Autójával a vasúti sínre csúszott, ő megúszta, de autója nem

    0
    1

    Még tavaly novemberben történt az eset, a vádemelés azonban most következik. Miként az a police.hu oldalon olvasható, a nyomozás adatai szerint egy vecsési nő 2017. november 4-én 5 óra 39 perckor Swift Sedánjával közlekedett Vecsésen, a Jókai úton az M0 autóút irányába. Amikor a Kakucsi úti vasúti átjáróhoz ért, annak szabad jelzésére hajtott be, ám autójával lecsúszott a vasúti pályára, ahol a Suzuki elakadt. A vecsési nő nem tudta leemelni a sínre felült autót, így inkább kiszállt abból, mielőtt a Budapest felől menetrend szerint közlekedő személyvonat nekiütközött. A baleset személyi sérülést nem, azonban az érintett vasúti vonalon a közlekedésben fennakadást és késéseket okozott. [BANNER type="1"]
    A vecsési nőt a rendőrök a vasúti közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény vétség, valamint gondatlanságból elkövetett közérdekű üzem működésének megzavarása vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd az iratokat a napokban átadták az ügyészségnek, ahol vádemelés következik.
    Előző cikkVan, ahol Stingerrel kergetik a gyorshajtókat
    Következő cikkSofőr nélkül mászik hegyet egy Mustang Goodwoodban
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.