Mától nem csak a tömegközlekedést szolgáló autóbuszok (és az egyéb kedvezményezettek) haladhatnak a Budaörsi útra festett buszsávban, ám a konkrétan meg nem nevezett, de vélhetően a lámpák áthangolását jelentő műszaki problémák megoldása után ismét visszaállhat majd az e hét elején megismert közlekedési rend
Arról egyelőre nincsen információ, hogy konkrétan mik ezek a problémák, illetve ezek megoldása mikorra várható, a Budapesti Közlekedési Központ véleménye alapján azonban, mivel „a beruházás a 2008-ban, a Fővárosi Közgyűlés akkori döntése nyomán megpályázott európai uniós forrásokból valósul meg és az elfogadott műszaki tartalomtól való eltérés a támogatás visszafizetését vonná maga után„, hosszú távon igenis el kell majd fogadni a Budaörsi úti buszsávot, melynek hatására e hét elején olyan forgalmi dugó alakult ki az M1-M7 autópálya közös bevezető szakaszán, melynek hatására, mind Cser-Palkovics András, Székesfehérvár, mind pedig Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere nyílt levélben fordult Tarlós Istvánhoz, annak kapcsán, hogy az új buszsáv jelentős mértékben megkeseríti az agglomerációban lakók, illetve az onnan Budapestre ingázók életét.
Noha a hét elején még úgy tűnt a BKK álláspontja szerint, hogy a Budaörsi úti buszsáv végleges, most átmeneti enyhülés várható – nem tudjuk meddig.
Aki bírja idegekkel, az elolvashatja a BKK legfrissebb közleményét az ügy kapcsán:
Tarlós István főpolgármester úrral egyeztetve a Budaörsi úti buszsáv kapcsán megjelent sajtóhírekre az alábbiakban kívánunk reagálni.
A Budaörsi úton és a Hegyalja úton megvalósuló, tömegközlekedés előnyben részesítését célzó beruházásról a Fővárosi Közgyűlés 2008 decemberi ülésén döntött, az uniós pályázat elbírálása, a tervek és hatáselemzések engedélyeztetése, majd a kivitelező kiválasztására kiírt pályázat után így 2011-ben valósult meg az intézkedés. A beavatkozás hátterében az állt, hogy Budapest belvárosa az M1-M7 autópályákról érkező forgalmat nem tudta akadálytalanul fogadni, ezért az utóbbi években mindennapos torlódás alakult ki a Kossuth Lajos utcában, az Erzsébet hídon, a Hegyalja úton és a Budaörsi út belső szakaszán. Utóbbi útszakaszokon számos autóbusz is a dugóban araszolt. A beruházás kifejezett célja az volt, hogy a torlódást a belső utakról olyan szakaszra helyezze át és tolja ki, ahol a buszok előnyben részesítése megoldható és ahol van buszsáv. A projekt a Budaörsi út – Hegyalja út útvonalon több beavatkozást tartalmaz, és segíti a Budaörsi úti 40-es, 139-es, 153-as, 239-es, 240-es, 240E buszokon kívül a Hegyalja úti 8-as, 112-es buszok haladását is, de még a Belvárosban is könnyíti a 7-es buszok közlekedését.
Az új forgalmi rend természetesen okozott nehézségeket, a buszsáv hatását a forgalmi renddel először szembesülő autósok nehézkés sávváltása is lassította, a második napon már csökkent a torlódás hossza. Ugyanakkor a belvárosban, a Hegyalja úton és a Kossuth Lajos utcán akadálytalanul lehetett közlekedni és javult ezeken a területeken a levegő minősége. A következő napokban is folyamatosan figyelemmel kíséri a Budapesti Közlekedési Központ az intézkedés hatásait, tapasztalatait, és ezek alapján döntünk az esetlegesen szükséges további intézkedésekről. A beruházás még nem készült el, a régi Budaörsi úton és a Hegyalja úton további forgalomtechnikai intézkedések, lámpahangolás-módosítások és lokális buszsáv-építések valósulnak meg, ezeket követően lehet tehát egységesen értékelni a projektet.
Minden ilyen beavatkozásnak kell időt adni arra, hogy kiértékelhetők legyenek a tapasztalatok, elhamarkodott döntésnek pedig azért sincs helye, hiszen a beruházás a 2008-ban, a Fővárosi Közgyűlés akkori döntése nyomán megpályázott európai uniós forrásokból valósul meg és az elfogadott műszaki tartalomtól való eltérés a támogatás visszafizetését vonná maga után.
Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a Főváros vezetésének semmilyen vidék-Budapest ellentét kiélezése nem célja, az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokkal nem értünk egyet. Az agglomerációs közlekedés problémái azonban valóban megoldásra várnak, Budapest ebben a korábbinál sokkal aktívabb szerepet kíván vállalni, melynek a vasútfejlesztésre, a regionális tarifaközösségre és P+R-ek építésére is ki kell terjednie. Ez azonban csak a kiköltözés hatásainak előnyeit is élvező, adóbevételeit beszedő agglomerációs önkormányzatokkal együttműködve történhet meg, Budapest önmagában 1,7 millió lakosához illeszkedő költségvetéséből és adóbevételeiből nem tudja a 3 és fél milliós régió közlekedésének gondjait egyedül megoldani. Éppen ezért az elmúlt 20 év gyakorlatával szakítva párbeszédet indítunk és egyeztetéseket kezdeményezünk az agglomerációs településekkel a közlekedési gondok közös kezelése, megoldása érdekében.
Budapest, 2011. június 1.
Budapesti Közlekedési Központ
Tarlós István főpolgármester úrral egyeztetve a Budaörsi úti buszsáv kapcsán megjelent sajtóhírekre az alábbiakban kívánunk reagálni.
A Budaörsi úton és a Hegyalja úton megvalósuló, tömegközlekedés előnyben részesítését célzó beruházásról a Fővárosi Közgyűlés 2008 decemberi ülésén döntött, az uniós pályázat elbírálása, a tervek és hatáselemzések engedélyeztetése, majd a kivitelező kiválasztására kiírt pályázat után így 2011-ben valósult meg az intézkedés. A beavatkozás hátterében az állt, hogy Budapest belvárosa az M1-M7 autópályákról érkező forgalmat nem tudta akadálytalanul fogadni, ezért az utóbbi években mindennapos torlódás alakult ki a Kossuth Lajos utcában, az Erzsébet hídon, a Hegyalja úton és a Budaörsi út belső szakaszán. Utóbbi útszakaszokon számos autóbusz is a dugóban araszolt. A beruházás kifejezett célja az volt, hogy a torlódást a belső utakról olyan szakaszra helyezze át és tolja ki, ahol a buszok előnyben részesítése megoldható és ahol van buszsáv. A projekt a Budaörsi út – Hegyalja út útvonalon több beavatkozást tartalmaz, és segíti a Budaörsi úti 40-es, 139-es, 153-as, 239-es, 240-es, 240E buszokon kívül a Hegyalja úti 8-as, 112-es buszok haladását is, de még a Belvárosban is könnyíti a 7-es buszok közlekedését.
Az új forgalmi rend természetesen okozott nehézségeket, a buszsáv hatását a forgalmi renddel először szembesülő autósok nehézkés sávváltása is lassította, a második napon már csökkent a torlódás hossza. Ugyanakkor a belvárosban, a Hegyalja úton és a Kossuth Lajos utcán akadálytalanul lehetett közlekedni és javult ezeken a területeken a levegő minősége. A következő napokban is folyamatosan figyelemmel kíséri a Budapesti Közlekedési Központ az intézkedés hatásait, tapasztalatait, és ezek alapján döntünk az esetlegesen szükséges további intézkedésekről. A beruházás még nem készült el, a régi Budaörsi úton és a Hegyalja úton további forgalomtechnikai intézkedések, lámpahangolás-módosítások és lokális buszsáv-építések valósulnak meg, ezeket követően lehet tehát egységesen értékelni a projektet.
Minden ilyen beavatkozásnak kell időt adni arra, hogy kiértékelhetők legyenek a tapasztalatok, elhamarkodott döntésnek pedig azért sincs helye, hiszen a beruházás a 2008-ban, a Fővárosi Közgyűlés akkori döntése nyomán megpályázott európai uniós forrásokból valósul meg és az elfogadott műszaki tartalomtól való eltérés a támogatás visszafizetését vonná maga után.
Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a Főváros vezetésének semmilyen vidék-Budapest ellentét kiélezése nem célja, az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokkal nem értünk egyet. Az agglomerációs közlekedés problémái azonban valóban megoldásra várnak, Budapest ebben a korábbinál sokkal aktívabb szerepet kíván vállalni, melynek a vasútfejlesztésre, a regionális tarifaközösségre és P+R-ek építésére is ki kell terjednie. Ez azonban csak a kiköltözés hatásainak előnyeit is élvező, adóbevételeit beszedő agglomerációs önkormányzatokkal együttműködve történhet meg, Budapest önmagában 1,7 millió lakosához illeszkedő költségvetéséből és adóbevételeiből nem tudja a 3 és fél milliós régió közlekedésének gondjait egyedül megoldani. Éppen ezért az elmúlt 20 év gyakorlatával szakítva párbeszédet indítunk és egyeztetéseket kezdeményezünk az agglomerációs településekkel a közlekedési gondok közös kezelése, megoldása érdekében.
Budapest, 2011. június 1.
Budapesti Közlekedési Központ
[i]„A beruházás még nem készült el,…”[/i]
Talán elsőként az „alapokat” kellene lerakni és nem azonnal a „tetőfedőket” hívni…, s persze utána csodálkozni, hogy vajon miért hullott a nyakunkba minden…!!! Miért van az, hogy ha valaki állami pozícióba kerül, rögtön elmegy a józan esze? Nem értem. Talán ez követelmény?
A BKK-nak csak két mondatot kellett volna írnia: „Elnézést kérünk, elrontottuk, azonnal kijavítjuk! Többet nem fordul elő!” Az elsőben van az igazság, a másodikban a remény. Remélem, nem hiú…, velük ellentétben!