82 milliárd forint jut a közútfejlesztés tervezésére

    0
    1
    Szorgos munkával és matekozással telhetett a karácsony a az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, ugyanis december 27-én, vasárnap juttatták el a közleményt az MTI-hez, mely szerint 82 milliárd forint jut „kiemelt társadalmi igényeken alapuló újabb gyorsforgalmi, főúti, települési elkerülő, csomóponti és hídfejlesztések előkészítésére. A közlemény szerint a tervezhető gyorsforgalmi fejlesztések közé tartozik az M2-es autópálya Vác utáni folytatása egészen az országhatárig. A támogatott projektek között szerepel a Békéscsaba gyorsforgalmi bekötését megteremtő M44-es Kecskemétig érő szakaszának előkészítése, az M3-as autópályától a román határig vezető M49-es autóút, amellyel a harmadik négysávos kapcsolat jön létre Erdély irányába, és az M81-es, amely az M1-es és az M7-es között létesít észak-déli irányú gyorsforgalmi folyosót Budapesttől távolabb, Székesfehérvár érintésével. Továbbá jelentősen javul a Szombathely és a szomszédos városok – Körmend, Kőszeg – közötti közúti összeköttetések színvonala is. Több előkészítési projekt alapozza meg főútszakaszok négysávosítását például Debrecen, Jászberény, Kecskemét, Nagykanizsa, Veszprém és Zalaegerszeg térségében. Ajkától Zircig sok településen elkerülő útszakaszokat építenek, amelyek javítják a helyi életminőséget a belső útszakaszok tehermentesítésével. Mohácson és Vácon a Dunán, Szolnokon és Szegeden a Tiszán, Szamossályiban pedig a Szamoson épülhet új híd. Emellett autópályás és főúti csomópontok tervezése is megkezdődik, többi között Balatonfürednél, Gödöllőnél, Kunszentmártonnál és Üllőnél. [BANNER type="1"]

    A legújabb kötelezettségvállalás amolyan 5 éves tervnek is tekinthető: 2021 és 2026 között fedezi a beruházások előkészítésével kapcsolatos költségeket, csak jövőre több mint 26 milliárd forint értékben.

    A forrás biztosításával a projektek haladásához szükséges következő munkafázis finanszírozása, és így végrehajtása vált lehetővé. Az előkészítés esetleges további ütemeihez, később pedig a kivitelezéshez szükséges forrásokat újabb kormánydöntésekkel lehet előteremteni – ismertették.
    A közleményben Mosóczi László, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára kiemelte: „a tervezett fejlesztések a jelenleg még nehézkesen, időigényesen megközelíthető országrészek biztonságos, gyors és kényelmes elérését teszik lehetővé. A közúthálózatba bekapcsolódó települések és térségek gazdasága megélénkül, és vonzóbbá válnak a munkahelyeket teremtő beruházóknak. [BANNER type="2"]
    Forrás: MTI
    Előző cikkSabre, a leggyorsabb kétüléses McLaren
    Következő cikk10 jelentős modell a 100 éves Mazdától
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.