hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapBe fogják tiltani, de még kapható: Toyota Hiace teszt

Be fogják tiltani, de még kapható: Toyota Hiace teszt



Akármennyire is panaszkodtak a mentősök az első Toyota Hiace esetkocsik szűkösségére, azok, illetve a már hosszabb, tágasabb, a mostani generáció frissítés-előtti verzióiból szolgálatba állítottak is minden idők legmegbízhatóbb mentőautóiként híresültek el, s ez bizony mindenképp jó reklámnak számított a Toyota számára. Noha azóta az Országos Mentőszolgálatnál és az eladási listák legelső helyein is más, európai modellek tűnnek fel, a Hiace strapabírása überelhetetlen. Hogy nem csak a korabeli Nysákhoz mérteni felüdülésről volt szó, azt mutatja az az 53 Hiace-tulajdonos is, aki Használói Véleményeink között, átlagosan 253 ezer kilométeres futással a modellt 3,85 pontos átlagpontszámmal és kitűnő (5-ös) megbízhatósági jellemzőkkel díjazta.


Bár a Hiace 2007-ben friss arcot kapott, alapvetően 1995-ben megjelent szériának számít. Akik azonban a megbízhatóságra hajtanak, azok ma is szívesen vásárolják. Sokan persze nincsenek, az idei év háromnegyedében 120 vásárló döntött úgy, hogy japán furgont szeretne – egyedüliként pedig a Hiacet választhatták. Aki hasonlóan gondolkodik, annak gyors döntést kell hoznia, ugyanis Euro4-es turbódízelével hazánkban utoljára idén helyezhető forgalomba új autóként a Hiace. Hogy kiderítsük, érdemes-e licitálni az utolsó raktári példányok egyikére, egy tesztkörre még kértünk egy példányt a Toyotától.[BANNER type="1"]



A hosszú tengelytávú, hátsókerékhajtású, lemezelt oldalú furgon alighanem a legnépszerűbb verzió, de fontos megjegyezni: rövid és hosszú kocsiszekrénnyel egyaránt létezik összkerekes is. Sokak szerint a 2007-es frissítéssel érkezett nagy lámpák és a magasra húzott hűtőmaszk még az addiginál is régivágásúbbá tette a furgont, ami így viszont sokkal karakteresebb, de valóban már-már retró-hangulatú lett. Passzol is ez az utastérhez, hiszen ott is a kilencvenes évek köszönnek vissza, bár az egyszerű műszerfalon azért a mai kor is felfedezhető, a kilométer-számláló természetesen digitális, az opciós CD-rádió pedig USB-csatlakozós és ennek megfelelően MP3/WMA-olvasós. Itt talán véget is ért az extrák köre, bár központi zár szerepel, távirányítóssá csak utólagos riasztóval tehető. Az ablakok kézzel tekerendők, és a külső tükrök is úgy állíthatók. Sofőrként azonban a kényelemre nincs panasz, billenthető a kormány, magasságában is szabályozható a vezetőülés, így többórás egy helyben ülés során sem fárasztó ott a munka.




Rosszabbul járnak a kísérők: bár az utasülés kétszemélyes, egyik helye sem fenomenális, főként a középső, melynek lábhelyét az egyetlen használható méretű utastéri tároló, a középkonzol alatt nyitható rekesz is korlátozza. Ajtózseb csak a vezető ajtajára, túlzottan mélyre jutott, a szélvédő feletti polc alacsony, kabát pedig egyedül a sofőrülés mögé/mellé szuszakolható. Menetlevél a fűtésvezérlőjével a nyolcvanas éveket idéző középkonzol alatt vagy a középső üléstámla közepét lehajtva, az abban rejtőző írópulton tartható. Noha a váltókar nem mai divat szerinti, azaz a műszerfalból, hanem hagyományosan a padlóból kinövő kar, kellően sovány ahhoz, hogy ne akadályozza a fülkében jobbra-balra csusszanást, szűk helyen parkolva nem kunszt az átellenes oldalon ki-/beszállni.



