Benzingőz helyett áramerősség az autósportban is

    0
    1

    Az elektromos hajtás helyet követel magának a versenysportban; egy amerikai motorkerékpár-versenyző, Chip Yates például saját építésű kétkerekűjével írt történelmet. Az első hegesztési varrat elkészítésétől számított alig egy éven belül nem hogy kiállt a hagyományos, benzinmotoros Superbike-ok ellen, de futamgyőzelmet is aratott. Yates motorja nemrégiben 307 km/órával megdöntötte műfaja sebességi rekordját, s a versenyző idén nyáron a legendás, rettegett Pikes Peak hegyi felfutó versenyen készül részt venni – ráadásul nem külön kategóriában, hanem a benzines versenygépekkel együtt.
    Az elektromos autók esetében is ez a távlati cél, reálisan nézve azonban hosszú még az út az egyenrangúságig. A gépkocsik nagy saját tömege és légellenállása ugyanis egészen más stratégiát követel meg az építőktől, s a csúcsteljesítmény nem fokozható a lendület felvételéhez szükséges nyomaték rovására. Egyelőre marad tehát a külön versenyszéria, azon belül viszont a lehető legizgalmasabb formát kezdik ölteni az autók.
    Itt van például a Nissan április derekán bemutatott villany-versenyautója. A Nissan Leaf Nismo RC és a névadó családi ferdehátú között a típusjelzésen és a hajtási elven kívül persze nem sok párhuzamot fedezhetünk fel. Kétajtósra átalakított, szénszálas karosszériája hosszabb és szélesebb a szériamodellénél, tengelytávja ugyanakkor közel tíz centiméterrel rövidebb, ráadásul 10 centiméterrel közelebb lapul a földhöz.
    Ami a súlyfelesleget illeti, a mérnökök kitettek magukért: az autó tömegéből mintegy 40 százalékot lefaragtak, így a menetkész Leaf Nismo RC csupán 938 kilót nyom. Az autó ezúttal hátsókerékhajtást kapott, ám a hajtáslánc többi eleme megegyezik a sorozatgyártású modellével: a 48 lítium-ion akkucella által táplált szinkronmotor 109 lóerős, nyomatéka 280 Nm. Álló helyzetből 6,85 mp alatt éri el a 100 km/óra sebességet, legnagyobb sebessége 150 km/óra. Ezek a paraméterek nem feltétlenül versenyautókat idéznek, noha a szériakupákban résztvevők gépek sem feltétlenül erősebbek, gyorsabbak ennél. Ugyanígy a harminc perces töltésre eső, húsz perces üzemidő sem ígér hosszú távú izgalmakat, de egy-egy rövid, néhány körös futamot könnyedén teljesíthet a Nismo RC. Biztos ami biztos, egyelőre saját, nulla emissziós versenyszéria kialakításában gondolkodik a Nissan, ennek előkészítéseként azonban már idén számos versenyen részt vesz a Leaf – így aztán, ha nem is vérre menő, de barátságos küzdelemben mégis összemérheti magát a jelen és a jövő technológiája.
    forrás: ECO Hírügynökség
    Előző cikkOktóber végéig látható Farkas Bertalan kapszulája
    Következő cikkRingatásból hibátlan – új Citroën C4 teszt
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.