3 nap helyett 3 hét, de azért örülünk – így gyorsult a honosítás

    0
    1
    Ahogyan arról még decemberben beszámoltunk (lásd itt), még mindig folyamatban van a Mozaik utcai vizsgaállomás 2020 nyara tartó ügye, az ott dolgozók (vizsgáztatók és ügyintézők) mellett kuncsaftjaik, azaz a nepperek is bajba kerültek. Aki járt arra a megelőző években, az sejtheti, hogy jogosan; korábban például a pomázi vizsgaállomás kapcsán is nagyjából ugyanez a történet zajl(hat)ott le. Mindezek eredményeként megszűntek a soron kívüli időpontok, már 2020 őszétől csakis online lehet időpontot foglalni, a rendszer viszont hatalmas, akár 2-3 hónapos várakozási időket is generált. Megváltásként érkezett így a hír idén év elején, hogy a Magyar Autóklub is beszáll az emelkedő árak ellenére továbbra is jelentős számú külföldről érkező autók honosításába (lásd itt). Igen ám, de egyrészt nem vihető hozzájuk az összes külföldről származó autó, másrészt míg a hó elején még 3-5 napos várokozási idő terjedt az – amúgy némi felárért – igénybe vehető Autóklub-féle ügymenet kapcsán, most már – saját telefonos érdeklődésünk és a megkérdezett kereskedők szerint is – náluk is 3 hétre előre van időpont. Ami viszont egyértelműen pozitív fejlemény: a cikk írásakor a hírhedt Mozaik utcába is nem egész 3 hétre lett volna időpont. [BANNER type="1"] Az Autóklubnál persze a várakozási idők további csökkenése várható, hiszen mint írtuk, még nem kapta meg az összes kirendeltségük az illetékes kormányhivatal engedélyét. Ugyanakkor az Autóklubnál kvázi feláras a vizsga: a 8000 forintos (hatósági áras) honosítási eljárási díjon felül, pontosabban előtte meg kell fizetni a 19 050 forintos átvizsgálási díjat. Ez persze akár hasznos is lehet,

    ha valami nem stimmel, arra felhívják a figyelmet, s akár orvosolni is tudják, de nyilván nem ingyen.

    Továbbá a honosítás kapcsán az Autóklubot felkeresve nem csak pénzből, egyéb papírból is többre van szükségünk, mint a „Kormányhivatalok Ügyfélszolgálati Pontjai (így hívják már ugyanis a valahai NKH vizsgabázisokat) esetén. Míg utóbbiak csak opcióként kérhetik, s jellemzően nem is kérik az autók COC (megfelelőségi nyilatkozat) papírját, az Autóklubnál a kétnyelvű adásvételi és a külföldi vizsgapapírok mellett az importőröktől/vezérképviseletektől beszerezhető COC papírra is szükség van, tehát a honosítás összességében náluk sem lesz feltétlenül gyorsabb és egyszerűbb, ugyanakkor az elmúlt 1,5 évben tapasztaltakhoz mérten, akármennyire is groteszk, hatalmas szó, hogy ma 1 hónap alatt lezongorázható egy honosítás. Fontos leszögezni, hogy az Autóklub csak a honosítási eljárásokban tud segíteni, ez pedig messze nem jelenti az összes külföldi jármű magyar rendszámozását. Honosítani ugyanis az EU tagállamokban már regisztrált, még legalább 1 hónapnyi műszaki vizsgával rendelkező autókat lehet. Persze ezeknél is dönthetünk úgy, hogy megcsináltatjuk rá a vizsgahosszabbítást, ami a 4 évnél idősebb autók esetén 2 évre szól. Nem nehéz kitalálni, az országba érkező használt autók döntő része ilyen, sőt 60% feletti a 10 évnél is idősebbek aránya. Mi a helyzet akkor, ha műszaki vizsgával már nem rendelkező, netán nem az EU-ból származó modellt szeretnénk regisztrálni? Egységes, hogy ilyenkor mindenképp a „Kormányhivatal, azaz Budapesten a Mozaik vagy a Vas Gereben utcai kirendeltség keresendő fel, s 39 090 forintos vizsgadíjjal kell számoljunk az egyedi forgalomba helyezési engedély kapcsán. Ha az autó nem az EU-ból származik, akkor 10 800 forintos származásellenőrzési díj és persze a vámérték 10%-át jelentő importvám, valamint 27%-os áfa is fizetendő, de szükség van a COC papírra is, annak hiányában bizony nagyjából reménytelen a regisztráció, ugyanis az oldtimerek kivételével tavaly év eleje óta elengedhetetlen az EU-s típusengedély. [BANNER type="2"] A vizsgán túli költségek is vannak ám!
    Miként az Autóklub esetén a honosítás előtt is fizetendő átvizsgálási díj, a vizsga után sem kapjuk meg azonnal és pláne nem ingyen a hazai rendszámot, ez viszont független attól, hogy náluk vagy az egyik Kormányhivatalnál vizsgáztatjuk-e autónkat. A vizsgák egyébként egy hajszálnyit szigorodtak csak az elmúlt években, tavaly év elejétől például a 6 év/160 ezer kilométer felett járó autók emisszióját mindenképp mérik a vizsgán (de a látványosan füstölőkre is kérhetik a mérést), s megszűnt az a kiskapu is, hogy az EU-ban már regisztrált, de nem EU-piacos autók itthon gond nélkül forgalomba helyezhetők, hozzájuk is kell az európai megfelelőséget igazoló vizsgálat, ami mindenképp több százezer forintos tétel. Az import zömét persze az EU tagállamaiból, első helyen a Németországból érkező autók adják. Ha megvan a műszaki vizsga, vagy annak honosítása, a forgalomba helyezéshez még 17-20 ezer forint közötti díjért eredetiségvizsgálatra, az életkor, a motorméret és az emissziós norma alapján kalkulált regisztrációs adó (a számításhoz segítség itt) befizetésére, meg persze KGFB kötésére van szükség. Ha ezek megvannak, az okmányirodában/kormányhivatalban már „csak az alábbiakat kell kifizetni: a törzskönyv és a forgalmi engedély ára 6-6 ezer forint, a szabvány rendszámpáré 8500 Ft, s amennyiben nem elektromos vagy plug-in hybrid (zöld rendszámos, azaz „környezetkímélő) autót vettünk, akkor bizony az autó teljesítménye alapján növekvő, kora alapján csökkenő vagyonszerzési illetéket is be kell csengetni. Jó hír, hogy már bő 10 éve nem kell postára rohangálni, lehet fizetni kártyával, amit a korábbiaknál már gyorsabb, persze még mindig értelmetlenül hosszú ügymenet után már-már szívesen tesz meg az, aki a 350 forint feletti euróárfolyam mellett külföldi vásárlásra adja a fejét. Persze ne feledjük, hazánkban is egyre drágábbak a használt autók – is.
    Előző cikkHatalmasat virított a Hyundai Ioniq 5 a jávorszarvas-teszten
    Következő cikk700 forintos benzinárral is szembesülhetünk az idei évben
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.