Ár- és térbajnok családi autó – Citroën Jumpy használtteszt

Egy nagycsalád életében rendszerint a harmadik gyerek születésekor, azaz rögtön a nagycsaláddá váláskor jön a felismerés: sokszor még egy tágasabb, ötüléses autó is kicsi, hiszen hiába van benne valamilyen, nem is feltétlenül elegendő méretű ülőhely a szűk család minden tagjának, a nagyszülők már nem férnek be, s akkor sem fér mindenki az autóba, ha esetleg átjön egy kispajtás. Ilyenkor első körben egyterűeket szoktak nézegetni, ami ideig-óráig talán megoldást is jelent, arra például tökéletes, amire eredetileg kitalálták: anyuka kiscsoportnyi gyereket tud vele szállítani, rendszerint otthona és az adott nevelési intézmény, iskola/óvoda között. Azonban amikor már hosszabb távokat, csomaggal, netán már nem gyerekeket, hanem mondjuk kamaszkorú ifjoncokat kellene utaztatni, s esetleg már a barátnők/barátok is jönnének, akkor rendszerint gond van. Ide már busz kell! Kiálthat fel a megoldást kereső szülő.

Nemrégiben teszteltünk is egy ígéretes, 3 éves Volkswagen Caravelle csapatszállítót, de a nagycsaládosok zömének a 6,2 millió forintos vételár, mint csecsemőnek a szobatisztaság, messze van a realitástól. Mit kap az ideális 3 gyerek és 3 szoba, 4 kerék mellé 3 üléssort is áhító család, mondjuk a piac átlagárának számító 1,6 millió forintért? Ennyiért, ha nem is dögivel, de talál ajánlatokat már a 10 év alatti korosztályban is, 200-400 ezer kilométerrel Fiat Scudót, Ford Transitot, Citroën Jumpyt. Jó lenne azonban nem agyonhasznált darab – bár szögezzük le, megfelelő karbantartás mellett a magas futásteljesítmény még nem lenne probléma. Ha a 200 ezer kilométeres futáshatár a cél, már van néhány ajánlat, ha a 150 ezer alatti, akkor mindössze egy, ráadásul tényleg nagyon szerény, 114 ezer kilométeres – nem csak óraállással, hanem vezetett szervizkönyv szerinti, az elmúlt 9 évben arányosan eloszlott futással. Fizimiskájával mondjuk nem épp friss autóról van szó, hiszen az 1995-ben megjelent Citroën Jumpy kapható meg ennyiért. E típusból jóval olcsóbbak is vannak, mint a kitűzött 1,6 milliós vételár, csak épp nem első tulajtól, vezetett szervizkönyvvel és 114 ezer kilométerrel, hanem mondjuk annak duplájával, triplájával. Így egy szemlét mindenképp megér a mesés és leinformálható paramétereket ígérő Jumpy. [BANNER type="1"]
Számunkra ismerős telepen, az Autó Néró Rómainál található a családi autót keresők esélyes kedvence. A 9 éves Jumpynak el kell nézni, hogy formája kissé öreg, hiszen a 2003-as gép még az 1995-ben megjelent arcú, a széria 2004-ben kapta első frissítését. Megjelenésén ront kicsit, hogy az első lámpák illesztési hézagai nagyok és egyenetlenek. Törve ott legfeljebb kisebb mértékben volt csak, a festékvastagság-mérő a bal hátsó résznél mutat csak újrafényezést, szemre azonban ott se vehető észre az utómunka. Kívül igazából sok néznivaló nincs is a Jumpyn, az mindenki számára egyértelmű, hogy ezen autó esetében nem a megjelenés, hanem a funkció a lényeg. Nincs más hátra, meg kell ragadni a méretes, de könnyen járó, függőleges kilincspálcákat és jöhet az ámulás: noha a Jumpy 4,44 méteres hosszával kifejezetten parkolóhely-barát, beltere óriási.
A két hagyományos első és a jobboldali tolóajtón, valamint a hátsó, függőleges osztású szárnyas ajtón keresztül 9 egyenértékű ülés és még mögöttük is elegendő méretű csomagtér érhető el. A leghátsó üléssor támlája könnyedén előrebillenthető, s a kiszereléséhez sincs szükség villáskulcsra, csak két további kallantyú meghúzására, valamint két emberre, a sor ugyanis egyben emelhető ki. Ha utóbbit megtettük, raklapnyi árut, akár gyerekkerékpárokat és fél háztartást elnyelő csomagtér áll rendelkezésre. Annyi kisbőrönd, amennyi utas, egyébként üléskiszerelés nélkül is befér a hatalmas egyterű hátuljába, hiszen poggyászok a hátsó ülés alá is tolhatók. Síeléskor is jól jöhet, hogy az ülések alatt hosszabb tárgyak, például sílécek is szállíthatók.
