1,5 litert fogyasztó Mercedes A-osztály? Ilyen is van már!

    0
    1
    MERCEDES-BENZ

    A jövő az elektromos mobilitásé, ezt üzeni a Mercedes-Benz is Frankfurti Autószalonon. Már jövőre, azaz 2020-ra legalább 20 – részben vagy teljesen – elektromos modell szerepel majd kínálatukban. Várakozásaik szerint 2030-ra az eladott autóik fele elektromos hajtásláncú lesz, míg 20 év múlva, 2039-ben már teljesen CO2-semlegesek lesznek a Mercedesek.[BANNER type="1"]
    A fentiekhez jelentős lépés, hogy már a kompakt szegmensben is kínál plug-in hybrid modellt a Mercedes, rögtön kettőt is, ugyanis a Frankfurti Autószalonon az A-osztály és a B-osztály 250 e változata is debütált, s ezek már idén elérhetőek lesznek.
    Mindegyik verzió a harmadik generációs Mercedes EQ Boost hibrid hajtást kapja, ennek különlegessége, hogy a 8 fokozatú automata váltóval és keresztmotorral készült. Első ízben nincs külön 12 V-os akkumulátor és önindító, a belső égésű motort a hajtó villanymotor röffenti be. A belső égésű motor pedig nem más, mint a Daimler-Renault közös, 1,33 literes benzinesének 118 kilowattos (160 lóerős) csúcsváltozata. A 75 kW-os, 300 Nm nyomatékot adó villanymotorral az összteljesítmény 160 kW (azaz 218 lóerő!), amivel az A 250 e 6,6 másodperc alatt képes elérni a 100 km/órás tempót, végsebessége pedig 235, szedánként 240 km/óra. A 15,6 kWh-ás, folyadékhűtéses, 150 kilogrammot nyomó akkumulátorral az emissziómentes hatótáv az A-osztályoknál 60-69, a magasabb építésű B-nél 56-67 kilométer a WLTP szabvány szerint.
    Hangvezérléses MBUX rendszer, 7,4 kW-os, azaz 1 óra 45 perces AC töltés és 25 perces DC töltés, okostelefonos alkalmazás, változtatható menetmódok és visszatöltés, de még 1,6 tonnás vontatási képesség is említhető a jellemzők között, s a 36-37 ezer eurós (~12 millió forintos) alapár sem tűnik vészesnek a jellemzők, meg persze a márka presztízsének ismeretében.
    Előző cikkNincsen hozzá fogható – Ford GT menetpróba
    Következő cikkTöbbet ad kevesebbért a Volkswagen e-up!
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.