A vásárlókat talán mindennél jobban izgatja a raktér, ami 6,5 köbméteres, és az utastérhez hasonlóan két oldalsó (ez esetben toló) ajtón keresztül pakolható. A 2780 mm hosszú, 1650 szélességéből 1232 mm-t még a kerékdobok között is megtartó raktérbe keresztben is beférnek a hosszában az oldalajtón keresztül is betolható EUR-raklapok, melyből 3 is elhelyezhető egymás mögött. Javallott a felfele nyíló hátsó ajtó helyett kétszárnyút rendelni, ezzel ugyanis hátulról is megvan a targoncás rakodás lehetősége, továbbá az az ajtómegoldás csakis könnyebben záródható lehet, mint a tesztautó felfelé nyílója. Jó pont, hogy van 6 rögzítőszem, továbbá burkolat is a padlón, így a rakományok nem karcolnak és biztonságosan leszíjazhatók.




Míg álló helyzetben tréfának is vehető a Hiace régimódisága, 2,5 literes, közös nyomócsöves, erősebb változatával 117 lóerős, 294 Nm nyomatékú dízelét elindítva nem tűnik annak: főként hidegen zajos, darabos járású, rezonanciája mindig érezhető a kasztnin és a váltókaron is. Nyomatéka viszont alacsonyról jön, 1600-2400 1/perc között konstans a csúcsérték. A hajtáslánc teljes mértékben klasszikus: hosszában épített orrmotor, váltó, kardán, hátsókerékhajtás. A kar alá épített váltó 5 fokozatú és rövidre áttételezett, egyese például az emelkedőn, az 1,2 tonnás teherbírást kihasználva induláshoz igazított, így legtöbbször elég a kettes is. Autópályán azonban nagyon hiányzik a hatodik fokozat, a motor ereje bőven elegendőnek tűnik a 152 km/órás végsebességhez is (nem próbáltuk, de 130-ról még élénk a gyorsítás), azonban mivel 100 km/óránál 2500 1/perc a főtengely a fordulata, a kellemes utazótempó nem több 110 km/óránál. A menetzajok jelentősnek tűnnek, pedig valójában nem tragikusak, zajmérőnk 50 km/óránál 63, 90-nél 69, 130-nál 74 dB(A) szintet mutatott. A verdikt egyértelmű: városban, országúton egészen jó partner a Hiace, hosszú autópályázáshoz azonban nem való. A gyári, 8,5 l/100 km-es vegyes fogyasztást tesztünk is teljesen igazolta – autópályán 110 km/óra környékén, máshol a megengedett értékekkel autózva. A klasszikus furgonban autózva feltűnő a futómű kényelmes ringatása, illetve az is, hogy a régimódiság pozitívumai között üdvös az osztott külső tükör nélkül is jól érezhető karosszéria, továbbá az is, hogy egyértelműen megvan az „ami nincs, az nem is romolhat el” érzés, magyarán a titkolatlanul puritán kivitelből sugárzik a várható megbízhatóság.



Szerelmet lobbantani aligha fog a Hiace, ám a légkondicionálóval nettó 4 708 000 forintért kínált hosszú, valamint az utastérhűtő nélkül 3 904 000 forinttól elérhető rövid egyaránt lehet ésszerű választás azon iparosok számára, akik semmi extrát, „csak” egy megbízható igáslovat szeretnének. Ők (Euro4-es motorja miatt) utoljára idén vásárolhatják meg újonnan a Toyota furgonját.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.
RELATED ARTICLES

13 HOZZÁSZÓLÁS

  1. praaa-nak: fehér holló vagy, mert még embert nem hallottam, aki így nyilatkozik egy ilyen kiváló autóról.
    Te nem vagy méltó egy Toyotára, neked kell valami más, ami megy 160-nal, és 7litert fogyaszt százon,
    a Toyotát hagy d meg nekünk, akik soha nem ülnénk át másba.

    Üdv: K.

  2. A kisteherautók között a legjobb,legmegbízhatóbb és engem senki nem tud meggyőzni az ellenkezőjével.Volt egy 1999-es 4×4-es Toyotám amit 360 ezer km-tgond nélkül elment, sajnos eladtuk mert megjelent rajta a felületi rozsda(ez volt a legnagyobb hibája) ami megtévesztett,mellette voltak Ford transitok melyeknek a motorja szintén megbízható,de szétrohad az egész autó,a Fiat ducato pedig elbújhat a Hiace mellett,egy összegányolt,költséges autó.

  3. A kisteherautók között a legjobb,legmegbízhatóbb és engem senki nem tud meggyőzni az ellenkezőjével.Volt egy 1999-es 4×4-es Toyotám amit 360 ezer km-tgond nélkül elment, sajnos eladtuk mert megjelent rajta a felületi rozsda(ez volt a legnagyobb hibája) ami megtévesztett,mellette voltak Ford transitok melyeknek a motorja szintén megbízható,de szétrohad az egész autó,a Fiat ducato pedig elbújhat a Hiace mellett,egy összegányolt,költséges autó.

