Álca nélkül a MINI Coupé

    0
    3

    Igazából a MINI Coupé legfőbb adatait két hete megismerhettük, de immár azt is tudhatjuk, hogy a 3728x1683x1387 milliméteres kétajtós 5 mm-rel hosszabb az eredeti MINI-nél, szélessége teljesen egyezik azzal, magassága pedig 52 mm-rel kisebb. Lényeges, hogy a Coupé alapáron kap kéttónusú fényezést – a vásárlók fekete vagy ezüst, illetve a John Cooper Works csúcsverziónál vörös színű tetőt is kérhetnek. Ha valaki egyszínű Coupé-t szeretne, az csakis fekete lehet, a többi árnyalat nem párosítható „önmagával.

    Viszonylag kevés újdonságot rejteget az utastér, a műszerfal olyan, amilyennek egy MINI esetén lennie kell, középen az óriási kilométeróra, amelyben akár a navigáció is megjelenhet. Mivel a MINI-től ez az első „három dobozos”, azaz elkülönített utas- és csomagterű modell, utasterében néhány új rakodórekeszt alakítottak ki. A műszakiság természetesen ismerős, az elöl MacPherson, hátul multilink futómű a JCW esetében 1 centiméterrel ültetett, rendelhető keményített, sportos hangolás, az elektromos kormányszervo rásegítése mindegyik verzióban a sport-gomb megnyomásával enyhíthető – ilyenkor egyébként a gázreakció is élesebbre kapcsol, a kipufogó pedig hörgősebb hangú lesz. A 122-211 lóerős (részletes adataival táblázatunkban látható) motorpaletta nem újdonság, miként a 6 fokozatú, a csúcsverzió kivételével opcióként automata váltók híre sem friss.
    A MINI Coupé a Frankfurti Autószalon idejére, azaz őszre már a hazai kereskedésekben is várható.
    A MINI Coupé választéka
    Cooper Coupé Cooper S Coupé John Cooper Works Coupé Cooper SD Coupé
    Hengerűrtartalom [ccm] 1598 1598 1598 1995
    Teljesítmény [LE] 122 184 211 143
    Nyomaték [Nm] 160 240 260 305
    Gyorsulás [0-100 km/h (s)] 9,0 6,9 6,4 7,9
    Végsebesség [km/h] 204 230 240 216
    Vegyes fogyasztás [l/100 km] 5,4 5,8 7,1 4,3
    CO2 [g/km] 127 136 165 114
    Előző cikkNézze meg a világ leghosszabb driftjét!
    Következő cikkButton dalra fakad, Hamilton gitáron kíséri
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.