Automatán is takarékos: Renault Clio Grandtour 1.5 dCi EDC teszt

Jó autó a Clio Grandtour! Erre bizonyára emlékszik mindenki, aki látta a tavalyi teszt videóját. A jó viszont lehet még jobb! Erre kiváló példa, hogy EDC, kétkuplungos automata váltóval is kapható a Clio Grandtour (is). És így már nem csak jó, nagyon jó autó a Clio Grandtour.[BANNER type="1"]



Tesztautónk most is 1.5 dCi motoros, mint tavaly, hiszen a piacot uraló céges vásárlók jellemzően így veszik a Clio Grandtourt (is). Elsőre is jó kombinációnak tűnik a kisdízel + automata váltó párosa, de azért nézzük inkább a gyakorlatot, vagyis azt, hogy miként szolgált a kisautóból faragott kombiban. Abban a kisautóból faragott kombiban, ami leginkább a koros Skoda Fabia Combi, s az itthon elvétve látható SEAT Ibiza ST ellen mérkőzik. Automata váltóval nem vetélytársa az ár- és térbajnok Dacia Logan MCV, hiszen az úgy – most még – nem elérhető. Excel-tábla mellől is könnyű kikötni a Clio Grandtournál, hiszen vetélytársainál olcsóbb, ám nem csak árával, megjelenésével, a szegmensben gond nélkül legjobbnak mondható, s abszolút értékben is igen jó formájával szerezhet híveket és persze vásárlókat.



Az EDC nem hagyományos automata, kettős kuplungos, robotizált szerkezet. Viselkedésével félúton van a villámgyors DSG és a hagyományos robotizáltak között. Bólogatás egyenletes menetben nem jellemző, legfeljebb akkor, ha indulás után hirtelen elvesszük a gázt. Van finom alapjárati kúszás, auto hold bezzeg nincs, dugóban nyomni kell a féket. Na bumm. Parkolni viszont nem nehéz, sőt, kifejezetten könnyű ezzel a robotkuplungos váltóval. Hat fokozatát finoman, okosan kapcsolja, sík úton guruláskor és lejtőn is szépen váltogat vissza az EDC, ami a 90 lóerős 1.5 dCi ötsebességes kézi váltójával szemben hatfokozatú. Az autópályás 130 km/óra 2600 1/perccel futható hatodikban. Bevallom, nekem ott már egy kicsit zajos volt minden; a motor és a futómű is, s persze szélzaj is volt. Ha viszont (szokásom szerint) hajszálnyit visszafogtam a tempót, s mondjuk csak 120-szal mentem, akkor sokkal csendesebb volt a Clio Grandtour, meg persze takarékosabb is. Sík úton mondjuk még a 130 km/órás tempó is futható 5 literes fogyasztás alatt, az 1.5 dCi EDC esetén az azonban már sok. Gyári vegyes értéke 3,7 l/100 km – a stop-startos kézi váltósnál mindössze 0,1 dl-rel magasabb. Az első 400 kilométert sikerült megtennem vele 3,8 literes értékkel, városi, elővárosi használatban, illetve autópályán kamionok között 100 km/óra körüli tempóval autózva. Lehet így is, de bevallom, hogy piszok unalmas. Aztán jött sok-sok városi autózás, még 200 kilométer autópályázás, már szédítő 120 km/órás tempó körül, sőt, egyszer-egyszer 130-cal; végül 4,4-ig kúszott fel az átlag, ami azért nem rossz.



Nem szakadok még el a hajtáslánctól, mert a mostani teszt lényege ez. Az EDC kézzel is kapcsolható, bár ennek a funkciónak sok értelme nincs, ugyanis a váltó a gázpedállal is jól vezérelhető, semmi szükség a kar lökdösésére. Váltó tehát pipa, kellemes. Tartósságáról a Renault Hungária műszaki vezetőjét faggattam, a három éve kapható szerkezettel, de még a hozzá párosított automataváltós jellegű lendkerékkel sem volt eddig probléma, pedig vannak EDC-s autók, amelyek már a 200 ezer kilométeres futást közelítik. És talán nem csak a kuplungmentes, ráadásul fogyasztástöbbletet sem igen hozó kényelem miatt érdemes az EDC-re költeni, hanem azért is, mert ilyen finom járásúnak még egyetlen másik autóban sem éreztem az 1.5 dCi-t, pedig magam is vezettem rövid távon a manuális váltós Clio Grandtour 1.5 dCi tesztautót is, s csaknem végtelen számú egyéb modellt is ezzel a motorral. Ha avatatlanabb sofőrt ültetnénk be, nem biztos, hogy kiszúrná a dízelüzemet, ebben persze a váltó is partner, ügyesen evickél a nyomatéktartományban.



A hajtáslánc tehát úgy jó, ahogyan van, ismételhetjük a Clio Grandtourt. Szerencsére nem unalmas a téma, ugyanis a forma ma is üdítően friss és eltalált. A „puttonyos Clio nem gnóm, sőt, önmagát valós méreteinél nagyobbnak mutató. Sokan utánafordulnak – pláne a 60 000 forint feláras „Viola sárga fényezéssel. Ezt a színt amúgy csak ajánlani tudom: kosztűrő, tisztán nagyon feltűnő és persze olcsóbb is, mint egy metálfény. Aki EDC-váltós Clio Grandtourt szeretne, az 4 990 000 forinttól, a második, Zen nevű felszereltségtől választhatja. Az EDC váltó felára elsőre 410 000 forintosnak tűnik, ám ehhez jár az amúgy 100 000 forintos 16 colos alufelni garnitúra is, 310 000 forintért pedig abszolút megéri ez a váltó. A fontosabb extrák (klíma, 6 légzsák, visszagurulásgátlós ESP, tempomat, érintőképernyős rádiós, navigáció, Bluetooth-kihangosítós Media Nav rendszer) már mind megvannak a Zen szinten. A tesztautót jelentő Intens 200 000 forint felárért egyebek mellett automata Renault kártyát, többszínű kárpitozást, bőrkormányt és többek közt automata klíma, ülésfűtés opciót ad. Itt már rendelhető az R-Link navigációs és szórakoztató rendszer is az alapnál jobb hangszórókkal, letölthető alkalmazásokkal és szimulált motorhanggal. Választható V2-es, V6-os, V8-as, vagy akár „ufóhang is. Természetesen fordulatszámfüggően, egészen élethűen előadva.



Fontosabb persze, hogy az utastér egészen jó kidolgozású, hogy az ajtókra és az ülésekre akár jókora – cserélhető és mosható – színes betétek is kérhetők, hogy a kormány közvetlen, hogy a futómű kisautós szinten csillapításával és stabilitásával is a jobbak között van, és hogy a fékrendszer még úgy is jó, hogy hátul csak dobok lassítanak. A vezetői pozíció hibátlan, az első ülések kényelmesek. Hátul kicsit rövid az ülőlap, átlagtermetű sofőr mögött sem túl nagy a lábtér. Hiába, a Clio kisautó, a Grandtour pedig változatlan tengelytávval ad 20,5 centiméter hosszabbítást. A csomagtér legalább nagy, 443 literes, 1,01 méter széles, alapból 82, a hátsó üléstámla síkba fektethetőségével 1,56 méter hosszú, és még az anyósülés támlája is lefektethető, hogy 2,5 méteres raktérhosszt kapjunk.



Jó autó a Clio Grandtour, EDC váltóval fokozottan. Akár négy felnőtt, illetve a két szülőből és két gyerekből álló család is kényelmesen belefér csomagostul. Takarékosan autózhatnak egy feltűnő, 4,27 méteres hosszával városban is könnyedén leparkolható, ugyanakkor hosszabb utazásokhoz is elegendő helyet adó autóval, ami – ahogyan már említettük – konkurenseinél olcsóbb is. Az automata váltós kiskombik jóval drágábbak az ilyet kínáló egyéb márkáknál. Abszolút értékben persze így sem olcsó, a Clio Grandtour 1.5 dCi EDC. „Nagy navis, ülésfűtéses, sötétített hátsó ablakos, automata klímás tesztautónk listaára 5,6 millió forint. Nem kevés pénz, viszont 5 év/100 000 km, most akciósan 150/200 ezer kilométerig is nyújtható garancia is jár hozzá. Bár a magyar valóságtól távolinak tűnik egy ilyen árú családi autó, ez a kombináció így ahogy van teljesen ajánlható lenne: városban felettébb kényelmes, méreteivel mindenhol elfér, városon kívül is takarékos és bőven lehet bele pakolni. Kiscsaládosok, flottamenedzserek, számoljatok vele!