18 évesen is délceg – BMW 320d, 2004 használtteszt

Évekig vezette az import toplistát a BMW E46-os 3-as sorozata, a 2012-es „regadó mérséklés, pontosabban avulási tábla módosítás után csőstül érkeztek az országba. Leginkább a most is próbált 20d, gyári kódja szerint M47D20, illetve M47TUD20 motorokkal. Itt már utóbbiról van szó, hiszen a 2004-es példány kapcsán faceliftes, 150 lóerős, ráadásul automata váltós verzióról van szó. Állapotán látszik, hogy nem olyan darabról van szó, ami 5-10 tulajdonos kezén ment keresztül. Hazánkban helyezték először forgalomba, 2004-ben, jelenlegi gazdája pedig 15 évvel ezelőtt vásárolta, egy kereskedőtől, akinek elmondása szerint egy szaúdi üzletemberé volt a 3 évesen alig több, mint 40 ezer kilométerrel kínált 3-as. Az első tulaj kiléte ma már persze mellékes, sokkal többet számít, hogy 15 éve egy kézben van, olyan embernél, aki még sok pénzt (5,5 millió forintot) adott érte, így az elmúlt években sem spórolta el a karbantartásokat.
[BANNER type="1"]




Konfigurációja szerencsés: félig, csak a szélüknél bőrözött ülések, automata klíma, CD-s hifi és tempomat is van benne, mai szemmel is elismerésre méltó, hogy elektromos ablakai automaták, azaz egy érintésre végigfutók, vagy az, hogy az ülésfűtés hidegben magától kapcsol, pont akkor pedig deaktiválja is magát, amikor már sok lenne. Igazán szeretni persze nem ezért fogjuk az E46-ost, hanem egyrészt azért, mert az 1998-ban gyártásba került széria a ma 40-50 éves korosztály számára pont az a 3-as, amire friss jogsival elképesztően vágytunk. Nem véletlenül lett tizenévesen a kedvenc importautó. Meg persze amiatt is, mert tényleg jó. Klasszikus séma: hosszában beépített motorok, hátsókerékhajtás. A 20d csak négyhengeres, viszont 150 lóerejével és 330 Nm nyomatékával már tisztességesen viszi a négyajtóst, amihez kellően jó, hajtási befolyástól mentes kormányzás társul, s az elöl-hátul független futómű is eltalált. Legalábbis az alapáras 205/55 R16 abroncsokkal kellemesen komfortos, mégis stabil, ha pedig nagyobb kerekeket kap az autó, akkor még sportosabb lesz.


Ez a 20d automata váltójával is inkább a higgadt autózásra csábít. Tohonyának mondjuk semmiképp sem nevezhető, 9,1 másodperces 100-as sprintet tud, ha pedig Németországba vetődnénk, 213 km/órás végsebességet is, finoman váltogató – 5 fokozatához kézi kapcsolást és sport módot is kínáló – váltójával viszont inkább kellemes utazóautó, mintsem sportlimuzin. Sportosnak persze sportos, de ma leginkább egy tisztességes youngtimer. Mivel komolyabb sérülése sosem volt, gazdája pedig az első 10 évben még szinte háklisan óvta, lehet gyönyörködni a szépen futó karosszériavonalakban. Kisebb horzsolások persze találhatók az autón, 18 év azért nem múlik el nyomtalanul. Viszont ezek apróságok annak tükrében, hogy a törésmentes és itthon „felnőtt E46 a típus mércéjével rozsdamentes, ráadásul ritkának számító kék fényezése is egész szép még – köszönhetően annak, hogy egész életében garázsban állt.
[BANNER type="2"]

Az utakon sem töltött sokat, hiszen a 18 év alatt megtett 205 ezer kilométer évi 11 ezer kilométeres átlagot jelent. Jó pont, hogy ennek zömét autópályán, Gödöllő és Budapest között futotta. Gazdája arra panaszkodott, hogy míg újkorában, amikor elment vele Horvátországba, 120-nál alig fogyasztott többet 5 liternél, míg manapság már többet kér. Kilapoztam a fedélzeti számítógépet, ami kábé ezer éve nem volt lapozva, hiszen azt is megtudtam, hogy annyira azért nem kardinális kérdés, fogyaszt, amennyit fogyaszt. Viszont gyakorlatilag a gyári vegyes értékét 6,9 litert mutatott, s az is sanszos, hogy egy higgadt horvátországi túrán ma sem kérne nagyon többet 5 liternél, amivel bizony 1200 kilométeres hatótávot is tud.


Mennyire rizikós amúgy a 20d? Pont annyira, mint egy közös nyomócsöves turbódízel, mind a turbóval, mind a befecskendezőkkel adódhat probléma, de ha valaki sokat autózik, szeretne egy masszív utazóautót és még a BMW stílusát is kedveli, akkor a 320d még ma is egy kifejezetten szerethető gép. Jó vezetni, ezért és takarékos üzeméért, valamint a 16 colos felnikkel mutatott kényelméért az is megbocsátható lehet, ha költeni kell rá. Ha pedig ilyet szeretnénk, egy ilyen követhető előéletű, szerény futású és ha nem is patika állapotú, de az átlagosnál azért sokkalta jobb, a kötelező szervizeléseket megkapott gép még mindig jó választásnak tűnik. Élmény volt vele menni egy kört és van is annyira szép, hogy még fotózni is élmény volt. Tulajdonosa még ma, 15 együtt töltött év után is kedveli a 3-ast, viszonyukról és az E46 varázsáról sokat elmond az alábbi idézet: „Ha karbantartásra vittem, rendszerint kaptam valami csereautót, jellemzően benzines kisautókat, viszont a BMW-be visszaülve mindig egy maszkulinabb férfinak éreztem magamat. Ez az a varázs, amit az E46 tudott 20 éve és tud ma is. Sőt, az megvan, hogy 1997 novemberében debütált, tehát közel 25 éves a forma? Ahhoz képest szenzációsan tartja magát, az E46 pedig már-már történelem, ami ma még megvehető és élvezhető.
[BANNER type="3"]

Jelenleg mintegy félezer E46 található a Használtautó.hu kínálatában, ez a példány 1,99 millió forintos árával természetesen a drágábbak közé tartozik, de még körükben is a szerény futásúak közé tartozik. Minimális kozmetikázás persze ráfér, de az igazából apróság ahhoz mérten, mint amennyivel több hibalehetőséget rejt egy magasabb futású, vagy kevésbé követhető előéletű példány. A rizikó persze itt is megvan, egy 18 éves autónál nem zárható ki, ha viszont megnézzük, hogy milyen autókat kapunk ma ennyi pénzért, ez egy szép és kívánható, sőt gyárihoz közeli állapota miatt még nem presztízst is adó példány. Egy polírozás és egy kárpittisztítás persze emelhet még a fényén, de ezeket talán azért sem csináltatta meg a tulaj, hogy őszintébb legyen a példány, és az is.