Ha ez a kompakt, nagyobbra nincs szükség! Peugeot 308 SW teszt

    2
    2
    Forgalmazói tesztautó még nincs, de az Emil Frey Peugeot M5 Center kereskedésből sikerült megkaparintani az ötajtósként már tesztelt új Peugeot 308 talán leginkább csábító, egyben a hazai flotta- és családi autó vásárlóknak leginkább érdekes verzióját, a dízelmotoros kombit. Érdemes vele ismerkedni, ugyanis a „kompakt kombik között 4,64 méteres hosszával ez is óriási. Nem mellesleg az első generációjával 15 évvel ezelőtt érkezett, másodikkal Év Autójának is választott 308 – főként infotainment rendszerével – ma már tényleg a prémiummodellek közelébe nő. [BANNER type="1"] A dízelmotoros kombi 308-as mindig egy titkos tipp volt, ma is az, nem fog a HR vezető és a pénzügy sem csúnyán nézni, ha valaki erre voksol cégautó-választáskor, már ha van ilyen opció, de még a szomszéd sem fogja azt gondolni a modellnév kapcsán, hogy valami nagyon exkluzív autót újítottunk. Már ameddig nem látja meg magát az autót! Mert

    a 308 egészében és részleteivel is egy dizájn-orgia.

    Klasszikusan szép, semmiképpen sem „teherhordós kombi sziluett, a 16-18 colos felnikínálatból már a második, Allure felszereltségtől 17 colosakat kapunk. A tesztautó egyébként a kínálat közepének tekinthető Allure Pack volt, ami már nagyon jól felszereltnek mondható. A szemből nézet egyenesen lehengerlő, de hátulról is kifejezetten csinos. A dizájn már az alapverziónál is erősen megvan, de a legújabb Peugeot embléma mögé az Allure Pack ellátmánytól jár a távolságtartós tempomat szenzora, ahogyan a hátsó keresztirányú forgalomra figyelmeztetős tolatókamera és a holttérfigyelő is. Sima tempomat, táblafelismerő rendszer, sávtartó és kamera alapú vészfékrendszer mindenképpen jár, sőt még tolatóradar is – 308-ból már olyannyira nincs „fapados, hogy a kulcs nélküli nyitás-indítás és a kétzónás automata klíma is alap, nemhogy az elektromos ablak- és tükörmozgatás vagy a multifunkciós, bőrhuzatos és persze az i-Cockpit 2.0-nak megfelelő apró, alul-felül lapított kormány. Az Allure Pack még éppen az „alap, de már 10 colos és digitális, változtatható képű műszerblokkot kapja, a Peugeot i-Cockpit 3D rendszer a GT verziótól jár, de navigációt és vezeték nélküli telefontöltőt itt is kapunk. A vezeték nélküli telefontükrözés már az alapverzió esetén is jár, de az klímavezérlésből még nem érintőképernyőset, hanem dedikált gombosat ad, a programozható i-Toggle gombos, profibb rendszer csak az Allure szinttől jár. Bár korábban több modellben is fájó volt, hogy érintőképernyőre került a légkondi kapcsolósora, itt már van annyira jó a rendszer, hogy nem zavaró, a programozható gombokról egyetlen érintéssel elérhetjük a kellően intuitív klímapanelt. Felhasználónként beállítható, hogy milyen gombokat, de még az is, hogy milyen háttérszíneket szeretnénk, milyen rádiókat szeretnénk hallgatni, milyen csempéket, widgeteket szeretnénk a személyre szabható kijelzőre. És bizony az sem mellékes, hogy alapáron 6 hangszórós, magashang-sugárzós, korrekt hifit kapunk, ami a motor leállítása után egészen az ajtónyitásig szól, a kihangosító sem szakad meg, ha leállítjuk a motort, csak akkor, amikor kinyitjuk az ajtót. [BANNER type="2"] A high-tech megoldások mellé meleg otthonosság is bőven jutott az utastérbe, a bőr-szövet ülésekhez rendkívül jól passzol és a térérzetet is ügyesen növeli a műszerfalról az ajtókra is áthúzódó szövetbetét. Minőségi, hogy a kardánboksz széle is bőrözött és persze a műszerfal egészén végighúzódó, huzatmentes szellőztetést adó légbeömlő is. Apropó klíma: háromféle intenzitás állítható, a belső keringetés, a szélvédő és a hátsó ablak fűtése pedig az i-Toggle sor alól manuális gombbal, félreértést kizáróan kapcsolható, de az sem mellékes, hogy a tágas hátsó lábtérbe is jutottak légbeömlők. Bizony, a 308 SW ma gond nélkül hoz a néhány évvel ezelőtti középkategóriában is helytálló tágasságot és persze komfortot, sőt annál még többet is. Ehhez még nagyon jó vezethetőség is társul, a Blue HDi dízel hangja szokás szerint jól szigetelt, nyomatéka alacsonyan éled, 1750-es fordulatról 300 newtonmétert élvezhetünk, ezzel és persze a mesterien hangolt, a 17 colos kerekekkel is finoman csillapító, mégis kellően stabil futóművel nagyon jól terelhető a 308-as. Az alacsonyan érkező nyomaték a takarékosságban is partner, a 90-es országúti tempó például 1600/perc fordulattal, 3 liter körüli fogyasztással futható, az autópályás 130 pedig még mindig csak 2300 körül, nagyon csendesen, 5 liter alatti értékkel. Városban is 5,5 alatt tartható a fogyasztása, a tesztkörön 5,2 literes átlag adódott vegyes körülmények között.

    Ezzel a motorral a 308-as egy elképesztően jó hosszú távú utazóautó, de a viszonylag kisméretű dízelmotor gyors bemelegedésével és erejével városban is kellemes.

    10 másodperces 100-as sprintjét és 200 km/óra feletti végsebességét leginkább autópályán fogjuk kiélvezni, akár a családdal együtt, hiszen az alaphelyzetben is 608 literes, 40:20:40 arányú támladöntéssel bővíthető csomagtérbe minden – is – belefér. Minden részlet, így a padlórekeszek, a két oldalt is lehúzó-kapaszkodós, az elakadásjelző háromszögnek tartós csomagtérajtó is okosan kidolgozott, a csúcsverziónál láblendítésre, elektromosan nyíló, alul a zár szépen burkolt. De van ám itt még egy ütőkártya, a 308 SW nem csak modern és kellemes, a dízel kombi éppen csak 10 millió forint felett startoló „alapverziójával és az Emil Frey Peugeot M5 Center tesztautójánál is látott Allure Pack felszereltséggel is még 11,5 millió forint alá férő, amivel ma, bármennyire is furán hangzik, de kifejezetten jó ár/érték arányúnak mondható. Ja, és a legfontosabb: a csinos és kellően egyedi olív zöld metálfényezés felármentes hozzá, ezzel, sőt egyetlen részletével sem lesz egy unalmas kombi, sokkal inkább élvezetes, kívánatos. [BANNER type="3"] Cikkünk megjelenését az Emil Frey – Peugeot M5 Center támogatta, köszönet az első próba lehetőségéért!
    Előző cikkHova ültessük a gyerekeket az autóban?
    Következő cikkLesz új Škoda Fabia RS, de csak bukósisakban vezetheted
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    2 HOZZÁSZÓLÁS