10 autó, amit tuti nem gondoltál, hogy létezik!

A SEMA (Specialty Equipment Market Association) Show Észak-Amerika, de talán az egész világ legnagyobb jelentőségű autótuning rendezvénye. Az expó szigorúan szakmai, mezei bámészkodókat be sem engednek, a kiállítók többsége alkatrészeket, szolgáltatásokat kínál. A különleges, épített autók eredetileg csak illusztrációként szolgáltak a kiállításon, azt szemléltetve, hogy mire képes egy-egy nagyobb stúdió. [BANNER type="1"] Aztán az autógyártók is ráéreztek a SEMA ízére, és jó ideje maguk is különleges alkotásokkal igyekeznek reflektorfénybe kerülni. Ezek az átépítések többnyire szakértő partnerek bevonásával készülnek el, bár előfordul, hogy önerőből valósítják meg a merész álmokat, amelyek jellemzően nem jutnak el a sorozatgyártásig. Lássunk tehát – a teljesség igénye nélkül – most tíz olyan profi autóátépítést az elmúlt húsz évből, amelyet érdemes megnézni ma is. [BANNER type="2"] Az átalakítások rendszerint tematikusak: előszeretettel építenek szabadidős tevékenységet kiszolgáló autókat, motorsport ihletésű munkákat, vannak historizáló módosítások, és persze előfordul, hogy csupán az autózás hedonista élvezetét igyekeznek megragadni a hegesztőpisztoly és a sarokcsiszoló művészei. A lista a bemutatás éve szerinti. Van a tuning, van az átépítés, és van, hogy az ember összeszedi a munkahelyén talált alkatrészeket, és abból összetákol valamit. Az persze segít, ha az illető autógyárban dolgozik, mint Leif Tufvesson, aki a Volvo alkalmazottjaként viszonylag könnyen hozzáfért a svéd márka alkatrészraktárához. Már csak egy vázat és egy karosszériát kellett szerkesztenie a komponensek köré, és máris kész volt a T6 Roadster, egy 300 lóerős, 1,1 tonnás szerkezet, amelynek utasterében sajátosan hatottak a disztingvált családi Volvókból átemelt szerelvények. [BANNER type="3"] Nincs jobb egy kiadós pikniknél: ezt nemcsak Maci Laci gondolta így, hanem az (akkor még Észak-Amerikában is jelen levő) Suzuki tervezői is. Fogták tehát a márka akkori legnagyobb típusát, az XL7-est, és hamisítatlan kempingmobilt építettek belőle. Első pillantásra csak a tetőre szerelt, terület-bevilágító fényszórókkal ellátott tetőcsomagtartókeret tűnik fel, ám ez csak a megtévesztés része. A lényeg az autó jobb oldalán található: itt ajtók helyett teljes hosszában felnyitható az oldalfal. Mögötte a félig elvágott B-oszlopból hosszú asztalkát húzhatunk elő, az oszlopcsonkon iPod-csatlakozót és elektromos konnektorokat találunk. A túloldalon az oldalfalba mélyesztett kisbalta ad hangulatos ellenpontot. A legjobb autóépítők jól felismerhetők sajátos kézjegyükről. A kaliforniai Five Axis például nem túlzottan kedveli a tetőlemezeket és a szélvédőket, így ha csak teheti, megszabadítja tőlük a gondjaira bízott autókat. Így tettek 2008-ban is, amikor egy szerény Toyota Yarist alakítottak át klasszikus együléses versenyautó stílusban. Szerencsére a belbecsre is gondoltak: a motor teljesítményét kompresszorral és módosított kipufogórendszerrel emelték meg, a futóművet 50 milliméterrel leültették, és hatalmas fékeket szereltek az autó alá. Az évek során rengeteg, arra teljességgel alkalmatlan járműből építettek gyorsulási vagy driftversenyautót a SEMA kiállítói, a Toyota Sequoia Family Dragstertől (2012) kezdve a Honda Element-D Drifting Racecar-ig (2006). Ezek azonban nem valódi versenyautók, szemben ezzel a Jeep Wrangler alapjaira épülő, 5,7 literes verseny-V8-assal hajtott, furcsa szörnnyel, amelyet a világ talán legextrémebb, egyben legkevesebbek által ismert