hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapA BMW nem csalt az emissziómérésen, a ciklussal van baj

A BMW nem csalt az emissziómérésen, a ciklussal van baj

Némi helyesbítést igényel tegnapi cikkünk, a BMW nem csalt a jobb emissziós adat érdekében, ciklus szerint remek a 2,0 literes dízel, közúti teszten adódott a sokkal rosszabb emisszió.


Meg kell követnem magamat, hiszen tegnap a sajtómunkások tömegével együtt megettem az Auto Bildtől elindult infót, mely szerint a BMW nagyobbat csalt az X3 20d xDrive-val, mint a Volkswagen a 2,0 literes (és a legújabb hírek szerint az 1.6-os) TDI-vel. A BMW nem csalt, közúti teszten adódott az, hogy a normaérték tizenegyszeresét produkálta nitrogénoxidból az X3. Míg tehát a Volkswagennél (és a konszern összes, az említett motorokat alkalmazó márkájánál) a motorvezérlés valóban más paraméterezést használt a mérések felismerésekor, a BMW a mérési cikluson vezérlésmódosítás nélkül hozza az előírt paramétereket, közúton meg természetesen más az emissziója, s ha az egy óra hosszú teszten még épp egy részecskeszűrő-tisztítás is befigyelt, akkor teljesen érthetően adódott a komolyabb mértékű kipufogás.
[BANNER type="1"]
Csalás tehát nincs, de a probléma azért mégiscsak itt van: a katalógus szerint nagyon zöld dízelek a valóságban azért mégsem annyira azok. Ez persze iparági probléma, amire reagált is az Európai Bizottság. Csütörtökön arra kérte a tagállami hatóságokat, hogy vizsgálják meg, hogyan érinti az emissziós normák teljesítéséért alkalmazott trükközés az unióban forgalomban lévő autókat. A testület azt kéri a tagállamoktól, hogy a vizsgálatok eredményét osszák meg Brüsszellel, annak érdekében, hogy átfogó képet lehessen kapni arról, hogy hány autót szereltek fel az unióban olyan szerkezettel, amely kicselezi a laboratóriumi méréseket. Ennél is sokkal fontosabb, hogy a bizottság hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak mielőbb el kellene fogadniuk azokat az intézkedéseket, amelyek révén a típusengedélyezés során nem laboratóriumi, hanem valós vezetési körülmények között mérik majd az autók károsanyag-kibocsátását, amivel egyben kizárják a most tapasztalt trükközést is. Ennek a vizsgálati módszernek a bevezetése már a jövő év elején megkezdődhet. Megújulhat tehát, a valósághoz közelebbivé válhat a mérési ciklus, ami mindenképp díjazandó.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

18 HOZZÁSZÓLÁS

  1. helyesbítek:

    belépni úgy tudok hogy a fenti menüben a belépést, és ott a facebook-ot választom, de ha valakinek a válaszára úgy válaszolok hogy nem vagyok belépve, és ott kattintok az FB belépésre, az úgy nem megy….

  2. Édes drága aranypofa Pistikém, a magasságos atya úr isten mentse meg a világot az ilyen setét, hajmeresztően korlátolt, szakbarbár „autómérnök”-öktől!
    Szóval azt mondod, hogy te technikai oldalról közelíted meg a dolgot? 🙂 Na akkor már be is írhatod az elégtelent az ellenőrződbe! Akkor lehetne kizárólag technikai oldalról megközelíteni a dolgot, ha egy teljesen technikai világban technikai eszközök használnák ezeket a járműveket. De rohadtul nem ez a helyzet, hanem egy biológiai világban emberek használják azokat (kivéve amikor inkább állatok :), innentől kezdve az atomkockafejű, kizárólag technikai megközelítés az úgy halott ahogyan csak van. Az meg végképp a legeslegalja a dolgoknak amit írtál, hogy nem kellene ilyen szigorú előírásokat meghúzni, hiszen nem lehet azokat teljesíteni. B+ akkor ez azt jelenti, hogy azt a fost úgy kell kidobni az ablakon ahogy csak van és teljesen mást kell csinálni helyette ami tudja teljesíteni, különben beledöglenek a felhasználók!
    Az amerikaiak meg ha teljesítik a határértékeket nem azért teljesítik mert nem elég modernek, hanem mert többnyire nem olyan elmebetegek, hogy koromdízelt rakjanak személygépjárműbe.
    Pistikém, a mai produkciód alapján azt tudom javasolni, hogy azonnal mondj fel és menj el utcaseprőnek, mert csak a lényegét nem sikerült felfognod annak a területnek amiben állítólag dolgozol.

  3. Ez a környezetvédelmi botrány egy nagy hiszti!!! nem egyéb. Autómérnök vagyok, tudom, hogy mit mondok. Ahhoz, hogy tisztán lássuk a dolgokat, az alapoktól kell kezdeni. Először is mik azok a környezetvédelmi normák, határértékek, amelyeket most több autógyár is túllépet, vagy így vagy úgy. Ezeket az adott ország környezetvédelmi hatóságai által meghatározott értékek, melyet az adott ország parlamentje törvénybe foglalt. A parlamentben csupa „szakmai laikus” ül, a környezetvédelmi hatóságok emberei sem a „legjobb szakemberek”, mondhatjuk úgy is, hogy a „szakma selejtjei”, és ők határoznak meg határértékeket, mindenféle technikai megvalósíthatóság mérlegelése, vizsgálata nélkül!!! Mit csinálnak az autógyárak autómérnökei, akik már „igazi szakemberek”, megpróbálják technikai oldalról megközelíteni azokat a határértékeket, melyeket a „nagyokosok” hasraütés szerűen meghatároztak. NOx esetén tudni kell, hogy az a magas hőfokú égés során keletkezik. Tehát ha egy motor korszerű, jó hatásfokkal dolgozik, kedvező a fajlagos fogyasztása, magas hőfokú égés zajlik le a motor hengerében, akkor magas lesz a NOx koncentráció is. Mit lehet ilyenkor tenni, csökkenteni kell az égési hőfokot, mely által csökken a NOx koncentráció is, de közben rontottunk a motorunk hatásfokán. Erre találták ki pl évekkel ezelőtt az EGR rendszert. Az adott motor ekkor jobb NOx értéket produkál, de romlott a hatásfoka, nő a fajlagos fogyasztás, ami csökkent teljesítmény mellett nagyobb CO2 kibocsátással jár! Hurrá, adtunk a szarnak egy pofont. A tisztelt „környezetvédelmi szakembereknek” reális NOx határértéket kéne meghatározni, amit az autótechnika jelenlegi állása szerint mindenféle „hókuszpókusz” nélkül teljesíthetnek a motorgyártók. Mert e nélkül szinte természetes, hogy minden autógyár elkövet valami trükköt, hogy a mérésen megfeleljen. Az amerikai autógyárak esetleg azért tudhatják a saját normáikat, ha egyártalán tudják(ez jelen állás szerint még nem derült ki!!!), mert messze nem olyan korszerűek, mint az európaiak, és a NOx kibocsájtás tekintetében jobbak lehetnek.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek