245 km/órát megy a legkisebb Audi

    0
    1
    Nincs új a nap alatt, quattro Audi A1 eddig is létezett, s a nyár eleje óta azt is sejteni lehetett, hogy az Audi az A1-gyel nem hagyja ki a ziccert, emléket fog állítani az 1984-ben megjelent Kurz quattrónak.
    Habár a mutatvány most nem olyan hű másolatot jelent, mint a 2010-es Párizsi Autószalonon bemutatott quattro concept és nem is olyan erőteljes, mint az idei GTI Fesztiválra készített, 503 lóerős A1 clubsport quattro tanulmány, velük ellentétben legalább megvalósul.

    Sorozatmodell mondjuk az egyelőre csak A1 quattróként emlegetett újdonságból sem lesz, a szerényebb, közel egy éve megismert, szériamotoros A1 quattrókkal ellentétben ez a 2,0 literes, 256 lóerős TFSI motorral hajtott verzió mindössze 333 példányban készül majd. Bemutatóját jövő év januárjában, Detoritban tartják. Az S3-asból ismerős, bár 9 lóerővel visszafogottabb teljesítményű, közvetlen befecskendezéses benzinmotor 350 Newtonméteres nyomatékával 5,7 másodperces 100 km/órára gyorsításra és 245 km/órás végsebességre képes. A hajtáslánc többi eleme nem más, mint egy precízen kapcsolható, 6 fokozatú kéziváltó, és a fronthajtású Audikból ismerős, Haldex rendszerű, elektromos vezérlésű, hidraulikus működésű lamellás kuplungcsomaggal dolgozó összkerékhajtás.
    Az A1 quattro egyébként nem csupán motorjával tér el a többi A1-estől, futóműve (3 cm-rel) ültetett, rugói keményebbek, kormányműve közvetlenebb áttételű, karosszériája pedig egyedi lökhárítókkal szerelt. A sorozat csakis fehér, néhol fekete betétekkel bolondított fényezéssel és szintén fehér, turbinalapátra emlékeztető 18 colos alufelnikkel készül majd. Az abroncsok 225/35 méretűek, az első féktárcsa pedig 312 mm átmérőjű. [BANNER type="1"] A clubsport quattróéra erősen emlékeztető megjelenés felvonultatja a látványos, ezúttal két oldalra szerelt dupla hátsó kipufogóvéget, és jókora hátsó légterelőt is ad a jövőre, egyelőre ismeretlen áron piacra ígért izom-A1, ám valójában sokat józanodott a tanulmányhoz mérten. Utastere valódi alumínium-betétekkel vadított, az opciós kínálat pedig mindazt tartalmazza, ami az A1-ben szerepel, egyebek mellett navigáció, xenonfény és nappabőr egyaránt kérhető lesz bele.
    Előző cikkBejön a nagy kuffer? Megmondjuk, hol a legolcsóbb
    Következő cikkItt a Lexus szuperkabriójának előfutára
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.