kedd, február 3, 2026
spot_img
KezdőlapA gumin túl: a jövő autóit fejleszti a Continental

A gumin túl: a jövő autóit fejleszti a Continental

Boszorkánykonyhájába adott betekintést a Continental. Természetes, hogy a jövő autóit fejleszti. Mesés és félelmetes is, hogy mi vár ránk.





Nem, az nem meglepő, hogy a jövő autóit fejleszti a Continental, hiszen mi mást fejlesztene, mint a jövő járgányait. A múltét vagy a jelenét? Az a sokak számára meglepetés, hogy a gumigyártóként ismert márka autót fejleszt. Pedig így van, a Continental nagyon jelentős szereplő az autóiparban. Ahogyan a márka munkatársai mondják: még akkor is biztosak lehetünk abban, hogy egy mai autóban van Continental alkatrész, ha az nem a márka (szintén próbált) abroncsain gördül. [BANNER type="1"]



És itt bizony nem apró gumi- és műanyagalkatrészekre kell gondolni, a Continental olyan termékeket és kész megoldásokat fejleszt, hogy az állunk leesik, ha megismerjük azokat. Márpedig nemrégiben ezt tehettük az 1871-ben Hannoverben alapított cég egyik legjelentősebb fejlesztő- és tesztelőközpontjában, a Contidromban. A márka termékei ráadásul komoly víziót is céloznak és hoznak: a balesetmentességét, ami már 5 év múlva eljöhet. Míg ugyanis szabad szemmel 100-300 méterre láthatunk el, a Continental által is fejlesztett és gyártott szenzorrendszerekkel még tovább, akár 1 kilométerre is.



Az első távolságtartós tempomat 17 évvel ezelőtt a Mercedes S-osztályban jelent meg, ma már temérdek autóban elérhető, s tudjuk, hogy vannak autók (például az új Audi Q7, a legfrissebb 7-es BMW), amelyek bizonyos tempóknál akár önvezetésre is képesek. A sok-sok szenzor nem csak a balesetek, az évi 1,2 millió autóbaleseti halál és 50 millió sérülés csökkentését célozza, hanem azt is, hogy az autóban töltött időt hasznosítani tudjuk.



Az önvezető autókig persze még annak ellenére hosszú az út, hogy már a Continental is rendelkezik ilyennel. Pontosabban egy előző szériás Volkswagen Passattal, ami szenzoraival, meg persze az azokat érzékelő, a csomagteret szinte kitöltő számítógéprendszerrel már ma képes a sofőr nélküli közlekedésre. Odébb azonban még a szabályzórendszer kialakulása, a végleges cél. Ami ma biztos, hogy az autók száma növekszik, s a dugókban, autókban töltött órák száma sem apad.



Jó hír azonban, hogy a halálos balesetek száma a fejlettebb országokban, például Németországban már több évtizede, nagyjából az olajválság, azaz a hetvenes évek óta mérséklődik. Minek köszönhető ez? Igen, az újabbnál újabb biztonsági rendszereknek. Ezúttal csak az aktív, a baleset megelőzésében szerepet játszó rendszerekről ejtett szót a Continental, azokról nem is keveset. A táblafelismerő, a vészfékező, a sávelhagyásra figyelmeztető és holttérfigyelő rendszerek ma már ugyanúgy elérhetők, mint a 360 fokos kamerakép, parkolóból kitolatáshoz a mögöttes forgalomra figyelmeztetés vagy az automata reflektor és az adaptív tempomat. Ezek a rendszerek a Continental számításai szerint már képesek a balesetek 70%-ának elkerülésére, a cél természetesen a további 30% lefaragása, hiszen a márka víziója az, hogy 5 év múlva, 2020-ban az autók már legyenek képesek minden baleset elkerülésére, ha pedig azt tudják majd, akkor ugyebár miért nem vezessenek maguk?



Utóbbi persze komoly vitatéma, nem is érdemes belemenni, lássuk inkább, hogy milyen megoldásokat mutatott a Continental. A csokornyi sofőrsegéd alapja, hogy minden kamera, illetve radar alapú. Meg persze a hozzájuk kapcsolódó számítógépes háttér sem mellékes. Olyan szinten nem, hogy az autók közötti kommunikáció akár felhő alapon is működhet. Az egyes autók (mivel mind több rendelkezik internetkapcsolattal) adatként küldik, hogy milyen úthibákat, torlódásokat, baleseti veszélyforrásokat tapasztaltak, s a többiek azt már alapból „látják”. De láthatják egymást akkor is az autók, amikor a sofőrök még nem, az autók közötti kommunikációval például akkor is láthatjuk felismerhetjük, ha az előttünk haladó, akár csak nagyobb SUV előtti autó befékez, ha azt szemünkkel amúgy nem vennénk észre. E rendszer prezentálásakor persze megjegyeztem magamban, ennek csak akkor van értelme, ha épp nem tartjuk be a biztonsági követési távolságot,, de be kell ismerni, elő tud fordulni ilyen, akár előzésre felkészüléskor. A rendszer természetesen nem csak figyelmeztethet, önálló vészfékezésre is képes, ahogyan a mai koccanásgátlók is.



