd látható lesz, van nála kedvezőbb üzemű versenyző is. Olcsóbb viszont nincs, a tesztautók közül a Style alapellátmányú Arona büszkélkedett a legszerényebb, még 8 millió forint alatti vételárral. Ha viszont csupán fronthajtású, hasonló ellátmányú S-Crosst tettünk volna mellé, az azért érezhetően, több mint 1 millió forinttal olcsóbb lenne, de áráért a fronthajtású Yaris Cross Hybrid második (Comfort) felszereltségi szintje is megkapható.
    SEAT Arona, Suzuki S-Cross, Toyota Yaris Cross - műszaki adatok
    SEAT Arona 1.0 TSI DSG Style Suzuki S-Cross 1.4 Boosterjet Hybrid 48V 6AT AllGrip GLX Toyota Yaris Cross 1.5 Hybrid AWD-i Executive
    Emissziós norma Euro6
    Üzemanyag Benzin
    Hengerűrtartalom [cm3] 999 1373 1490
    Hengerek/szelepek száma 3/12 4/16 3/12
    Váltófajta/-fokozat DSG/7 Automata/6 e-CVT
    Teljesítmény [LE/fordulat] 110 (5500) 130 (5500) 92 (5500)
    Nyomaték [Nm/fordulat] 200 (2000-3500) 235 (2000-3000) 120 (3600-4800)
    Gyorsulás 0-100 km/h 10,1 10,2 11,8
    Végsebesség [km/h] 190 195 170
    Kombinált fogyasztás (WLTP) [l/100 km] 5,7 6,3-6,6 4,6-5,1
    CO2-kibocsátás [g/km] 113 142-18 105-116
    Saját tömeg [kg] 1158 1195-1235 1265
    Megengedett össztömeg [kg] 1740 1685 1720
    Abroncsméret 205/60 R16 215/55 R17 215/50 R18
    Garancia 2+2 év/200 000 km 3 év/100 000 km, 10 év a hajtásláncra 3 év/100 000 km
    A tesztautó ára (Ft) 7 791 000 8 850 000 10 675 000
    Az S-Cross nem csak a trió legnagyobbja, az egyetlen, amelyik „rendes négyhengeres motort ad, ráadásul azt már lágy hibrid rendszerrel. Itt kapjuk a legnagyobb, 130 lóerős teljesítményt és a legmagasabb, 235 Nm csúcsnyomatékot. Az motorhoz szíjjal csatlakozó ISG egység ráadásul némi pluszt is ad az indulásokkor, meg persze villámgyors, észrevétlen stop-startot még automata váltóval is. Az S-Cross a legmasszívabb, a leginkább maszkulin kiállású, de legjelentősebb, 1,3 tonna feletti tömege a fogyasztásban is visszaköszön (összkerékhajtással és automata váltóval). Na persze nem vészesen. A legmagasabb WLTP érték 6,3-6,6 literest jelent. Bár városon kívül be lehet menni ez alá is, a budapesti forgalomban már 8 liter környéki értékekre kell számítani, ami az Aronához képest is némi plusz már, a Yaris Crosshoz mérten pláne. Amúgy egy összkerékhajtású és automata váltós, bőven elegendő helykínálatú SUV-tól (mert az S-Crossra már tényleg mondhatjuk ezt), egyáltalán nem rossz érték, városon kívül pedig tényleg nem nehéz 6 liter alá sem bevinni az étvágyát. Viszont itt a Yaris Cross, amit szinte bántani kell ahhoz, hogy 6 liter fölött fogyasszon. Na mondjuk az autópályás 130-as tempó biztos ilyen, de városban a Yaris Cross a leginkább aszkéta. Háromhengeres, 1,5 literes, Atkinson ciklusú (92 lóerős) benzinmotorjához elöl 80 lóerős, 141 Nm nyomatékú, hátul 5 lóerős, 52 Nm nyomatékú villanymotor csatlakozik. A 116 lóerős rendszerteljesítménnyel és a villanymotorok azonnali nyomatékával jól is mozog, s bár szokás a hibrideket motorhangjuk miatt bántani, nekem a mai Toyota hibridekkel nem azzal van a bajom, hanem a magasabb felszereltségű verziók jelentős gördülési zajával. Ez a Yaris Cross esetén fokozottan kijött, autópályán ráadásul ez bizonyult a legjelentősebb szélzajúnak és a leginkább szélérzékenynek. A Yaris Cross hátsó lábterével és 320 literes csomagterével is a legkevesebbet adja, pláne összkerékhajtásúként, amivel árával is kilóg, az Executive tesztautó 10,675 millió forintjával. Persze nem kell feltétlen ilyet kérni, a már teljesen élhető Comfort szinttel az összkerekes Yaris Cross Hybrid is 8,63 millió forintba kerül „csak. A WLTP érték szerint 4,6-5,1 l/100 km fogyasztás szinte reprodukálható: a tesztkörön 5,2 literes átlagot hozott a Yaris Cross, városi üzemben pedig tud ám kedvezőbbet is, ott nagyon sokszor benzinégetés nélkül mozoghatunk vele. A konklúzió nem meglepetés, talán csak egy kicsit: ha a legjobb ár/érték arányt keressük, méretét is figyelembe véve az S-Cross nagyon erős versenyző, a Yaris Cross hibridként a legtakarékosabb tud lenni, az Arona pedig meglepően jó vezetési élményt ad, a spanyoloknál még kis crossoverükben is megvan a sportosság. Egyik versenyzővel sem járunk rosszul, csak ismernünk kell a saját igényeinket, és persze annak megfelelően kell választani. Nem csak modellt, felszereltséget is, mert ahogyan az Aronából is elég élhető már az alapmodell néhány extrával, úgy a Suzukinál is a már ülésfűtéses, okoskulcsos, automata klímás GL+ a legjobb választás, és a Yaris Crossból is biztosan sokkalta kellemesebb a 16 colos alufelnis Comfort (kényelmével és árával is), mint az Executive. Városi autónak biztosan a Yaris Cross a legjobb, egyetlennek viszont inkább a másik kettő közül választanék, ára és helykínálata miatt nálam a Suzuki lenne a befutó, de megértem azt, aki a jobb vezetési élmény miatt a SEAT-ra voksol.
    Előző cikkJapán Év Autója egy helyi modell lett. Mutatjuk, melyik!
    Következő cikkS-osztály és EQS visszahívás jön Amerikában az MBUX hibája miatt
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    6 HOZZÁSZÓLÁS

