Az elektromos verziók Cooper E és SE, a benzinesek Cooper C és S néven kerülnek forgalomba
Jelentős változásokat hozott a márka életébe a tavalyi bemutató, a modern Minik negyedik generációja kizárólag elektromos hajtással mutatkozott be, a gyártás pedig Kínába költözött. A paletta mostani bővítésével részben visszatértek a régi kerékvágásba, brit gyártásból érkeznek a benzines modellek. Azért a BMW sem merte hagyományos hajtás nélkül piacon tartani a Coopert, áthidaló megoldásként az előző nemzedék dugattyús változatai párhuzamosan készültek az új típussal.
A kéziváltó már itt sem elérhető, a forma részleteiben sokat, összességében keveset változott, a 2001-ben bemutatott új Mini megjelenése is hasonló
Az erőforrások terén nincs óriási meglepetés, az eddig is használt BMW-Mini blokkakat kapja a Cooper. A jelölésben lesz némi újdonság, a kisebbik benzines a Cooper C feliratot kapja, a nagyobb a megszokott Cooper S néven érkezik. Az alapmotor háromhengeres és 1,5 literes, a 156 lóerő és 230 Nm nyomaték 7,7 másodperc alatt gyorsítja százra a kisautót. Az erősebb verzió négyhengeres, a kétliteres blokk 204 lovas (300 Nm), ennek 6,6 szekundum is elég a százhoz.
[BANNER type="1"]
A középső kör alakú óra Mini jellegzetesség, ezért lett ilyen formájú a központi képernyő
Jelenleg a háromajtós karosszéria az egyetlen opció, de még az idei éve második felében – az előző nemzedékhez hasonlóan – számíthatunk az ötajtós megjelenésére, illetve a kabrió verzióról sem feledkeztek meg.
A benzinesek Oxfordban, az elektromosok Kínában készülnek, a hátsó lámpa merőben új, innen könnyen felismerhető az új generáció