Láthattuk, hogy a legújabb sávelhagyásgátló már felfestés nélkül is működhet. De az igazi jóság inkább az, amikor a sofőrt figyeli egy kamera, s szól, ha tekintetünk elkalandozott. Mindezt egy, az elkalandozás irányából induló, s a sofőr felé vezető fény- és hangjelzéssel. Így Önkéntelenül is visszatér oda a tekintet, ahol lennie kell. Kamera helyettesítheti akár a visszapillantó tükröt, szolgálhatja ki az automatikus, akár okostelefonról, kiszállás után is indítható parkolórendszert. S ez már nem csak vízió, a Cointentalnál ott vannak a már ma működő rendszerek, a gyártóknak már csak meg kell rendelniük őket.



Ugyanúgy, mint a különféle fogyasztáscsökkentő rendszereket. Utóbbiak alapja, a gázpedál rezgetésével játszó váltásesedékesség jelző. Sokkalta hatásosabb, könnyebben fogadható, a sofőr figyelmét kevésbé elterelő, mint a ma megszokott műszerfali kijelzés. De persze műszerfali kijelző, vetített műszerblokk, hajlított a AMOLED kijelző is van a Continál, miként bőr hatású, annál csakis jobb jellemzőket mutató szintetikus kárpitanyag is.



De találkozhatunk turbóival, első alumíniumházas turbójával a Mini Cooperben, speciális feltöltőjével a BMW i8-ban is, van olajban futó, a motor teljes élettartamát kiszolgáló vezérműszíja, ami csendesebb, nyúlásra kevésbé hajlamos, mint a lánc. És van komplett hibrid, mild hybrid hajtáslánca is. Utóbbit egy 1.2 TSI VI-os Golfban próbálhattuk, s nem is az különlegesség, hogy a főtengelyt hajtó villanymotor indításra is képes, hanem az, hogy felhő alapú kommunikációval szabályozza működését, visszatöltését, az autó vitorlázó üzemét, így akár 21%-os fogyasztáscsökkentésre képes, miközben felára jóval szerényebb, mint egy full hibrid hybrid hajtásláncé. Ha ez nem lenne elé, ott a polcon egy komplett, 60-120 kW-os, azaz 82-163 lóerős villanymotor-csomag, amelyet leginkább a mind jobban fejlődő kínai gyártóknak szán a Continental. Ezeket mind tudja a gyártó, amit persze leginkább gumijairól ismerhetünk, s ami valóban akkor is sanszosan jelen van autónkban akkor is, ha abroncsból épp nem ezt a márkát választottuk.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

11 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Szívből remélem, hogy nem lesznek teljesen maguktól vezető autók! A mérnökök, akik ezért keresik szarrá magukat, nyilván azt mondják, hogy ezzel megszűnnek a balesetek, de az több, mint durva, hogy egy autósújság írója is bedől nekik… Mennyi hackertámadásból bekövetkezett halálos baleset lesz ebből? Ha nem is 1,2 millió, akkor is állítólag minden emberélet számít… És ha egy terrorszervezet irányítása alá kerül ez a sok fos önvezető autó (ami tudom, hogy erős fikció), akkor meg nem 1,2 millió lesz ez a szám, hanem pár 100 millióra emelkedik…
    Bizonyos mértékig hasznosak ezek a szenzorok, de azokat sem szabadna túlzásba vinni…
    ÉS MI VAN AZOKKAL, AKIK SZERET(NÉ)NEK VEZETNI, DE SZERETIK A LUXUSAUTÓKAT??? AZOKNAK NEM LESZ ÍGY LEHETŐSÉGÜK… Egy autóban van kormány és LEGALÁBB 2 pedál. Maradhatna így mindig.

  2. Elképesztő módon kitágulnak a perspektívák és az új problémahalmazok, de a mai realitás az , hogy a legtöbben kényszerűségből autózunk ( főként a haszonjárműves terület ) és a fő megoldandó problémák az erre elhasznált rengeteg idő, a mérhetetlen környezetszennyezés ( zaj,káros anyagok kibocsájtása, kapcsolódó infrastruktúrák által okozott károk, stb … )

  3. Gyönyörű vízió (vagy nem?), bennem három kérdést vet fel hirtelen.Ki fogja ezeket az autókat megfizetni, fenntartani és szervizelni mondjuk Magyarországon???
    A mostani szerviz hátteret figyelembe véve siralmas a helyzet, tisztelet a kivételnek.Lehet majd a tervező, gyártó céghez kell vissza vinni, ha netán egy szenzor elromlik vagy olyan profi szoftverrel fog rendelkezni, hogy a laikus is megjavítja?Csóróbb országok leszoknak majd az autózásról, van alternatíva.

  4. Tovább gondolva a dolgot, ha tényleg lenne egy baleset, akkor ki a felelős? Az autót gyártó cég? Aki a szoftvert fejlesztette? Vagy a beszállító, akinek az érzékelője esetleg hibázott? Esetleg a szervizben rontottak el valamit? Ha külső támadás miatt történt a baleset, az a felelős, aki a védelmet fejlesztette? Lesz itt nemulass, ha ezek az utcára szabadulnak. Szép Skynetes jövő…

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek