Beteges a dízel? Vegyszert a (szívó)torkába!

    2
    1

    Korábban már írtunk a BG megbontás nélküli motormosó, illetve –tisztító rendszerről. Az eljárás lényege, hogy különféle adalékokkal tisztíthatók ki a tökéletlen égést okozó lerakódások a motorból. A szennyeződések „kiégetésével” minden motor közelebb kerül eredeti teljesítményéhez, a tökéletesebb üzemanyag égetéssel pedig fogyasztása és károsanyag kibocsátása is csökken. A nem túl makacs szennyeződések egy-egy komolyabb hajtással, az átlagosnál nagyobb szívócső-nyomással is kitakaríthatók (ezen lerakódásoknak tudható be amúgy a motor „ellustulása”), de a makacsabbak bizony csak alapos megbontással vagy speciális tisztítóanyag bevitelével tisztíthatók ki.

    A tavaly bemutatott rendszer eddig csak benzines motoroknál tudott teljes értékű munkát végezni, azoknál az üzemanyaggal és a légtorkon keresztül is be lehetett juttatni a speciális adalékot, mely egyrészt lebontja, másrészt a szennyeződésekkel a motortérbe érve elégeti a lerakódásokat. A dízeleknél azonban eddig csak a befecskendező-rendszert takarította a BG-mosórendszer. Most ismét ellátogattunk a Morvai Autójavítóhoz, ugyanis immár a dízelek szívórendszeréhez is van tisztító-berendezésük, illetve adalékuk.
    Az állatorvosi ló ezúttal egy 3,5 éves Fiat Grande Punto 1.3 M-Jet volt, bő 80 ezer kilométerrel. Ezúttal csak az új eljárás, azaz a szívórendszer tisztítása volt a lényeg, azaz a befecskendezőkön keresztül most az autó tisztítás alatt is a saját üzemanyagtartályából érkező gázolajjal üzemelt, nem pedig az injektorokat, illetve a befecskendező-rendszert is átmosó speciális adalékkal. A szívórendszer elkoszolódása legtöbbször nem olyan egyértelmű hiba, mint mondjuk a befecskendezőké (amelyek tünetei a rossz hidegindítás vagy az egyenetlen járás), mégis fontos rá figyelni, ha ugyanis nem jut elegendő levegő a motorba, ott nem lesz tökéletes az égés, erőtlenül és túlzott fogyasztással, illetve emisszióval fog járni. Extrém esetben akár centiméteres koszréteg, főként a kartergázzal visszajutó olajsár is boríthatja a szívócső belsejét. A tisztított Puntónál ugyan nem volt ilyen rossz a helyzet, de a lerakódás azért egyértelműen látható volt.
    Az adalék bejuttatásához a benzines motormosásból ismert eszközöket használják, annyi különbséggel, hogy itt egy adapteren keresztül a légtorok helyett a szívócsonkba kerül a speciális befecskendező, melyen keresztül motormérettől függően 12-17 másodpercenként megy egy meghatározott mértékű adalék-porció, ami aztán az egész szívósoron keresztülhaladva lebontja a szennyeződéseket. Az adalék bejuttatását egy apró, az autó akkumulátorára kötött elektronika szabályozza, 0,6 bar befecskendezési nyomását pedig egy külső kompresszor adja. Maga a tisztítás nem egész egy óra hosszát tart, a légszűrő, illetve a szívócső le és visszaszerelésével együtt a munka még a Puntóhoz hasonlóan nehezebben szerelhető autóknál is megúszható 2 óra alatt. A tisztítás során egyértelműen látható, amint fokozott füstöléssel kiégnek a szennyeződések a motorból, egészen pontosan a szívórendszerből, a hengerfejből és a szelepekről.
    A szakemberek tapasztalata alapján ezen eljárással akár koros, rakoncátlankodó motorok is komoly költségspórolással, megbontás nélkül javíthatók, de azon előrelátó autósoknak is ajánlják, akik hosszan, komolyabb javítás nélkül kívánják használni autójukat.
    További információ: www.morvaiauto.hu
    Előző cikkGatyába rázták a Ford C-Maxot
    Következő cikkAjtóhiányos csúcs Audi a láthatáron
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    2 HOZZÁSZÓLÁS

    1. Ez mind rendben is lenne,de mi van a dugókra,gyűrükre lerakódott úgy mond jótékony korom réteggel ami bizonyos mértékig javítja a kompressziót.másik dolog a partikelszűrő vagy részecske szűrő.Vajon tudható mérhető a károsodása,eltömődése?Vagy megint bedobtunk egy kis paraszt vakítást,lehúzást.Erre már volt elég példa! Aztán később rájött a”pógár”,hogy ez is egy drága játék volt.Várom az érveket.Zsukov