A népszerű – Nissan Qashqai 1.6 dCi teszt

Rég túltettük már magunkat azon a sokkon, hogy miként is kéne kiejteni és/vagy leírni a Nissan 2007-ben bemutatott, s zajos sikert arató crossoverének nevét. Bármennyire is fura, de a szolidan hasmagas Qashqai utcaképünk szerves része lett, s nem csak a sok q betűt, hanem a formát és a városi álterepjáróságát is úgy megszoktuk, mint a gondolatot, hogy jó eséllyel sose lesz kész a budapesti 4-es metró. Számtalanszor vezettük, tavasszal már használtteszten is vallattuk, még februárban pedig beszámoltunk arról, hogy friss, 1,6 literes dízelmotort és komoly kamerarendszert is kapott, hogy bőven vonzó maradhasson a minőségi ugrást ígérő második generáció érkeztéig.





Szóval aktuális, standard tengelytávú, azaz nem +2, nem 7 üléses és összkerékhajtással sem bonyolított tesztautónk (hátul már LED-lámpás) külsejét, de belsejét sem magyaráznánk túl, tán annyit jegyeznénk meg, hogy a tapasztaltak alapján a karosszéria formája minden, csak nem fáradt. A kemény plasztikokból összerakott, tárolórekeszben nem szűkölködő utastér négy felnőttnek kellően tágas, csak a hangulatfokozó, de sajnos nyithatatlan és helyigényes panorámatető miatt is alacsony belmagasságot érheti kritika. Könnyű ki/beszállni és bőséggel lehet pakolni is, a csomagtér 410 literes, üléshajtással síkpadlósan 1,5 köbméteres. Az ötödik ajtó ugyanakkor nem emelkedik elég magasra, 180 centivel már görnyed alatta az ember.




A Tekna, tehát leggazdagabb felszereltségű, egyebek mellett 18-os alufelnit, a már említett panorámatetőt, Xenon fényszórót, kétzónás automata klímát, vezetőoldalon deréktámaszt, BOSE hifit, tempomatot, okoskulcsot, pluszban elöl ülésfűtéses bőr/műbőr kárpitozást is adó tesztautó CO₂-mérséklő stop/start rendszere gyorsan és finoman működött, a Nissan Connect tolatókamerát is tartalmazó, integrált navigációs berendezés használata pofonegyszerű, az AVM osztott képernyőn madártávlati nézetet is biztosító/imitáló, előre is figyelő, 4 kamerás rendszer pedig nyilván szuper a rutintalanoknak, akik nem érzik az amúgy jól átlátható karosszéria végpontjait. Csak két kritikai megjegyzés: az 5-os, érintőképernyős cucc lehetne feljebb, és a nem annyira minőségi „bőr nem ér meg 350 ezret. Hogy az elektromos ablakemelők közül csak a sofőré automata, már szót sem érdemel. Bocsánat, még valami: tényleg kényelmes, hogy nem kell a kulccsal matatni, de egy nyomógomb nagyságrendekkel elegánsabb – és modernebb – volna ennél a már divatjamúlt, csonkos megoldásnál. A második nemzedék már tuti gombos lesz.
[BANNER type="1"]

Más modellekben próbáltuk már, Nissanban – tartósan – most éltünk először együtt az 1,6 literes dízelmotorral. Röviden: pazar. Picit hosszabban: sokkal kulturáltabb az 1.5 dCi-nél, van olyan erős és nyomatékos (130 LE, 320 Nm), hogy ne sírjunk a (különben jelentős, közel 1,4 millió forintos felárért automata váltót, összkerékhajtást is kínáló) 2.0 dCi után. A 110 lovas másfelesnél 480 ezerrel drágább, Renault-féle Energy-családtag 1.6 dCi halk, nem csörömpöl, nem kerreg (vagy legalábbis gondosan elszigetelve teszi), széles tartományban bőséges tartalékokkal rendelkező, a szimpla fronthajtással is 1,5 tonnás üres tömeghez ideális.





A 6 fokozatú manuális váltó pontos, nem akadozik, a fokozatkiosztás eltalált, a váltási segéd nem csak fel, de lefelé is noszogat. A kormány nem túlszervózott, a kuplung nem fárasztja a vádlit, a fék adagolhatósága példás, az elöl MacPherson rugóstagos, hátul többlengőkaros felfüggesztés hangolása inkább komfortos, mint feszes, de semmiképp sem zavarósan billegős. Tesztfogyasztásunk szinte igazolta a stop/start rendszerrel 4,5 l/100 km-es gyári vegyes értéket, hiszen a fedélzeti számítógép pazar 5,2 literes étvágyról tanúskodott. A tankolást követő matek vége aztán egy literrel több, 6,2 lett – ez sem rossz, de nem is kiemelkedően jó. Lehet, hogy teljesen nem volt tele tele a tank az autó átvételekor…



Ami bántó, az a sokak által vélhetően imádott magas, ám túl magas üléspozíció – a támlát a szokásosnál laposabb szögbe kell döntenie annak, aki nem akar bakon trónolni, s már-már a szélvédőn helyet foglalni. A nívós felszereltséggel, korszerű vezetőtámogató biztonsági elemek híján csak majdnem minden földi hívsággal ellátott, metálfényestül 8,2 millió forintos Nissan Qashqait sokadjára próbálva újfent tiszta sor, miért választják annyian, s miért az egyik, ha nem A legnépszerűbb a maga szegmensében. Persze inkább az olcsóbbik benzin- vagy dízelmotorral, úgy a 6 milliós ársávban, de akkor is. Elintézhetnénk így is: túl sokba kerül, mert ott van például a Duster jóval kisebb összegért, azonban más ligában fociznak, főleg szolgáltatásilag. Minőségibb, igényesebb, halkabb is a Qashqai. Száz szónak is egy a vége, várjuk a második generációt.