Egész évben tömeges sebesség-ellenőrzés várható, idén 16 milliárd forintnyi bírság beszedésével számol a BM
Talán nem is azért, mert ellenezné a mérést, hanem azért, mert a bírságokat idén március 1-től az abszolút nem mai, 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet értelmében nem az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), hanem a Magyar Államkincstárnál vezetett „Objektív felelősségből származó közigazgatási bírságbevétel” elnevezésű számlára kell befizetni. Ugyanis a 2011-es költségvetésből egyértelműen kiolvasható: „2011-től nem függ a Rendőrség kiadása az objektív felelősség elvének alkalmazásával kiszabott közigazgatási bírságbevétel teljesítésétől, amit a központi költségvetés a testületnél azonos arányú támogatási előirányzattal váltott ki. Az Objektív felelősségből származó közigazgatási bírságbevétel (16.000 millió forint) sor alatti tételként, egyéb bevételként került megtervezésre.” Ez utóbbi mondat a lényeg, azaz naponta, átlagosan 43,84 millió forintnyi bírsággal számoltak. Ha a leggyakoribb, 30 000 forintos büntetéssel számolunk, ez bizony napi 1461 autós kaszálását jelenti, és ezt minden bizonnyal csak tömeges, akár irreális szituációkra szándékosan építő sebességmérésekkel lehet tartani. Ha pedig netán több lenne bírság, akkor az első körben nem a Rendőrségnek megy, tehát nem szolgálhatja közvetlenül a közlekedésbiztonság javítását.
Dr. Szabó Máté, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa – A Közúti bírságolásról
A közlekedési szabályszegés esetén alkalmazandó bírságolás törvényi szabályai alapos felülvizsgálatra szorulnak – figyelmeztetett az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. A hatóságokat világosan eligazító és kiszámítható szabályozás hiányában a bírságolási szándék mellett háttérbe szorult az eredeti cél, a közlekedésbiztonság javítása, a szabályszegések megelőzése és fennáll az egyéni jogsérelmek lehetősége is.
A bírságolás területén 2009 óta több előremutató változás történt, ilyen az új technikai, informatikai háttér, a központosított ügykezelés bevezetése. Sok állampolgári panasz szerint azonban a bírságolási eljárásokban így sem tudták megtartani az eljárási határidőket, ami önmagában alkalmas arra, hogy sértse a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az ombudsman ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a vizsgált problémák rendszerszintűek, túlmutatnak a hatóságok eseti jellegű mulasztásain, az eljárást megalapozó jogi szabályozással kapcsolatban ugyanis számos alkotmányossági aggály fogalmazható meg. A biztos szerint ennek hátterében főként az áll, hogy hosszú idő óta rendezetlen a közúti közlekedésről, illetve a közigazgatási eljárásról szóló törvények viszonya, a 2011-es módosítások, további szankciók kilátásba helyezése és az „ötletszerű” korrekciók nem hozhattak pozitív változást.
Az ombudsmani jelentés példaként említi, hogy mind a jogbiztonság követelményét, mind a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti, hogy a törvény nem határoz meg egyértelmű, objektív mentesülési határidőt, amely után már nem lehet közigazgatási bírságot kiszabni. További visszásságot jelent, hogy jelenleg számos esetben ugyanazon szabályszegésből kiindulva egymás előtt, után vagy éppen párhuzamosan folytatják le a szabálysértési, illetve a közigazgatási eljárásokat. Az ombudsman ezzel összefüggésben kiemelte, hogy az Országgyűlés továbbra sem pótolta az Alkotmánybíróság által még 2009-ben megállapított jogalkotói mulasztását, nem egészítette ki a törvényt a szükséges rendelkezésekkel.