  4. Nekem is van egy hiace-em kb 3éve egy régebbi modell”99″-es de nekem sose volt vele semmi bajom télen nyáron indul mindig még a -20 ban is.Igaz hogy egy kicsit fapados és elég zajos a raktér de melyik teherautó nem.tapasztalataim szerint kb.fogyasztása 8-9liter között van vegyes rakottan is ami elég jó. Az igaz hogy télen hóban ne indulj el vele messzire mert az első emelkedős úton nem tudsz vele elindulni,de ez is orvosolható csak a hátsó kerékdob mögé egy egy 50kg os homokzsák és kész is a legnagyobb hóban is elmegy!!!Én még soha nem láttam hiacet az út szélén lerobbanva, autópályán valóban hiányzik a 6 odik sebesség de így is az utazója 120km/óra.

  5. a napokban olvastam,hogy a Toyota befejezi a dízel motorok fejlesztését,és BMW dízeleket fog használni ezután,legalábbis a személyautókban.Az ok,hogy Európán kívül nem igényli senki a dízelt,nekik meg nem éri meg a fejlesztés.Lehet,hogy ezért nem kap új dízelt a Hiace?Vagy a haszonjárművekhez lesz saját motorjuk?Ki tudja.

  6. Lehet ,hogy megy csak nem mindegy mennyi a fogyasztása meg milyen zajok jönnek ki a difiből. Ha viszont gyári hibás volt az autó akkor az összes kicserélt alkatrész is gyári hibás volt a komplett szerelő gárdával együtt. De az is lehet hogy ti nem halljátok a zajokat vagy csak nem foglalkoztok vele. Egyébként nem én vagyok az egyedüli akinek „gyári hibás” ez a szarja. Hozzá kell tennem hogy nem a motor megbízhatóságával van a baj. Ha jártál esetleg Egyiptomban nézd meg azt a Hiacet az nem hiszem hogy széthullana.

  7. Akkor lehet,hogy te 1 millióból kifogtál 1 szar gyári hibást.Nekem most van a harmadik ilyen járgány,az elsőben kb 350.000,a másodikban majdnem 300.000,a jelenlegivel 220.000 km nél járok és soha egyik sem hagyott cserben.Láttam már sok olyan mentő Toyotát amjben több mint 500.000 km van és mégis mennek.

  8. Nagyon elvakultan írtok erről az ipari hulladékról. Nekem is volt , vadi újonnan vettem mert a kereskedő azt mondta hogy 3 év teljes körű garancia van minden alkatrészre. El kell mondjam, hogy ilyen szar autóm sose volt és nem is lesz többet. Az autó 9 hónapi használat alatt egy hónapot szervízben volt. Ez alatt az idő alatt 3db komplett difi egy teljes váltó komplett kuplung és egy hátsó fék került kicserélésre. Mind ezt 13000 km alatt. Az autó végsebessége 150/km óra ekkor a fogyasztása kb. 18 liter százon. Azt már mondanom se kell hogy sose lett jó. Három hónapos korára a hátsó ajtó belülről kifele elkezdett rozsdásodni. És egy utolsó jó tanács: ha lejtős utcában laksz akkor télire vegyél egy másik autót mert ez ugyan ki nem megy az utcából amíg a hó el nem olvad hiába van rajta téli gumi. Ennyit dióhéjban de még azért tudnék mesélni erről a szarról. Egyébként autószerelő vagyok több mint 20 éve.

  9. ez az auro 5 besorolás akkora baromság semmi értelme aki éppeszű ember ha vesz egy új dízes kocsit akkor leszaggattya a gyári szar kipufogót róla mielőtt beindítaná a motort új alkatrészként értékesítve a teljes kipufogót dinamit dobnál meg egyedileg gyártani rá csak csőből egy 90 rozsdamentest ami ksizogálja az autót és jó hanja van és rengeteg fojtástól szabadítja meg a kocsit ami sok plusz lóerő meg nyomaték ami fontos!! kompjútert gyújtást hozzáállítani az új rendszerhez!!! aztán lehet is hasítani az új jó gázáramlású kipufogóval

Videók

- Hirdetés -spot_img

Most Popular