A Renault, amit csak Mercedesként vehetsz meg! Vagy mégsem?

Rég volt szerencsém furgon alapú személyautóhoz, ám most, hogy eltölthettem egy kis időt a Mercedes-Benz T-osztály társaságában, ismét rá kellett jönnöm, mennyire tévúton járnak az autóvásárlók, amikor elcsábítja őket egy SUV, miközben családi autót keresnek. Pedig a T-osztály mindent tud, amit egy családi autótól elvárhatunk: tér, kényelem, biztonság, és ezzel az emblémával az orrán még presztízs is jár vele, az erre érzékenyeknek.

Pedig nem egy tősgyökeres Merciről van szó, de szépen megoldották, hogy a német márka aktuális formanyelvébe illesszék. Kezdetben vala a Renault Kangoo, amelynek dobozos furgonját Mercedes-Benz emblémával, Citan néven is meg lehetett, illetve lehet is vásárolni. A Citánból egy kis átalakítással pedig máris megkapjuk a Mercedes-Benz T-osztályt, miközben a Kangoo jelenleg nem érhető el személyautó változatban. Ez jól jön a Mercedesnek, – gondoltam – amíg nem kacsintott rám egy óriásplakátról a Nissan Townstar, amit bár nem reklámoznak agyon, de szintén ugyanez a műfaj. Sőt, ugyanúgy ikertesó, csak épp Nissan arccal.
[BANNER type="1"]

Azonban a T-osztály már a formájával is kitűnik a többiek közül. Félreértés ne essék, a Renault és a Nissan is jól néz ki, csak más, jóval sarkosabb dizájnt követnek. A Mercedes pedig a saját formanyelvére szabta a „dobozt, így sikerült egy kis prémium hatást belecsempészni. Elölről simán egy C-osztály, vagy egy E-osztály juthat róla eszünkbe, szóval itt jól sikerült az átszabás. Hátul már nehezebb dolguk volt, hiszen tényleg egy furgon hátsóját kellett csinosítani. A hátsó lámpaburák alakja egységes a testvérekével, de a Mercedes kicsit átrajzolta benne a fények formáját. Szóval, amit lehetett, megtettek, hogy a furgonforma emészthetőbbé váljon. Pedig, aki nagy utasterű autót keres, egy ilyen forma láttán örvendezik csak igazán.


Induljunk hátulról bent. Ötszemélyes kivitel lévén óriási csomagtér áll rendelkezésre. Alapból 520 literes, ám ez 2,1 köbméterre növelhető! A hátsó üléssort szemre is három személynek alakították ki, az biztos, hogy két embernek, akár felnőtteknek is nagyon kényelmes itt utazni, hatalmas a lábtér, nagyon kényelmesek a bőrülések. Az elsőkről ugyanez elmondható, jól tartanak deréktájon és combnál is, hosszú utak szinte észrevétlenül telnek el bennük ülve.
[BANNER type="2"]


Aztán, amikor a műszerfalra nézünk, akkor jön az érdekes egyveleg. Keverednek ugyanis a Mercedes és a Renault megoldásai. A multifunkciós – egyébként tökéletesre méretezett – kormánykeréken a Mercedes gombjaival barangolhatunk a műszerpulton, vagy épp az infotainment kijelzőn az MBUX rendszerben. Jól mutatnak még a szintén Mercedes-hangulatot erősítő, „turbina szellőzőnyílások, viszont lejjebb már a Renault tekerőgombjaival állíthatjuk a klímát, amit csak érdekességként említek, mert nem ütnek el az összképtől, ráadásul manapság mindig örömmel tölt el, ha fizikai gombokkal és tekerőkkel lehet ezt kezelni. Az automatikus sebességváltó karja alatt pedig még jutott hely USB-dokkolónak, illetve a vezeték nélküli telefontöltőnek is. Tágasak az ajtózsebek, itt méretes palackoknak is kialakítottak helyet, de a kesztyűtartó is öblös, ahogy a kartámasz alatti rekesz is, szóval az apró-cseprő dolgoknak is akad bőven hely. Ami viszont nagyon érdekes és megszokást igényel, az a jobb bajuszkapcsoló hiánya a kormánykerék mögött. A Mercedesekben ugye többnyire ez az automatikus sebességváltó karja, de a T-osztályból ez kimaradt. Csupán a bal oldalon van, az meg természetesen az irányjelzőé, illetve az ablakmosóé.


A 180d felirat az autó hátulján elárulja, hogy dízelmotor termeli a lóerőket. Összesen 116-ot, de nem 1,8 literes hengerűrtartalomból, hanem 1,5 literből. Ez a – Renault-eredetű – turbós egység 270 Nm forgatónyomatékkal szolgál, ami 1750-es fordulatszámtól rendelkezésre áll. Manapság karcsúnak tűnhet az a 116 ló, de nem az, főleg nem ekkora nyomatékkal, csak már hozzászoktunk, mekkora számokkal dobálóznak a gyártók. Mindenre elég ennyi erő! A kényelmes, biztonságos közlekedéshez legalábbis biztosan. Megfelelő a rugalmassága, a 7 fokozatú, duplakuplungos váltó is szépen, észrevétlenül teszi a dolgát. Sőt, bemelegedve maga a motor is szinte észrevétlen, erőteljes gyorsításkor jön csak meg igazán a hangja. Étvágya lehetne talán kicsit kevesebb, de jusson eszünkbe a nagy homlokfelülete, szóval a gyáriak 5,5 és 5,9 liter közötti „tippje teljesen reális. Nálam mondjuk 6,3 liter lett az átlag, de ez egy országút/autópálya átlagfogyasztás, minimális városi kilométerrel, 4 személlyel, telepakolt csomagtérrel. Magyarán sikerült szerintem reprodukálni a célfelhasználást.
[BANNER type="3"]

Üresen érezni, hogy kicsit „pattogós a hátsója, de egyébként – főleg terhelve – kellemesen kisimítja az úthibákat, a 16 colos könnyűfém kerekeken megfelelően peres gumikkal. A kormányzása inkább a steril felé tendál, amivel igazából nincs baj, könnyű vele parkolni, egy családi furgonnál úgysem a tempós kanyartulajdonságok a mérvadóak. Már csak azért sem, mert olyankor jól érezhetően dől a karosszéria, ami nem egy komfortos érzés.

Összességében oltári jó utazóautó a T-osztály, dízelmotorjával erre teremtetett. De mennyibe kerül? Tehetjük fel félve a kérdést az újautó-árak láttán. A tesztautó a Progressive felszereltséggel 15 millió forint felett indul, de ebben már ott van minden fontos biztonsági extra is. Többek között fény- és esőszenzor, aktív sávtartó-asszisztens, holttér-asszisztens is. Amúgy kicsivel 13 millió felett indul az ára, masszívan extrázva – mint a tesztautó – 16 millió forint felett állhatunk csak meg. Ha a testvérét nézzük, a Nissan Townstar Combit, akkor ez soknak tűnhet, ám az csak és kizárólag 1,3 literes, turbós benzinmotorral vihető el. A Mercedesnél tehát szélesebb a motorkínálat, ügyesen oldották meg, hogy ne kannibalizálják egymást ezek a modellek.