Az autó, ami vezetni is megtanít

Nem elég 1997-ig visszanyúlni a Prius kapcsán. A Toyota 1993-ban döntötte el, hogy a tisztább jövő érdekében egy alacsony károsanyag-kibocsátású autót épít. Két évre rá, 1995-ben a Tokiói Autószalonon már be is mutatkozott az első hibrid koncepciómodell, amit a következő évben már tesztre is fogtak, hogy 1997-ben debütálhasson az első Prius (gyári kód szerint XW10). A kétmotoros (1,5 literes, Atkinson ciklus szerint dolgozó VVT-i benzines és elektromos hajtású) modell rögtön elnyerte a Japán Év Autója díjat. Hajtásláncáról fontos tudni, hogy benzin- és villanymotorja egy közös bolygóműbe hajt, a rendszerben valójában két villanymotor van, ezek generátor üzemben (például fékezéskor) áramot termelnek, de a hagyományos önindítót is kiváltják. Ezért a Prius stop-start rendszere a lehető legfinomabb, fogyasztása minden benzin üzemű és automata váltós autó közül a legszerényebb volt saját korában. Tartósságáról és fenntartási költségeiről sokat elmond, hogy nincs benne sem kuplung, sem hagyományos önindító és generátor, váltóműve gyakorlatilag örökéletű, az intenzív fékenergia-hasznosítás miatt fékjei is minden egyéb autóénál jelentősen többet bírnak. De a rendszer legfontosabb jellemzője mégis inkább az, hogy megtanít vezetni: folyamatosan látható, hogy mikor haladunk csak villanymotorral, azt maximalizálva javíthatjuk a fogyasztást.
Az első Prius 2000-ben érkezett csak meg Európába, 2001-től már frissített és növelt teljesítményű kiadása (NHW11) készült. A Prius az első nagy sorozatban gyártott hibrid volt, lényegében a mai modellek alapvető jegyeivel. Igaz, az Egyesült Államokban megelőzte a piacon a csak kétüléses, inkább prototípusnak tekinthető Honda Insight, amihez képest a Prius technikájával és használhatóságával is jelentős többletet tudott felmutatni. Full hybrid hajtáslánccal, elektromos szervokormánnyal, fékenergia-visszanyeréssel és nikkel-fémhidrid akkumulátorral hódított már az első generáció is. A 123 ezer példányban gyártott első Priusok zöme annak ellenére üzemben és forgalomban lehet még, hogy 14-20 éves autókról van szó.

A négyajtós első generációs Priushoz mérten méretben és műszaki tartalomban is jelentős előrelépés volt a második generációs (XW20), már Kamm-formájú ötajtós. Az addig sem rossz Cd=0,29 alaktényezőt Cd=0,26 értékre mérsékelte a 2003-ban bemutatkozott, majd 2004-ben Európában is a 2005-ös Év Autójának választott második generációs Prius. Nem csak nagyobb és tágasabb, mint az első, villanymotorjának teljesítményét 50%-kal emelték, annak 400 Nm nyomatéka pedig a Priusok sorában máig a legnagyobb. Tervezését állítólag tiszta lappal kezdték, beszédes, hogy a második generációs Prius 530 szabadalom bejegyzésével született meg. Hibridrendszerének akkumulátora a korábbinál jobb hatásfoka miatt kisebb és könnyebb lett, de nőtt az emissziómentesen megtehető hatótáv is, a második generációnál az már 2 kilométer is lehet. Nem mellesleg a Toyota 8 év/160 000 kilométer garanciát adott az akkumulátorra, de a garancia ma már a Toyota összes hibridjénél akár 10 évig is hosszabbítható – jelképes összegért. A Prius 2 volt a világ első autója, amelyik elektronikus légkondicionálót adott, nem mellesleg alapáron 6 légzsákot is, amivel 5 csillagos Euro NCAP eredményt elérve kategóriájának legbiztonságosabb modelljeként végzett. [BANNER type="1"]
Kívülről észrevétlen változás volt a csak modellfanatikusoknak felismerhető 2006-os frissítés, ami teljes egészében átlátszó, sötétítésmentes hátsó lámpákat, krómozott hűtőmaszk-csíkot és az első sárvédőkre Hybrid feliratot hozott. Módosult ugyanakkor a (természetesen elektromos) szervokormány paraméterezése, a korábbiaknál igényesebb és strapabíróbb beltéri műanyagok érkeztek, valamint szintén a világon elsőként IPA (Integrated Parking Assist) parkolóasszisztens. Kevesen ismerték fel, de a Prius 2 futáskultúrájával és kényelmével nála nagyobb autókat idézett, a kisebbekre jellemző fogyasztással. Mindennek köszönhető, hogy a Prius 2-ből mintegy tízszer annyi fogyott, mint az elsőből, csaknem 1,2 millió példány.
