hétfő, február 2, 2026
spot_img
Kezdőlap270 km/óra 508 ezer Ft-ért? Opel Insignia OPC Unlimited teszt

270 km/óra 508 ezer Ft-ért? Opel Insignia OPC Unlimited teszt

Sebességkorlátozás nélküli Unlimited verziójával kaparintottuk meg a legerősebb villámost, azaz az Opel Insignia OPC-t.



Még tavasszal mutatkozott be az Insignia OPC Unlimited, mely őszre a hazai piacra is befutott, s most tesztautóként mi is megkaparintottuk. Aki esetleg nem ismerné, az Unlimited annyival tud többet az „alap” OPC-nél, hogy kivették belőle a végsebesség elektromos korlátozását, emiatt pedig a német gyártóknál csaknem szokásosnak nevezhető 250 km/órás végsebesség helyett akár 270 km/órát is tudhat. Tegyük hozzá: a kézi váltós, négyajtós szedán. A tesztgép – szerencsére – józanabb választás volt, kényelmes automata váltóval és a négyajtósnál jobban pakolható, ötajtós, de vonalvezetése miatt még mindig limuzinnak nevezett karosszériával. Így aztán a kuplungmentes üzem miatt be kellett érjük a manuális váltós 6,0 másodperces 100 km/órára gyorsulásánál hajszálnyit szerényebb 6,3 másodperces 100-as sprinttel és 265 km/órás végsebességgel.




Rögtön meg kell jegyezni, utóbbival sem éltünk. Igyekeztünk legális hazai próbalehetőséget találni, de be kellett lássuk: ilyen nincs. Létezik ugyan összkerékhajtásúakat – az OPC ugyanis ilyen – is fogadó fékpad, ám az csak 250 km/órás tempóig használható, versenypályáinkon pedig utcai autóval lehetetlen elérni még az utóbbi tempót is. Maradtak tehát a repülőterek, „Liszt Ferihegy” előtt egyértelmű a behajtani tilos, a másik alternatívaként maradó Tököli Reptértől pedig még éjszakai pályahasználatot is csak nettó 300 ezer forintos díjért kaptunk volna – igaz, a tesztautó visszaadása után írtak, hogy egy váratlan kedvezményes lehetőség miatt akár nettó 120 ezer forintért száguldhattunk volna aszfaltjukon. Lemaradtunk róla, ahogyan a pályabérletnél olcsóbb, 300 ezer forintban maximált gyorshajtási bírságot sem kockáztattuk meg, de őszintén megvallva, annyira nem bánjuk.




Egy üres aszfaltcsíkon is nyilvánvalóan jó érzés ugyanis, ha 250 km/óra után is gyorsul az autó, az OPC Unlimited lényege azonban nem ez, hanem a többi gyorsan hajtóval szembeni fölényesség. Képzeljék csak el a németországi, korlátozásmentes autópálya-szakaszokat, ahol az ilyen méretű motorral hajtott Audik, BMW-k, Mercedesek kénytelenek kihúzódni az Insignia elől. Na, ezek lehetnek azok a pillanatok, ahol érhet valamit az Unlimited csomag. Az elektromos „motorfék” hiányáért és az általa elérhető imidzsépítésért mondjuk nem, hogy felárat nem lenne ildomos kérni, még az Opel örülhetne, hogy vannak lelkes vásárlók, akik ilyen mutatványokkal szeretnék építeni a márka egy prémiumosabb képét. Igen ám, de ezt megfelelő vezetési tudás birtokában érdemes csak elkövetni, az Unlimited, magyarul „Super Sport Teljesítmény csomag” (508 ezer forintba kerülő) beikszelésével pedig utóbbi is jár, legalábbis gyári vezetéstechnikai kurzussal segítik a gyáriak a leendő Unlimited-hajtókat. Így aztán a csomag felára mégsem rablás.


[BANNER type="1"]



A speciális tanfolyam nélkül talán felelőtlenség is lett volna erőteljesen meghajtani az OPC-t, bár meg kell hagyni, kezes bárány, talán túlzottan is. Kormányszervója könnyűségével alaphelyzetben már-már a Fiatok City-módját idézi és a kifejezetten versenypályás használathoz ajánlott OPC-programra kapcsolva sem lesz olyan direkt, mint azt például a piros világításra kapcsoló műszerek sejtetnék. Sebaj, a kormányzás puhán is meseszerű, az autó gyakorlatilag reakcióidő nélkül, tempótól függetlenül úgy kanyarodik, ahogyan szeretnénk. Ennek oka a HiPer Strutnak hívott, függőcsapszeges első felfüggesztés: a kerekek oldaldőlés nélkül fordulnak, így mindig teljes futófelületükkel tapadnak. Leírva mindez kicsit misztikus, de higgyék el, az OPC tényleg érezhetően jobb, mint a többi – amúgy szintén nem rossz – Insignia. A remek kanyarjellemzőkhöz természetesen az intelligens, elektromos vezérlésű Haldex kuplungos összkerékhajtás is hozzájárul, mely ráadásul – elektromos differenciálzárjával – a hátsó kerekek között is szabályozza a nyomatékot.




Orgánuma alapján visszafogottan sportos csak a 2,8 literes, V6-os turbómotor, szép morajlással indul, de kipufogóhangja legtöbbször csak jelzésértékű – komolyabb persze nem is nagyon passzolna az elegáns középkategóriáshoz, a teljesítmény azonban szó szerint sportautós. Automataváltóval is bőven letaglózó a 325 lóerő és 435 Newtonméter adta menetdinamika, városban gyakorlatilag nincs ellenfél és autópályán is nagyon ritka a hasonló kaliberű gép. A lényeg azonban talán nem is ez, a módosított lökhárítói és ültetett futóműve ellenére is józan limuzinnak tűnő OPC-vel higgadtan és nyugodtan lehet autózni, ha nem tapossuk, akkor a finoman kapcsoló 6 fokozatú automata akár már 1500/perc magasságában feljebb vált, sem az utasok, sem a közlekedőtársak nem sejtik, hogy mire lehet képes, ha szeretnénk. Padlógázra nyomban felpörög a motor, visszakapcsol a váltó, majd jön az ülésbe préselés, a felkapcsolással ekkor az utolsó pillanatig vár a váltó vezérlése, még egy kis dadogást is enged – legyen egy kis versenyhangulat! Ha akarunk, persze magunk is válthatunk, ráadásul a kormány elengedése nélkül – kár, hogy a kormányszarvak csak a váltókart manuálisba húzva élnek, nem lehet csak spontán, egyet-egyet váltogatni automata módban.




Élményben persze így sincs hiány, még akkor sem, ha épp „nyugalmi üzemmódban”, csak a munkahelyünkre, vagy gyermekünkért az óvodába hajtunk. Nem kell taposni a gázt, akár a kanyartempó, a precízen diktálható kanyarív vagy a remek tartású Recaro versenyülés is csalhat mosolyt arcunkra, miközben az alapáron adott adaptív lengéscsillapítókkal (legalábbis az OPC gyárijánál hajszálnyit ballonosabb, 18 colos alufelnikkel) a rugózás is egészen jó. Gyakorlatilag országúton, autópályán (visszafogott zajjal, biztos erőtartalékkal gurulva vagy versenyautósan hajtva) is élmény az OPC, még városban sem nyűgös, ami ilyen kaliberű gépeknél nagy szó!



Szinte végig Budapesten hajtva mindössze egyetlen tényező nem volt örömteli az OPC Unlimited használatában: a fogyasztás. A gyár 16,7 l/100 km-t ír, a fedélzeti számítógép 4 deciliterrel szerényebbet mutatott nálunk. Az ilyen teljesítményt, pláne összkerékhajtással áhítóknak azonban utóbbi sem lesz érvágás, ahogyan az alapáron 12,35, a tesztautó extráival, egyebek mellett perforált bőrkárpitjával, Infinity hifijével és navigációjával, napfénytetejével, a télre fel nem szerelt 20 colos alukerekekkel, valamint Unlimited csomaggal kiegészített 15,33 millió forintos számla sem elborzasztó – annak tükrében, hogy a kínálatot átnézve kijelenthetjük, ilyen teljesítményt és menetdinamikát senki más nem ad ennyiért. A bő félmilliós Unlimited csomagot azonban csak azoknak érdemes megvásárolniuk, akik feltétlenül be szeretnék bizonyítani: egy Opel is tud 250 km/óránál gyorsabban menni.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

8 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Az opel.hu ról semmi nem egy értelmű rég vannak olyan felszereltségek motorok meg extrák amik nincsenek fent és még sok minden sajnos .

    Ennél szebb esküvői autót nem is lehetett volna választani 🙂 mint a Piros GRAT

    ÜDV Ivanits

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek