Azonnal klasszikus? Fiat 500L Trekking teszt

    10
    1

    Nem is kicsi. Bár az 500L Trekking alapvetően kisautós, a 2013-ban megjelent, nálunk mégis szinte ismeretlen modell magasságát tekintve a legnagyobb az 500-asok körében, hiszen 2 mm-rel még a hosszított és az alaphoz képest egy hajszálnyit magasított 500L Livinget is túlnövi. Alapja az 500L, aminél kőkemény 13 mm-rel magasabb építésű és hasmagasságú, körbeműanyagozása miatt egyben a legszélesebb, 1,8 méteren terpeszkedő 500-as is. SUV-s kiállású, pedig valójában egy kisautó alapú egyterű, amilyen az 500L. Valójában nem csak az eredeti, 1957-ben megjelent, hanem az annak 50. születésnapján kihozott, azóta alig módosított mai 500-assal is leginkább csak neve és stílusa köti össze.

    Meredek szélvédőjével van benne egy hangyányi Multipla is.

    Adott tehát egy 500-asra hajazó egyterű, ami szabadidő-autónak van öltöztetve, 4,27 méteres hosszával pedig már-már kompakt modell, hosszabb, mint egy Golf, de 8 centivel rövidebb, mint az ötajtós Tipo. A Trekking pedig mindössze két motorral, az 1.4 T-Jet benzinessel és az 1.6 Mjet turbódízellel kapható. Nálunk utóbbival járt.[BANNER type="1"]
    Olasz köntös. Mindenképp el kell ismerni, hogy öltözni, illetve öltöztetni nagyon tudnak az olaszok, még akkor is, ha egy családi mindenesről van szó. Az 500L Trekking ruhája is korrekt, jól állnak rajta a fényezetlen, illetve a krómozott betétek is, még a hátsó lökhárító diffúzoros betétje és a csomagtérajtóra biggyesztett aprócska légterelő sem idegen. Ízlésesek a kilincsek, az első találkozás mindenképp kellemes. Aztán az utastérig jutva már eggyel rosszabb a helyzet. Mindenhol kemény plasztikok, a műszerfal csillogó, ujjlenyomat- és porgyűjtő zongoralakkal nyakon öntve, csak győzzük takarítani. A tempomat kapcsolója a hajszálnyit lapított aljú és tetejű, amúgy rádió- és kihangosító-kezelőket is adó kormánykerék mögé rejtve. Pedig az alap adottságok jók lennének, a belső szélesség, illetve logikusan a belmagasság is korrekt, nem is kisautós, hanem kompakt kategóriás (ahogyan egyébként a külső méretek is azt közelítik).
    Családi berendezés. Az ülések közül az elsők egész hosszú ülőlapot, ám a látványos formázás ellenére sem túl jó tartást adnak, a hátsó pad kevéssé formázott, aminek viszont megvan az az előnye, hogy még három utas számára is alkalmas, főként, ha nem biztonsági ülésbe ültetett gyerekek vannak közöttük. Isofix-csatlakozó logikusan csak a szélső helyekre jutott – ahogyan az ebben a kategóriában megszokott. 2/1 osztással tologathatjuk, szintén úgy támladőlésével is szabályozhatjuk a mindenképp elegendő, de akár parádésan nagy hátsó lábteret adó padot. Plusz pontot érdemel az elülső ülések hátára rakott asztalka, valamint az is, hogy hátul is van ajtózseb, továbbá az összes elektromos ablak automata (egy érintésre végigfutó) mozgatása is. Kesztyűtartóból kettő is van, de az is szenzációsan jó, hogy ha felárért is (szinte jelképes 5000 forintért), de kérhető gyerekfelügyelő tükör.
    A csomagtér külön mise. 412 literes méretet ír a gyári katalógus, ami az álpadlót kiemelve igaz is lehet. Azt bent tartva pedig küszöbmentes, teljes szélességű nyílást, remek pakolhatóságot kapunk. A bővítés egyszerű is, meg nem is. A ledöntött támlájú hátsó ülés könnyedén előrebillenthető, de a nagyjából sík raktérpadlóhoz nem csak az amúgy kétféle magasságba is helyezhető álpadlót, még egy köztes keresztgerendát is ki kell vegyük, hogy otthon a garázsban/lakásban hagyjuk. Ez azért nem annyira elegáns megoldás.
    Lyukas a turbó. Az 500L legnagyobb hibája elöl, a motortérben található. Az Euro 6 normához igazított 1.6 Mjet ugyanis sokkalta kelletlenebb, mint korábban, hatalmas turbólyukat mutat. 1500/perc alatt halott, utána is csak éledezik, aztán 1750-nél hirtelen már adja az addigi arcához képest bődületes, 320 Nm nyomatékát. A „nagyot tol” jelleget tehát kifejezetten adja, csak hirtelen, aztán viszonylag hamar esik is a nyomatékgörbe. Az elindulás figyelmet, tanulást igényel, pláne emelkedőn. Nincs tragédia, ha lefulladunk, hiszen a stop-start újraindít, legalábbis egy idő után, ugyanis nem túl gyors. Alapjáraton érezhető rezonanciával és haszonjárműves ketyegéssel jár a dízel, amit persze jellemzően nem kell hallgatnunk. Viszont a hosszú úton járó kuplung és váltókar ugyancsak furgonos hangulatot kölcsönöz a szokásosnál magasabb, amúgy jó ki-beszállási kényelmet adó üléspozícióval.
    Kompenzál, viszont drága. Bár városban macera a sok elindulás miatt az alacsony fordulaton gyenge, pedig nem is kicsi motor, országúton szenzációsan takarékos, de még autópályán is egészen ügyes az 500L Trekking. A 130 km/órás tempó 2400/perc fordulattal, a magas építéshez mérten csendesen, még 6 l/100 km alatti fogyasztással futható, a tesztátlag is kedvező lett, fedélzeti számítógép és tankolás szerint is 5,5 l/100 km. Gyári érték szerint persze 4,3 l/100 km a vegyes érték, és még városban is 4,9 l/100 km kellene legyen a fogyasztás. Ami viszont probléma, és gyakorlatilag eladhatatlanná teszi az 500L Trekkinget, az az ára. A benzines 6,08, a dízel 6,83 millió forintról indul (lista szerint), a tesztautó már több mint 7 milliót kóstál. Ennyiért egyel nagyobb, 4,5 méteren is túlnyúló, valóban kompakt egyterűek is kaphatók, akár hátul független és egyenértékű ülésekkel, igaz, az 500-as divatossága nélkül. Egyedi ajánlatért azért érdemes lehet megkérdezni egy-egy kereskedőt, vagy akár megnézni a szalonauto.hu kínálatát, hiszen akad például 1,8 millió forintos kedvezménnyel adott Trekking. Úgy pedig már nem is olyan rossz bolt.
    Előző cikkMost hétvégén DTM, egy hét múlva VW-találkozó a Hungaroringen
    Következő cikkLecsapott az elektromos smart család
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    10 HOZZÁSZÓLÁS

