2025-től Norvégiában nem lesz piaca a benzines és dízel autóknak

    15
    5

    Norvégia eddig is villanyautó-nagyhatalom volt. Ott már tavaly minden negyedik eladott, illetve forgalomba helyezett személyautó elektromos volt, ezzel világelsők. Ez persze nem meglepő, komoly adókedvezmény és buszsáv-használati „jogosítvány is jár hozzájuk, továbbá ingyenesen is parkolhatnak, ami (zöld rendszám esetén) nálunk Budapesten és további 5 vidéki városban is adott már.

    Adókedvezmény nálunk is említhető: a tisztán elektromos autókra sem regisztrációs adó, sem vagyonszerzési illeték, sem pedig teljesítményadó nem fizetendő, 27% áfa viszont ugyanúgy, ahogyan a többi személyautóra.

    Így aztán nálunk egyelőre elképzelhetetlennek tűnik az, amit a norvégok közlekedési stratégiájuk szerint 2025-ben meglépnek. Akkortól ugyanis a személyautóknál, a kishaszonjárműveknél, de még a helyi tömegközlekedésre szánt autóbuszoknál sem lehet majd belső égésű motorost forgalomba helyezni.[BANNER type="1"]
    A norvég közlekedésfejlesztési terv természetesen már korábban, illetve a 2025 utáni években is erőteljesen támogatni kívánja a villanyautók elterjedését, ahogyan teszi azt ma is. Célja, hogy 2030-ra felére csökkenjen a közlekedésből származó károsanyag kibocsátás. A közúti közlekedés mellett a hajózásban is előtérbe kívánja mozdítani az elektromos meghajtást, amihez természetesen még további töltőhálózat kiépítése is szerepel a tervben.
    Előző cikkDrágább lesz a benzin, olcsóbb a gázolaj
    Következő cikkMarad a türelmi idő a fővárosi parkolásnál
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    15 HOZZÁSZÓLÁS

    1. Bármennyire is megy ez az elektromos autó elterjesztésére sarkalló megnyilatkozások,én még mindíg állítom hogy a jövö a hidrogén meghajtású elektromotosos autóké.
      Norvégia azért még ezen kijelentésére majd alszik még egy párat,és majd módosít rajat.

    2. Országos repülőjárat nem mellékesen nemzetközi is, Norwegiannak hívják, ahol az nincs ott vannak magán repülőgéptársaságok vagy helikopter, egy kicsit drágábban, ha az sincs marad a hajó, ahol van vonat busz és autó.

    3. Ha mondjuk az Oslo-Nordkapp távolságot veszem, az 1976 km. Azért egy ilyen baromi hosszú országnál kiváncsi lennék, mi van ha valakinek el kell ugrani az ország egyik végéből a másikba. Ehhez még van mit fejlődnie az elektromos autózásnak.

    4. Úttörő hozzáállás a részükről. A lítiumos akkumulátoros megoldás helyett azonban ki kellene találni addigra valami könnyebbet, erőteljesebbet, környezetbarátabbat, de főleg olcsón gyárthatót. Amíg 3-400 valós km-t nem éri el a hatótáv elég merész dolog csak erre alapozni. Bár nem lehetetlen 🙂 .