terepversenyére, a King of The Hammers futamra építettek. A részvevőknek egy 80-100 kilométeres akadálypályán kell „végigszáguldaniuk, amelyen vízmosások, félsivatagi bozótosok, kiszáradt folyómedrek, homokdűnék és persze bevehetetlen sziklás kanyonok váltogatják egymást. A hidrogén üzemanyagcellás Toyota Mirai egyfelől a világ legjózanabb autója (hiszen egész létezése a fenntarthatóság, a környezetvédelem körül forog), másfelől viszont a legizgalmasabb is, hiszen egyetlen más járműben sem pillanthatunk be úgy a mobilitás jövőjébe, mint a világ egyetlen, szériában gyártott hidrogén üzemű szedánjában. Amikor tehát a Toyota 2015-ben a „Vissza a jövőbe” DeLoreanjának stílusában szárnyas ajtókat szerelt egy Miraira, az felért egy antianyag-reakcióval: többszörösen találkozott egymással a jelen és a jövő. A buszlimuzinok tágasak és praktikusak, de kíméletlen terepre, expedíciós célra a terepjárók alkalmasabbak, még ha a belső terük nem is olyan jól variálható. A megoldást a Toyota találta ki: a Sienna egyterű karosszériáját rászerelték a Tacoma 4×4-es pickup robusztus alvázára. Elképesztő rugóutakkal (400 mm), offroad abroncsokkal szerelték fel, és már indulhatott is a vadonba, mint a Toyota 26 ezer kilométeres expedíciójának kísérő autója és kommunikációs központja. Mellesleg ezzel a kivitellel családi kirándulásra is ideálisnak tűnik. [BANNER type="4"] Néha az autó maga a sporteszköz, néha csak a szállítására szolgál. Most mégsem ezekről, hanem a Kia Niro Triathlonról lesz szó. Ezt háromtusázók képzeletbeli kísérőautójának szánták, ezért a csomagterét kerékpár szállítására alakították át, minden ülését eltávolították. Utóbbiak helyén tárolórekeszek, pihenősarok, illetve egy kézi zuhany (!) kapott helyet, így gyorsan felfrissülhet a versenyző. A tuning, ha komolyan csinálják, nem az üres ígéretek műfaja: csak azt veszik komolyan, aki valóra is tudja váltani, amit vállalt. Ez nem okozott gondot a Toyota Land Speed Cruiser alkotóinak. A széria V8-as motort alaposan átalakítva 2000 lóerőre növelték a teljesítményét (az elméleti határ valahol 4000 lóerőnél lett volna, bőven maradt tehát biztonsági tartalék a blokkban). A futóművet leültették, majd a hatalmas, nehéz, és bizony áramlástanilag sem optimális szerkezettel gond nélkül megfutották a 368 km/h sebességet, amivel hivatalosan is ez lett a világ leggyorsabb terepjárója. Amikor egy autógyártó kerek jubileumhoz ér, rendszerint valami szimbolikus, látványos és emlékezetes módját választja az ünneplésnek. Így tett a Mitsubishi is, amikor száz éves lett első autója, az 1917-es Model A. Fogtak egy Outlander szabadidőjárművet, a padlóig csupaszították, majd a nyers vázmaradványra felerősítették egy eredeti Model A szükségszerűen átméretezett idomait. A végeredmény láttán nem jutott szóhoz a világ – talán az a legjobb, ha mi sem kommentáljuk az eredményt. A sokoldalúságból soha nem lehet elég. A Honda fogta két többfunkciós járművét: az ATV-k mozgékonyságát az autók kényelmével és borulásvédelmével kombináló Pioneer 1000 hobbijárművet, illetve a családi limuzinok kényelmét a platós teherjárművek célszerűségével kombináló, önhordó karosszériás Ridgeline pickupot, és megszületett a ROAV: egy négyüléses, tető és szélvédő nélküli, extrém jármű, amely a feje tetejére állította a mobilitásról alkotott elképzeléseinket.
[BANNER type="5"] A jelenlegi információk szerint a SEMA Show idén novemberben is megnyitja kapuit, persze szigorú intézkedések mellett, ott is kötelező lesz a maszk viselése a COVID-19 miatt.
Fotók: wheelsage.org; forrás: Smarter Media