Biztos a dugódíj Budapesten

Mivel a 4-es Metró európai uniós támogatásának feltétele a fővárosi dugódíj bevezetése, a város aligha kerülheti el a főváros e sarcot. Tarlós István, Budapest főpolgármestere nemrégiben 2014-et jelölte meg a várható bevezetésnek, ám arról ma még gyakorlatilag csak találgatások léteznek, hogy pontosan miként szabályozza majd e rendszer az autók forgalmát.
Korábban, 2008-ban, a Városkutatás Kft. készítetett már tanulmányt „Hatékony közlekedés-menedzsment Budapesten” címmel a fővárosi dugódíjról, s gyakorlatilag ennek konklúziójaként ma alapvetően kétféle rendszer bevezetését látják esélyesnek a szakértők. Mindkettőben közös, hogy a pesti oldalon jóval nagyobb területet vonnának korlátozás alá, mint a budain, ugyanis a Duna keleti oldalán, azaz Pesten a körutak által jobban elszeparálhatók a városrészek. A tanulmány által vizsgált lehetőségek közül a rostán fennmaradt két forgatókönyvben közös, hogy a budai oldalon az Irinyi J. utca– Október 23. utca – Bocskai út – Karolina út – Villányi út – Budaörsi út – Alkotás utca – Krisztina körút – Margit körút vonal lenne a díjjal terhelt övezet határa. Pesten ezzel szemben mindkét verzió jobban átlátható, a józanabb szerint a 4-6-os villamos útvonalaként ismert Nagykörút, a drasztikusabb szerint pedig a Hungária körút lenne az a határvonal, amelyen csak díj fizetésével lehetne áthaladni – utóbbi tervvel a Budán érintett 7 négyzetkilométeres lezárt területtel szemben 26 négyzetkilométeres pesti állna.
A díj mértékét két villamosjegynyinek mondják, ez ma 640 forintot jelentene, 3 év múlva nyilván többet tesz majd ki. Temérdek nyitott kérdés van még, amely megválaszolásáig az érintett területen élők és dolgozók bizonytalanságban kénytelenek tölteni napjaikat. Például nem lehet tudni, hogy behajtási díjról, vagy a területen élők mozgását erőteljesebben bénító autóhasználati díjról beszélhetünk-e. Előbbi nem csak az érintett városrészek lakóinak, a rendszer üzemeltetőinek is egyszerűsítést jelentene, így ugyanis elegendő lenne a belépő útvonalakra ellenőrzőpontokat szerelni. Mivel azonban az autókat nem elavult módon, kapukkal, hanem mai technikával, rendszámfelismerős kamerákkal regisztrálnák, előfordulhat, hogy az amúgy sem szerény ki-be lépő utakon túl belül is regisztrálnák. Még messze nem tisztázott az sem, hogy csak a behajtásért kelljen fizetni, vagy a kihajtásért is – utóbbival nyilván fokozottabban lenne elérhető az autók városból való kiszorítása. Egyértelmű, hogy temérdek olyan, P+R parkolóra lenne szükség, ahol a területre érkezők autójukat letehetik és onnan színvonalas tömegközlekedéssel haladhat tovább. Jelenleg azonban ezeknek fejlesztése nem kezdődött meg, egyelőre „tanulmányozzák”, hogy melyik konstrukció lenne a város számára leginkább kedvező, valamint azt, hogy hol is lehetne kialakítani az autók számára elegendő parkolóhelyet.

Egyelőre reménykedni lehet abban, hogy nem a fél város lezárásával, hanem csak kisebb terület érintésével kezdődik meg a dugódíj bevezetése, továbbá, hogy nem a csaknem egész naposnak tekinthető, 6-22 óra, hanem valamivel józanabb 8-18 óra közötti időintervallumban lesz érvényben a hétvégéken (legalábbis a jelenlegi tervek szerint) nem szedett díj. Arról egyelőre szintén csak találgatni lehet, hogy a területen lakók kapnak-e majd mentességet, illetve kedvezményt, azt csak saját, vagy bármilyen általuk használt, vagy őket szállító autóra érvényesíthetik-e – az elvi megoldás egy egyszerű kóddal lehetséges lenne, a díjfizetést ugyanis teljesen elektronikusan, interneten, vagy mobiltelefonon keresztül tervezik bevezetni.
Noha teljesen megérthető, hogy a belső városrészek túlzott autóterhelésének csökkentése szükséges, ameddig azonban nincsen kellő alternatíva az autózás leváltására (élhető, megbízható tömegközlekedés), addig sajnos nem csak felháborodást, komoly káoszt is teremthet a dugódíj bevezetése, a belső városrészek lezárása pedig könnyedén járhat a külsők túlterhelésével – így pedig mindkét területnek csak kárára válhat a korábbi kötelezettségvállalások miatt immár sajnos elkerülhetetlen rendszer.