A rideg utastéri műanyagokon látható egy-egy sérülés, ám a szerény futású tesztautó egyik legfőbb előnye, hogy ülésein a kárpit kopás- és szakadás-, valamint teljesen szennyeződésmentes. Nem család nyüstölte kiömlő kakaókkal, hanem titkolatlanul egy bank sokadik céges autója volt. Szervizt kapott, és évi alig több mint 10 ezer kilométeres futást teljesített. A 2003-ban még 4 510 000 forintért vásárolt Jumpy nyilván nem volt a dolgozók kedvence, s ez most előny, hiszen viszonylag sokat pihenhetett a céges garázsban. A kedveletlenség oka lehetett, hogy utastere csendesnek nem nevezhető, például a biztonsági övek csatjai is zörögnek itt-ott, s az újabb kiadásokkal szemben ez nem csak formájával, bizony motorjával is régies. Egy dolog viszont elvitathatatlan a mindössze 69 lóerős,120 Newtonméter nyomatékú 1,9-es dízeltől: turbója sosem fog elromlani. Nincs neki ugyanis, ahogyan drága problémák forrásának számító közös nyomócsöves befecskendezése vagy kettős tömegű lendkereke sem. Ehhez képest egészen tisztességesen mozgatja a méretéhez képest könnyű bódét. Sportos menetteljesítményeket mondjuk részleges terheléssel sem tapasztaltunk, ám őszintén szólva, egy ilyen célszerű autónál nem is lényegesek, s mivel légzsákok nincsenek, talán nem is baj, hogy száguldásra nem igazán alkalmas a Jumpy. Olyannyira nem, hogy a 130 km/órás sebesség már 4000 1/perc motorfordulattal, jelentős zajjal futható, egyértelmű, hogy ezzel az autóval szerényebb, 100-110 km/óra körüli a kellemes utazótempó. Úgy azonban Használói Véleményeink szerint a gyárilag 8,0 litereben megállapított vegyes fogyasztás is könnyedén alulmúlható.
Menet közben a Jumpy kényelmesen ringatózik, 3 fordulatos, kissé buszos méretű kormányával jól irányítható. Kilátni minden irányba tökéletesen lehet belőle, ami bizony biztonság szempontjából is fontos. Aki el tud vonatkoztatni a ma gyakori, „légzsák nélkül meghalunk” közvélekedéstől, s bízik az ilyen méretű és teljesítményű autónál amúgy is adott higgadt vezetésben, valamint az amúgy méretes, az átlagosnál magasabb karosszériában, az jó családi partnerre lelhet a francia óriás-egyterűben. Ellátmánya a fontosabb kényelmi elemeket – magasságában állítható kormány, központi zár, elektromos első ablak és tükör, légkondicionáló – megadja. A korrektül karbantartott példány hosszú távon is olcsó üzemet ígér, alkatrészeinek, de még a 195/70 R14-es abroncsainak ára is viszonylag kedvező, s mivel 9 ülésével két személyautót is kiválthat, kifejezetten gazdaságos választás lehet. Akár második, harmadik autónak is, elsősorban nyaraláshoz vagy síeléshez bevetve, de főjárgányként hét- és évközben, városban használva is. Abban mindenki biztos lehet, hogy a gyerekek kivétel nélkül imádni fogják a számukra hangárnyian tágas belteret, s az sem okoz majd fejtörést, hogy hova üljön Pistike vagy a nagymama.
A tesztautót cikkünkhöz az Autó Néró Rómaitól (Budapest III., 11. főút, Tel: +36 1/4530704) kaptuk kipróbálásra, köszönjük! Fenti cikkünk a törvényi szabályzás értelmében fizetett hirdetés, habár az saját, a tesztvezetés során szerzett tapasztalataink alapján született, cikkünkbe sem az autót eladásra kínáló kereskedésnek, sem gyártójának nincs beleszólása. Noha a tesztelt autókat igyekszünk minél alaposabban kipróbálni és megtekinteni, azokon részletes műszaki átvizsgálást nem végzünk.