A jelentés kitér arra a 2011. január 1-jei törvénymódosításra, amely bevezette, hogy a bírság befizetési határidejének elmulasztását követő 8 napon belül a hatóság kezdeményezi a közlekedési igazgatási hatóságnál a szabályszegés elkövetéséhez használt jármű kivonását a forgalomból. Az intézkedés végrehajtásra (például a határidejére) vonatkozó szabályok azonban hiányoznak, ezért sérül az érintettek tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való joga. A súlyos jogkövetkezményekkel járó intézkedés jogi és szakmai indokai – az azonnali pénzbehajtás érdekén túl – nem világosak. Az ombudsman megállapította, hogy az új szabályozás aránytalan kötelezettséget tartalmaz: alkalmas arra, hogy kiüresítse az adók módjára történő végrehajtás garanciális szabályait.
A visszásságok orvoslása érdekében az ombudsman felkérte az illetékes minisztereket a törvényi szabályozás teljeskörű felülvizsgálatára. A biztos kezdeményezte az országos rendőrfőkapitánynál, intézkedjen, hogy a gépjármű üzembentartóját a szabályszegés elkövetésétől számított nyolc napon belül értesítsék az eljárás megindításáról, a mentesülés lehetőségéről, valamint azt is, hogy az ügyintézési határidő megtartásával hozzák meg a fellebbezést elbíráló másodfokú határozatot.
A bírságolás területén 2009 óta több előremutató változás történt, ilyen az új technikai, informatikai háttér, a központosított ügykezelés bevezetése. Sok állampolgári panasz szerint azonban a bírságolási eljárásokban így sem tudták megtartani az eljárási határidőket, ami önmagában alkalmas arra, hogy sértse a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az ombudsman ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a vizsgált problémák rendszerszintűek, túlmutatnak a hatóságok eseti jellegű mulasztásain, az eljárást megalapozó jogi szabályozással kapcsolatban ugyanis számos alkotmányossági aggály fogalmazható meg. A biztos szerint ennek hátterében főként az áll, hogy hosszú idő óta rendezetlen a közúti közlekedésről, illetve a közigazgatási eljárásról szóló törvények viszonya, a 2011-es módosítások, további szankciók kilátásba helyezése és az „ötletszerű” korrekciók nem hozhattak pozitív változást.
Az ombudsmani jelentés példaként említi, hogy mind a jogbiztonság követelményét, mind a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti, hogy a törvény nem határoz meg egyértelmű, objektív mentesülési határidőt, amely után már nem lehet közigazgatási bírságot kiszabni. További visszásságot jelent, hogy jelenleg számos esetben ugyanazon szabályszegésből kiindulva egymás előtt, után vagy éppen párhuzamosan folytatják le a szabálysértési, illetve a közigazgatási eljárásokat. Az ombudsman ezzel összefüggésben kiemelte, hogy az Országgyűlés továbbra sem pótolta az Alkotmánybíróság által még 2009-ben megállapított jogalkotói mulasztását, nem egészítette ki a törvényt a szükséges rendelkezésekkel.
A jelentés kitér arra a 2011. január 1-jei törvénymódosításra, amely bevezette, hogy a bírság befizetési határidejének elmulasztását követő 8 napon belül a hatóság kezdeményezi a közlekedési igazgatási hatóságnál a szabályszegés elkövetéséhez használt jármű kivonását a forgalomból. Az intézkedés végrehajtásra (például a határidejére) vonatkozó szabályok azonban hiányoznak, ezért sérül az érintettek tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való joga. A súlyos jogkövetkezményekkel járó intézkedés jogi és szakmai indokai – az azonnali pénzbehajtás érdekén túl – nem világosak. Az ombudsman megállapította, hogy az új szabályozás aránytalan kötelezettséget tartalmaz: alkalmas arra, hogy kiüresítse az adók módjára történő végrehajtás garanciális szabályait.
A visszásságok orvoslása érdekében az ombudsman felkérte az illetékes minisztereket a törvényi szabályozás teljeskörű felülvizsgálatára. A biztos kezdeményezte az országos rendőrfőkapitánynál, intézkedjen, hogy a gépjármű üzembentartóját a szabályszegés elkövetésétől számított nyolc napon belül értesítsék az eljárás megindításáról, a mentesülés lehetőségéről, valamint azt is, hogy az ügyintézési határidő megtartásával hozzák meg a fellebbezést elbíráló másodfokú határozatot.
