Álruhás Lexus? Itthon próbáltuk a Toyota Camry új kiadását

    17
    1

    Vezettük már Horvátországban, hamarosan befut a rendes tesztautó is, de a Toyota Camry akkora újdonság, hogy éltünk a Toyota Schiller felajánlásával, egy körre az ő autójukat is elvittük. A Camry ugyanis másfél évtizednyi kihagyás után tért vissza az európai piacra. Ha ez nem lenne elég, az 1982-es megjelenése óta elkelt közel 20 millió példánnyal a világ legnépszerűbb nagyméretű szedánja. Igen, ez egy nagyautó, 4,88 méter hosszú, így nem szabad a kifutott Avensis utódjának nézni. Ha valami az, akkor inkább a kombi, akarom mondani Touring Sports Corolla tekinthető annak. A Camry több mint 10 centivel nagyobb egy Volkswagen Passatnál, de bő 2-vel a Skoda Superbnél is. Hogy meg fogja-e enni őket reggelire? Egyelőre nem, 10-20 év múlva viszont alighanem a Camry lesz a használtpiac sztárja.[BANNER type="1"]
    Hogy miért? Mert nem lehet belőle rossz hajtásláncot választani. Oké, nem is lehet hajtásláncot választani, a Camry immár csakis hibrid lehet (legalábbis Európában). A (TNGA GA-K) platformtárs RAV4 és a Lexus ES mintájára 2,5 literes, soros négyhengeres, eléggé összetett benzinesen alapul a hibridrendszer. Változó szelepvezérlés, kettős, szívócső- és közvetlen befecskendezés egyaránt említhető, a gyorsabb bemelegedést pedig nem csak kettős hűtő-, hanem kettős olajkör is szolgálja. Naná, hogy (főként nyáron) villámgyorsan eléri üzemi hőfokát, s a gyakori leállítás sem zavarja. Az immár negyedik generációs hibridrendszer ugyanis bár itt 218 lóerős rendszerteljesítményt és elég jó menetdinamikát ad, a leginkább lényeges talán mégis az továbbra is, hogy

    városi üzemben a menetidő több mint felében áll, azaz nem termel emissziót a benzinmotor.


    Könyörgöm, senki ne kérdezze meg, hogy hány kilométer az emissziómentes hatótáv, a válasz ugyanis az, hogy néhány, de sokszor néhány, hiszen a Camry is öntöltő hibrid. A hátsó ülés alá (tehát előnyösen a tengelyek közé) épített akkumulátor minden egyes fékezésnél töltődik az akkor generátorként szolgáló villanymotorokból. Nem véletlen a többes szám, hiszen kettő is van, az egyik hajtás közben is táplálhatja az akkumulátort, a végeredmény pedig az, hogy bár nem kell cipeljünk egy óriási és nehéz telepet, így is sokat mehetünk emisszió nélkül. Bár a Camry jelentősen nagyobb a korábbi Avensisnél, karosszériájának tömege csökkenni, torziós szilárdsága nőni tudott, s most a hibrid hajtáslánccal is megáll 1,6 tonnánál a saját tömeg. Ez a méretekhez képest kedvező, s menet közben a Camry még ennyinek sem érződik.
    Remek az elindulási hajlam, s minden legális sebességtartományban bőséggel van erőtartalék. Alighanem annak köszönhetően, hogy a 88 lóerős villanymotor 202 Nm nyomatéka bármikor azonnal elérhető. További jó pont, hogy a negyedik generációs hibrid hajtásláncot minden eddiginél lineárisabb kapcsolat jellemzi. A gázpedál lenyomására már nem először a motor felpörgése, majd kimért gyorsítás a válasz. Nem bizony, itt a gázpedál lenyomására szolidan kezd csak emelkedni a motor fordulatszáma, az autó pedig tisztességesen indul meg. Nem véletlenül persze,

    a Toyota (európai) kínálatában ez minden idők legerősebb és legfürgébb hibridje.

    Igaz, ez utóbbi főként a 8,3 másodperces 100-as sprintből, meg persze a mindenkori nyomatékrugalmasságból érhető tetten, a végsebesség itt is 180 km/órában korlátozott, ahogyan a Toyota többi hibridjénél is.
    A nyomatékosztás itt is e-CVT váltóval osztóművel megy, de immár van annak 6 programozott, kézzel kapcsolható fokozata is, ami leginkább lejtőn, fokozott motorfékhatás érdekében hasznos. A már említett lineáris motorfordulat-gázpedálállás kapcsolat miatt az e-CVT osztómű minden eddiginél szerethetőbb, s a head-up display végre fordulatszámmérőt is ad, amiről megtudhatjuk: higgadt vezetéssel 1000-2000/perc fordulat között vígan elvan a benzinmotor, autópályán is.
    A hibrid hajtáslánc mellé van még néhány ütőkártya a Camry-nél. Tudom, a forma szubjektív, de nekem tetszik. Az viszont tény, hogy utastere tágas (és tapasztalataim szerint kényelmes is), továbbá elképesztően jól felszerelt. Már az alap, 10,5 milliós Camry is ad sok más mellett automata reflektoros Bi-LED fényszórót, távolságtartós tempomatot, kétzónás, Nanoe légtisztítós légkondicionálót és gyalogosfelismerős vészfékrendszert, továbbá 17 colos alukerekeket is. Még komolyabb, hogy a minden földi jóval, többek közt JBL hifivel, hátul is elektromosan szabályozható támladőlésű ülésekkel, háromzónás klímával, bőr ülésekkel és holttérfigyelővel szerelt Executive VIP csúcskivitel is kijön 12,69 millió forintból.
    Ennyiért egy egyszerre takarékos és dinamikus, egészen jól vezethető, de felettébb kényelmes nagyautót kapunk, japán gyártással és elnyűhetetlennek ígérkező, akár 10 évig garanciális hajtáslánccal, csendszobaként is jól használható, tágas és kényelmes utastérrel. Ha netán úgy hozná az élet, hogy 10-12 millió forintból választhatnék autót, nagyon erős versenyző lenne a Camry, s javaslom is mindazoknak, akik „ilyen helyzetben vannak, hogy legalább egy próbával tiszteljék meg. A Toyota Schillernél például ez, az elég elegáns, grafit metál fényezésű, világos bézs kárpitozású tesztautó is tesztvezethető (előzetes regisztráció után). Mi pedig hamarosan jövünk egy hosszabb teszttel, amiben kiderítjük: mennyivel vihető lejjebb a bemutatóautó szinte csak városban és sok-sok rövid próbával adódott, amúgy abszolút nem rossz 6,4 l/100 km étvágya hétköznapibb, normál használatban.
    Előző cikkAkarnád a Toyota Supra limuzint?
    Következő cikkMutatjuk a BMW X6 harmadik generációját!
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    17 HOZZÁSZÓLÁS

        • Megnéztem egy másik monitoron, van benne barnás pigment a szürke mellett (vagy fordítva), ezért telifényben tényleg szép. Árnyékos részei viszont pont a legsemlegesebb szürke színt mutatják, ha pont az orra nem kap fényt (számomra az egyetlen izgalmas része az autónak), akkor rámjön az ásítás, „csak” egy felfújt Corolla.

            • Nem lenne egyszerűbb nem tudomást venni a kommentre, mint folyamatosan ezen pörögni?
              Ha nekem a színe nem tetszik egyedül, akkor azt írom le, mint véleményemet. Elfér bőven, ha megnézed, rengeteg érdekesebb autó alá senki se ír semmit.
              Ellenben ha a stílusod nem tetszik, megtartom magamnak a véleményem, mert itt most az autóról beszélgetünk, nem pedig a körömlakkodról.

        • Nincs semmi bajom az autóval, miért kellene róla bármi rosszat írnom róla, annak a fényében főleg, hogy nem tesztelték rendesen, csak mentek egy karikát a fullextrás példánnyal? Egyedül a színe nem tetszik, a driftes cikk alatti pirosban menőbb. Ennyi a történet, semmi több, N. De látom te sem tudsz magvas gondolatokat megfogalmazni az autóval kapcsolatban.

          • Igazából csak most vettem észre, hogy fel is van tüntetve a cikk fejlécében, miszerint ez egy fizetett hirdetés, vagyis egy reklámhoz szóltál hozzá, velem együtt. Vedd úgy, hogy nem szóltam, a megjegyzésem arra vonatkozott, miért van bármiféle jelentősége egy autó tesztjében a színnek, mikor a fehér és a szürke autó ugyanúgy megy, kanyarodik, rugózik…

            • Számomra fontos az esztétika, megjelenés, ami egy autónál az egyik – ha nem a legfontosabb – kritérium a megbízhatóság után.

              Ez a szürke számomra unalmas, biztosra akartak menni vele, miközben egy ilyen autó is lehet szebb, ha szebben mutat (ha még megtalálod, ott van az elsőkerekes driftelős cikk, ráraktak egy szebb felnit, fólia és egy erős szín, azonnal nem nagypapaverdát kapsz)

    1. A kocsi lehet jó, de szerintem túl nagy szeletet nem fog kihasítani az eladásokból. Legnagyobb baja, hogy nincs belőle kombi. A másik probléma, hogy a Toyota ritka szereplője a flottapiacnak, pláne ebben a kategóriában. És pont ez a kettő lenne a kulcsa a jó eladási számoknak.