kedd, február 3, 2026
spot_img
Kezdőlap700 kilométeres hatótávot ígér a Honda üzemanyagcellás autója

700 kilométeres hatótávot ígér a Honda üzemanyagcellás autója

Honda csak a Toyota után, de szintén hozza üzemanyagcellás autóját, az FCV most még csak koncepcióként látható.




A 2002-ben bemutatott FCX által a Hondának elsőként volt üzemanyagcellás autója, 2008-tól ráadásul lízingszerződéssel – erősen limitált számban, néhány piacon – kínált már hidrogénből áramot előállító, villanymotorral hajtott modellt, most azonban még mindig koncepció az üzemanyagcellás autója, a Toyota beelőzte. Ennek ellenére egy időben debütált a 2015-ben piacra lépő Toyota Mirai és a várhatóan 2016-ban szériában is érkező, most még koncepció Honda FCV. Mindkettőjükben 70 bar nyomást bírnak a sanszosan azonos beszállítótól származó, egységesen 3 perc alatt telíthető hidrogén-tartályok.[BANNER type="1"]



Az FCV (fuel cell vehicle) a Toyota Miraiénál kisebb teljesítményű, 100 kW-os (136 LE), azonos hatékonyságú üzemanyagcellát kap, s ebből eredően villanymotorjának teljesítménye is szerényebb lesz, hatótávját azonban nagyobbnak, 700 kilométeresnek ígérik.



A Honda komoly mértékben hisz a hidrogén üzemanyag elterjedésében, ennek jele és alapja lehet, hogy az autó mellett jó eséllyel egy otthoni töltőegység látható, ami sanszosan áramot felhasználva a vízből hidrogént állíthat elő, hogy az üzemanyagcella aztán azt a levegő oxigénjével elegyítve áramot termelhessen, amivel az FCV aztán vihesse A-ból B-be utasait, s közben csak vízpára legyen az emisszió. A rendszer azért nem zéró energiabefektetésű, hiszen a hidrogén előállításához kívülről származó áram szükséges. A mai autózáshoz mérten így is sokkal tisztább lehet a jövő autózása, ami felé jelentős lépéseket hoztak most a japánok.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

11 HOZZÁSZÓLÁS

  1. [i]„A Honda komoly mértékben hisz a hidrogén üzemanyag elterjedésében…”[/i]

    Mást nem is tehet mint hogy higgyen benne, hiszen ha megnézzük hogy mennyi ennek a realitása, akkor az jön ki hogy semmi, ígyhát marad a reménytelenül vak hit.

  2. Kedves Szerző!

    Külföldi oldalakon azt olvasom, hogy a tartályok üzemi nyomása 70 MPa (=70000kPa=70000000Pa). A normál légnyomás (1 bar) kb. 100 kPa = 0,1 MPa. Tehát a 70 MPa 700 bar és nem 70!
    Ha van rá mód, kérem utánajárni és javítani. Lehetőleg a toyotás cikkben is…

    Összehasonlításképpen: a CNG tartályok üzemi nyomása 200-250 bar. Hidrogént azért kell jóval nagyobb nyomáson tárolni az autóban, mert 1 hidrogén molekulában (H2) jóval kevesebb fűtőérték van, mint 1 metán molekulában (CH4).

    Mindazonáltal köszönjük az erőfeszítést! Jó hogy írtok műszaki tartalmú cikkekről. Ha valami nem stimmel teljesen, majd összedobjuk…

  3. Katona Mátyás írta a cikket, nem Mihály!
    A levegő kb 78%-a nitrogén, kb 21%-a oxigén, a maradék kb 1%-ból is csak ezred része sincs a hidrogén.
    Ha valami csodás technikai vívmány ezt ki is tudná nyerni, a többit mind elpazarolná?? a 99,998% körüli levegő maradék alkotóelemét?
    Maradjunk a víznél, lehetőleg a desztilláltnál, vagy ioncseréltnél mert a csapvíz ott is biztos levízkövesíti azt a drága átalakítót. :))))
    1 liter desztvíz mennyibe is kerül? A vasalóba nem jó az ioncsrélt víz mert roncsolja a belsejét, az ioncserélt az autó hútőrendszerébe jó fagyállóval keverve. :)))

  4. Katona Mihály iratkozzon be fizika órára 5. osztályba ismét !!!! …” ami áramot felhasználva a levegőből hidrogént állíthat elő, hogy az üzemanyagcella aztán azt a levegő oxigénjével elegyítve áramot termelhessen … ” Naaa ki tudj ami itt a hiba ??? Iiiigggeeen a levegőben nincs hidrogén ami kinyerhető lenne ugyan is az könnyebb a levegőnél így mikor minimális mennyiség keletkezik ” víz bomlása során ” az felszáll jóóóó magasba… ha meg lenne benne akkor egy gyufától felrobbanna az egész ugyan is hidrogén+oxigén égetve durranógáz =H2O . De ha mást nem hát az örök klasszikust idézve …VIIIZBBŰŰŰL VESZI KIII AAZOKSZIGÉNT …. íggggy kaptaameg Árrrpii a tanyácstúl aaazengedélyt …

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek