Ami csábítóan kedvező, az sajnos esélyesen átverés

    0
    2
    Kiadónkkal, a Jófogást és a Használtautót is üzemeltető Adevinta CMH-val évek óta aktívan dolgozunk azért is, hogy minél biztonságosabb legyen a vásárlás, legyen szó akár interneten keresztül, akár személyesen. Kevesen tudják, de a Használtautó.hu és a Jófogás hirdetései is cenzúrázottak, akármi nem jelenhet meg, például nem lehet Audiként Barkast meghirdetni. Ez már egy nagy lépés a csaló hirdetések kiszűrésére, persze bevett szokás az, hogy valósnak tűnő, ám csábítóan kedvező hirdetéseket adnak fel, erről például itt írtunk. Viszont most itt a biztonságos internetezés hete, úgyhogy a témát az ORFK szakmai támogatásával és számos egyéb felelős vállalattal együttműködésben ismét elővettük. [BANNER type="1"]

    Az autóhirdetések kapcsán alapvetően két fő csalási forma említhető.

    Az egyik a túl csábító ajánlat, amire „ráharapva rendszerint jön a mese, hogy az autó nem ott van, ahol az eladó, de ez ne is zavarjon minket, hiszen ő egy szállítmányozó céggel oda küldi az autót, ahol mi vagyunk, ha nem tetszik a portéka, vissza is küldhetjük, akár még a szállítást is visszafizeti. A mese jó, csak épp nem valóság. Ha utalunk, akár csak a szállításért, akár az autó vételárát, a legnagyobb eséllyel bukjuk az összeget. Pedig a józan válasz a leginkább kedvező ajánlatra is nem más, mint az, hogy (valódi) szerződés és az áru megtekintése, megismerése, papírjainak megvizsgálása nélkül nem utalunk, nem adunk át pénzt. Autót egyelőre még a Jófogáson sem lehet házhozszállítással rendelni, sok mást igen, de az a tranzakció a „https://www.jofogas.hu kezdetű oldalon keresztül és biztonságos fizetés mellett megy. A másik talán leginkább jellemző és az autóhirdetésekhez is kapcsolódó, de valójában klasszikus internetes csalás már e-mailben, vagy akár SMS-ben, Viber üzenetben érkezik, hiszen a feladó már rögtön be tud minket sorolni a fizetőképesebbek közé azáltal, hogy rendelkezünk egy épp eladó autóval. „Hirdetése ki lett választva – áll az üzenetben, e-mailben gyakorta. Gyönyörű szenvedő szerkezet, kissé magyartalan fordulat, ami rögtön árulkodó kell legyen, de a lényeg az, hogy nézzük meg, kitől is érkezett a levél/üzenet, a „kiválasztás ugyanis rendszerint első körben tőlünk szeretne valamit, nyilván egy csábító ajánlat által. Ha nem ismerős, ha nem hiteles, ha nem az adott cég saját címéről érkező az üzenet (a domain betű szerint ellenőrzendő!), akkor bizony egyértelműen spamről van szó, ilyenkor a levélben lévő linkre kattintás is veszélyes, pláne egy csatolmány megnyitása. Ha bárki is arra kér, hogy adjuk meg bankkártyánk adatait (ami kvázi a pénztárcánk kinyitását jelenti), akkor feltétlenül győződjünk meg arról, hogy valós cégtől, valós szolgáltatást vásárolunk-e. De ne csak a bankkártyánk adataira, saját személyes adatainkra is vigyázzunk, bárkinek ne adjuk meg nevünket és igazolványszámainkat, hiszen visszaélhet vele. [BANNER type="2"]

    5+1 jel, amiről felismerheted a csaló leveleket, üzeneteket:

    1. Gyanús a feladó, például egy betűeltérés van a valós névtől, leginkább cégnévtől?
    2. Gyakoriak az elütési, helyesírási és nyelvtani hibák?
    3. Valótlan előzményekre hivatkozik, vagy a feladótól nem szoktál ilyen jellegű megkeresést kapni?
    4. Rendkívül sürgősnek állítja be a megkeresés témáját?
    5. Bizalmas információkat kér (pl. felhasználónevet, jelszót, ügyféladatot, bankkártyaszámot)
    +1. Az üzenet/ajánlat túl szépnek tűnik ahhoz, hogy hihető legyen? Például a valós piaci ár alatt kínál egy autót?

    Ha a fentiekre a válasz igen, akkor jó eséllyel csaló ajánlattal találkoztál. Ha még többet olvasnál a témában, ajánljuk a Jófogás Blog cikkét!
    Előző cikkOlasz pezsgéssel dobja fel a kis SUV-ok szegmensét az Alfa Romeo
    Következő cikkIsmét drónnal támadtak a rendőrök, ezúttal az M7-esen csaptak le
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.