    1. Nem azért a 2 Ft-ért de a kb 1-2 évvel ez előtti Mini-k is ugyan ilyen nevetséges belsővel rendelkeztek! Csak ott bejött a CULT a majom hívőknek, nekem az is szánalmas förtelem a nagy kallantyús kapcsolósorral és gógyi felügyelős órákkal – komolyan kinek tetszhet az is – ez pedig egy új gép és idő kell hogy megtalálja önmagát, majd a következő generation jobb lesz. 🙂

    2. Mielőtt ész nélkül vagdalkozol, közölhetnéd, mi olyat írtam, ami sértette a kis önérzetedet. Az olasz design nagyszerűségét ne egy Multiplával vagy egy 500L-lel akarják már szemlélteni:)

      Azt pedig fogadd el, hogy az olasz autóknak jóformán már nincs „selling pointja”. Pl. ebben az autóban mi olyan van, amit máshol nem találok meg? Bár elfogultságtól mentes választ úgyis hiába várok tőled:)

    3. Tisztán emlékszem amikor az 500L piaci bevezetése folyt hazánkban, és sikerült megkaparintanom egyet az első hazai példányok egyikéből. Mit ne mondjak sokan megnézték az autót. Na hát a Trekking kivitel sem épp szürke kisegér főleg nem ebben a színben vagy épp a sárgában. Múltkor egy mezei 500L-t láttam almazöld színben, szerb rendszámmal (amúgy ott sok 500L rohangál) Jézusom! Nagyon bejött!!

      Nekem olyan ez a modell amit szerintem csupa szeretetből rajzoltak, illetve szem előtt tartva a nagy elődök iránti tiszteletet.

    4. Ez az autón állítható a kipörgésgátló ami elég jó terepezést is lehetővé tesz. Ezért s magasabb a futóműve. Más országban (Svájc, Német,..) elég sok fut belőle. Most néztünk egyet starjánba. Nagyon csini volt 4 misiért. Skodánál rapid volt alapmotorral 4,5 misi, olyan hervasztó volt az belül, hogy majd depresszióba estem. Az asszony azóta odavan érte, mart belül annyira tágas mint a Multiplánk, és nagyon, de nagyon ízléses. Az hogy kopogos belül a műanyag meg egyszerűen nem igaz.

    5. Furának tűnt a tesztben a design iránti lelkesedés. Ízlés dolga nyilván, de bárhol jelent meg teszt az 500L-ről, a formatervét szinte minden tesztelő lehúzta. Kicsit hiteltelennek érzem, hogy ha – nagy ritkán – olasz autót tesztelnek, mindig fel kell hozni az olasz formatervezés iránti lelkesedést valamilyen formában. Ez jogos volt sokáig(hosszú évtizedekig), de ma már nem tudnak ezzel kitűnni a riválisok közül. Teszem hozzá, mással sem nagyon:)

    6. A sima 500L uvegtetovel, lounge felszereltsegben 95LE benzinmotorral evek ota tarto „kedvezmennyel” 4millio, 120LE turbo benzinessel 4.5millio, multijettel 5. 6millioert, amennyibe ez a Trekking kerul 100LE HDi C4 Picasso is van , ami mar tenyleg egy normalis meretu csaladi egyteru..