A Punto típusnév viszonylag nagy múlttal büszkélkedhet, hiszen a Fiat 1993-ban mutatta be az első generációt. Később 1999-ben jött a második, majd 2005-ben a Grande Punto. Utóbbit egészen hosszan, 2018-ig a piacon tartották két ráncfelvarrás segítségével. Már ennek az utódja is fejlesztés alatt állt, ám a 2011-ben vezérigazgatói székbe ülő Olivier Francois elkaszálta a projektet. Később azzal indokolta a döntést, hogy az autó bár jól nézett ki, de nem volt „ikonikus. Emellett úgy vélte SUV-okkal és crossoverekkel könnyebb nagyobb eladási számokat generálni, mint egy ferdehátúval.
Mostanra azonban jelentősen megváltozott az autóipar helyzete. A kis ferdehátúak kezdenek visszatérni, mint megfizethetőbb, belépő szintű villanyautók. Már a Stellantis konszern – ahová a Fiat is tartozik – is büszkélkedhet több ilyen típussal is. A márka vezérigazgatója az Autocarnak adott interjújában kifejtette, ha a Punto visszatér, akkor a fent vázolt koncepció mentén teheti, vagyis kicsi, olcsónak szánt villanyautóként. Igaz Francois hozzátette, minden bizonnyal sportos megjelenést kapna. A vezérigazgató ugyanakkor leszögezte, jelenleg nem fejlesztenek ilyen modellt, ám ha a piac készen áll rá, elgondolkodnak majd rajta, vagyis nem zárta ki a visszatérés lehetőségét.
Hát hogy ha jelenleg nem fejlesztenek ilyen modellt akkor ebben az évtizedben már aligha tud visszatérni. Ha most nekikezdenének STLA Small alapokon akkor is legkorábban 2028/29 körül tudnának összerakni egy saját modellt, ha nem cicomázzák nagyon. De ahhoz, hogy fejleszteni tudjanak bevételre van szükség, ahhoz pedig autókat kéne tudni eladni.
Jó nagy marhaság volt a részükről mindent az 500-as márkanévre feltenni, s ezért aligha okolhatják a Stellantis vezetését. Ők mindent megadtak nekik, hogy tiszta lapokkal indulhasson a márka – van új kis SUV, Dobló, Panda, mégsem kell a kutyának se, míg a Citroen és Peugeot testvérmodelleket viszik, mint a cukrot. Igazából az 500e-re is ráírhatnák a ‘Punto’ feliratot – pont ugyanolyan sikertelen maradna a típus.