A legjobb cégautó? Renault Talisman Limited teszt

    5
    1

    Egy középkategóriás autó, amilyen a Renault Talisman is, nálunk már bőven cégvezetői szintet képvisel, passzol is ehhez a négyajtós Talisman megjelenése. A Renault ráadásul úgy alkotta meg a Talisman árlistáját – hasonlóan a Magane-éhoz, hogy már az alapváltozat is teljesen élhető, de aki a második felszereltséget és motort választja, illetve választhatja, nagyon jó csomagot kap. [BANNER type="1"]
    Bár ma a legolcsóbb Talisman a 120 lóerős dízel, aki teheti, nyilván legalább a 150 lóerőset is kéri, itt pedig már felszereltségből is a tesztautót is jelentő Limited a belépő. Megéri ezt választani, hiszen itt például már alapból jár a bázishoz extraként sem elérhető első-hátsó parkolóradar, valamint a tolatókamera és a holttérfigyelő is. Mindegyik jól jön a nem szerény méretű, 4,85 méteres limuzinhoz. A Limited ráadásul kényelmi és dizájn elemekből is igen bőven ad. Többek közt 17 colos alufelniket és még metálfényezést is alapáron. A sofőrt elektrokróm belső tükör és elektromos, automata rögzítőfék, automata fényszórókapcsolás, esőérzékelős ablaktörlő is segíti, ülés- és kormánykerék-fűtés kényezteti, de a sofőr üléséhez még masszázs is jár a Limited szinten. A Talisman ezekkel az extrákkal tud érdekes lenni, a szintén alap gyári navigáció például nem egy nagy durranás a szintén meglévő telefontükrözés mellett.
    A sok extra mellett az alap „vas” sem rossz ám, persze elmondható, az alapokat ugyanúgy a CMF platform adja, mint a Megane vagy a Scenic, akár az Espace esetén. Ezzel viszont nincs baj, a sablon (elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros) futómű kényelemre hangolt, a Talisman egészen addig nem fog csalódást okozni, amíg nem akarunk vele élményautózni, arra vannak jobb ajánlatai a Renault-nak (leginkább a Megane R.S. vagy annak Trophy változata). Ha viszont „csak” közlekedni, akár nagyokat utazni kívánunk, a Talisman egyáltalán nem rossz választás. Utastere tágas, keményebb műanyagokat csak az alsóbb régiókban felvonultató, igaz, sajnos a középkonzol alsó része is ilyen, a műszerfal teteje viszont már sokkalta finomabb puha. Változtatható képű, 7 colos színes kijelző alkotja a műszerblokkot, ugyanilyen képátlójú, fektetett formátumú kapacitív érintőképernyő kerül a középkonzolra. A Limited szintnek nem csak az a sajátja, hogy nagyon sok mindent ad alapáron, hanem az is, hogy számos tétel, így az állított, 8,7 colos „nagy” kijelző felárért sem érhető el hozzá.
    Hifiből az alapnál jobb, de a csúcs Bose alatti Arkamys, 8 hangszórós rendszert kapjuk, természetesen Bluetooth kapcsolattal, illetve az Apple CarPlay által Spotify lehetőségével is. Ülésből nagyon jó oldaltartású, szövet/bőr kárpitozású jár, talán legfontosabb elemként. A sofőrsegédek köréből ahogyan már említettem, a holttérfigyelő megvan, s a sebességkorlátozós tempomat is, távolságtartós azonban a Limitedhez nincs, táblafelismerő, automata távfénykapcsolás és sávelhagyásra figyelmeztetés a Visio csomaggal 150 ezer forintért kérhető, ezek egyaránt sokat segíthetnek a hosszú távú autózásoknál. A Renault friss, az 1.6 dCi-t nyugdíjazott és abból fejlesztett 1,7 literes dízele itt is szépen dolgozik, a kulcs-nélküli nyitó-indítórendszerrel egyetlen gombnyomás után elvégzi az autó a szükséges izzítást, önindítózást. A már AdBlue adalékos, azaz Blue dCi hidegen sem bántó hangú, bemelegedve és a jó zajszigetelésű utastérből pláne nem az. Automata váltó hozzá nincs, ha arra vágyunk, a szintén az idei modellévben érkezett 2,0 literes gázolajost kell választani. Bár a 6 fokozatú kézi váltó kissé hosszú utakon jár, a puha kuplunggal és az alapjáratról is nyomatékos dízellel városban is kényelmes a közlekedés, a hosszabb utaknál, amire igazán való egy dízel, pedig nincs sok haszna az automatának.

    A 150 lóerős dízelnél sem szükséges több.

    Ez is bőségesen elegendő menetdinamikát ad, ha számít, a 0-100-as sprint 10,3 másodperc alatt meglehet, a végsebesség 210 km/óra, de ami fontosabb: még a 160-180 km/órás utazótempó is kifejezetten kellemesen futható vele, a szabályos 130 pedig sétatempónak tűnik, szinte mosolyogtató, 5 liternél alig nagyobb fogyasztással. Országúti tempónál még inkább aszkéta a Talisman, 3 l/100 km értékkel is beéri, de a teljes teszt 5,5 l/100 km átlaga is teljesen korrekt. A Talisman Limited kiválóan mutatja, hogy ma egy szinte alap középkategóriás is gyakorlatilag minden igényt kielégít. 9 619 000 forintos listaára elsőre ijesztő lehet, de a konkurencia árait és a Renault alapból adott 5 év/150 000 km garanciájával már egyáltalán nem az, ilyen ellátmányú és kényelmű limuzint máshol drágábban mérnek. És persze kedvezmények is adódhatnak még, most például milliósokat ígérnek, de cégautó esetén mindig érdemes egy egyedi árat kérni, azokat ugyanis a legritkább esetben értékesítik listaáron.
    Előző cikkFull bőr, kevés km: makulátlan állapotú Lexus LS 1993-ból
    Következő cikkMár tesztköreit futja az Opel villany raliautója
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    5 HOZZÁSZÓLÁS

      • Te meg továbbra is általánosíts egy autó alapján, és ha lyukra futsz, az asztalt csapkodva követeld a gyártó csődjét. Már sokszor bizonyítottad, hogy „nagy” ember vagy, azt nem értem, a világot miért nem váltod már meg 😀

        • Látom csak a retyóra mersz elmenni , aztán gyorsan vered a gépet(nyálad) :-DDDDD
          Spiritiszta autószerelő mester vagy :-)))
          Olaj helyett a verítékedben úszol te BILLENTYŰHUSZÁR (neked az a legnagyobb büntetésed , hogy önmagaddal kell együtt lenned) !!!