Bár a harmadik generációs (XW30) Prius alapsémájával közel áll a második generációhoz, azaz hasonlóan ötajtós Kamm-forma, változatlanul 2,7 méteres tengelytávval, ez már a „fura” helyett a „trendi” jelzőt érdemelhette ki. Talán ezért is lett a vártnál nagyobb siker. A korábbi eladások alapján a Toyota havi 10 ezer példány érétkesítésével számolt, ám már az elő hónapban elkelt belőle 180 ezer példány, aminek köszönhetően eleinte 7 hónapos szállítási idővel kellett megbarátkozzanak a vásárlók. Legtöbbjüket nem riasztotta el. Aki Priust akart, az kivárta. A 2009-ben bemutatott modell már Cd=0,25 alaktényezővel büszkélkedett, 1,8 literes benzinmotorja a korábbiakhoz hasonlóan Atkinson ciklusú és változó szelepvezérlésű, de ami az igazi különlegessége volt, hogy az elektromos vízpumpával dolgozó motor egyetlen szíjat sem tartalmaz, vezérműlánca egész életre tervezett, és a tapasztalatok szerint is az.
A nagyobb motorral nem csak a teljesítmény nőtt (a kombinált érték már 133 lóerő), hanem mérsékelni lehetett a jellemző motorfordulatot is. Csökkent a villanymotor mérete és tömege (igaz, nyomatéka is), az áttervezett inverter is szerényebb méretű lett. És ma már tudjuk, kevésbé masszív. Míg a Prius 2 esetén egyedül a hibrid akkumulátor hibájától kell tartani (a sokat futott példányoknál, és ott sem nagyon, mert a hazai ipar már ráállt a modulonkénti javításra), a Prius 3 esetén, ha nagyon ritkán is, de elő tud fordulni inverterhiba. Ezzel együtt bajnok a Prius a kényelem/fenntartási költség arányszámban, illetve abban is, a kényelem/fogyasztás és emisszió érték mellett.
Év Autója címből a Prius 3-nak is jutott, de csak Japánban. Iparági elsőség, hogy a műanyagok itt már kőolaj helyett növényi alapanyagokból készítették, amivel jelentősen csökkent a gyártás környezetterhelése, a 2011-es ráncfelvarrás a Prius 3 esetén is igényesebb – továbbra is bio – kárpitokat hozott, a LED fényszórók jelentősen csökkentették az áramfogyasztást. 2011 őszén a konnektorból tölthető Prius Plug-in Hybrid is megjelent, zöld rendszámra jogosultsága (és mert már a használtak is elérhető árúak lettek), hazánkban tavaly óta terjed.
Tavaly nem mellesleg a Prius 4. generációja is megjelent. A már mindössze Cd=0,24 alaktényezőjű, minden korábbinál is takarékosabb, a világ legjobb termikus hatásfokú benzinmotorját alkalmazó modellt részletesen bemutattuk, majd teszteltük, nyár végén pedig két legfontosabb elődjével is összevetettük. 3,7 millió példány feletti eladásával a Prius nem csak az első nagy sorozatban gyártott hibrid, máig a legnépszerűbb is, csak a harmadik generációjából 1,958 millió fogyott. Népszerűsége eddig generációról generációra nőtt, most azonban már házon belül is annyi – hibrid – konkurense van, hogy ennek ellenére kell egy kis drukk a furcsa alakú negyedik generációnak a bűvös 2 milliós példányszám eléréséhez.