      • Csak szegényebb országok piacaira viszik a hibrid nélküli benzinest, s ott is igyekeznek eldugni, nyilvánosságnak nem mutogatni. Nem rossz sem az 1.0 3 hengeres, sem az 1.5, de a Renault, Peugeot vagy Ford sem rakja ki a kirakatba az alapmotorjait, mert tudják, hogy az elektromos autók világába született YouTube tesztelők pillanatok alatt közröhej tárgyává tennék a 15-20 másodperces 0-100 gyorsulások miatt ezeket a termékeket.
        A recept minden gyártónál ugyanaz: a tömeg-gyártott turbós vagy hibrid hajtásláncba szánt motorok lebutított, szívócső befecskendezéses változatait árulják, gyakorlatilag a Dacia célközönségre lőnek ezekkel.

    1. Még szerencse hogy Magyarország egy gazdag ország igaz én a béremen ezt nem veszem észre csak az árakon. Ezért marad a benzines Cross. Szerintem az az elektromos világ még csak kopogtat, az ajtó mögött állunk még egy darabig míg kinyílik.

    2. „Toyota hibridekkel nem azzal van a bajom, hanem a magasabb felszereltségű verziók jelentős gördülési zajával. Ez a Yaris Cross esetén fokozottan kijött, autópályán ráadásul ez bizonyult a legjelentősebb szélzajúnak ”
      Ezt nem vártam. Szívó motorral várható kis javulás?