Családi dagonya: dupla fülkés, klímás pickupok

Voltaképpen mi is a pickup? Igazából klasszikus, alvázas építésű, az esetek döntő többségében kapcsolható összkerékhajtással rendelkező, jellemzően dízelmotorral hajtott kisteherautó, amely az utóbbi időben leginkább divatcikként vonult be a köztudatba. A gyártók rájöttek, hogy ezekből a munkagépekből jó üzlet vagány kiállású, két személyesnél nagyobb fülkével szerelt változatokat piacra dobni, mert viszik őket, mint a cukrot. Mint minden autótípus, így a pickup mellett is vannak érvek, valamint ellenérvek. Előbbieknél kiemelhető a strapabírás, a masszívság, hogy úttalan utakon képesek elmenni, miközben egyszerre tudnak több személyt, illetve jelentős mennyiségű holmit szállítani, és ráadásként megjelenésük valamilyen szinten a sportos életforma névjegye. Amióta a pickup felkapott termék lett, az utasterek berendezése és komfortszintje vetekszik a személyautókéval, gyakorlatilag semmit nem kell nélkülözni. Negatívum, hogy az átlagosan ötméteres karosszériákkal nehéz városban lavírozni, a merevtengelyes, laprugós futómű miatt a kocsik hátulja terheletlenül pattog, és ha tehergépkocsira szól a vizsga, akkor kötelező a menetlevél naprakész vezetése. A cégek egyébként különösen szeretik ennek a kategóriának a képviselőit, hiszen az ÁFA visszaigényelhető a vételárból. Piaci körképünkben 2,5-3 millió forint környékén kerestünk klímás, dupla fülkés, tehát akár családi használatra is alkalmas pickup változatokat, íme, a Használtautó.hu találati listája.









A pickup igazi őshazája Amerika, ám mivel a tengerentúli monstrumokat nálunk nem forgalmazzák, az európai gyártók közül pedig csak a Ford és a Volkswagen az egyedüli, akik szeletet vágnának ebből a tortából, a kínálat döntően japán gyártmányokra épül. A prímet a Mitsubishi L200 és a Nissan Navara viszi – nem véletlenül, az utcákon is ezekből látni a legtöbbet. A gyémántos márkánál 2003-as évjárattól találhatunk L200-ast, de kis szerencsével már az aktuális, dizájnos modell első sorozata is horogra akadhat – mi egy 2007-es példányra bukkantunk. A 2,5 literes turbódízel motor nem a legerősebb a mezőnyben – az erőfitogtatás a Nissan profiljába tartozik -, de amit tudni kell, azt a Mitsubishi zokszó nélkül hozza. A futásteljesítmények magasak, nem ritka a 150-200 ezres hajtás, de ezen ne legyünk meglepődve, a pickup nem csak divat-, hanem munkaeszköz is, ilyet kerti dísznek nem szokás vásárolni.






Az L200 mellett a műfaj másik iskolateremtője a Nissan Navara, amely kezdetben csak a leggazdagabb felszerelés elnevezése volt a korábbi NP300-as szériánál, de a köznyelv olyannyira ráállt a Navara használatára, hogy a japánok megtették önálló modellnévnek. A szép és megkímélt NP300-asok már ritkák, csak elvétve akad egy-egy, ám az árukat jól tartják, alig olcsóbbak a több évvel fiatalabb Navarák zöménél. A Double Cab fülkés Nissanok átlagéletkora 6 év, azaz 2005-ös évjárattal futhatunk bele a kínálat sűrűjébe, ahol a Mitsubishihez hasonló 150-190 ezres futások azért előrevetítik, nem árt óvatosan kezelni a megkímélt állapotra vonatkozó jelzőket. Akinek fontos a teljesítmény, a Navaránál bikásabbat aligha talál: ugyan a legújabb, 190 lóerős kivitel még drága, a korábbi változat is kellően erős, konkrétan 171 lóerős dízelmotor dolgozik a gépházban. A Nissan másik aduja a gazdag felszerelés, tehát aki a legjobb kompromisszumot keresi személyautó és pickup között, annak feltétlen érdemes ezzel az autóval kalkulálni.






Kettős játszmát űz a Ford és a Mazda, a német Ranger és a japán B2500 erős szálakkal kötődik egymáshoz – a Mazda időközben nevet változtatott, de az általunk kijelölt ársávba a modernebb BT-50 még nem fért bele (és a Rangerből is a korábbiak találhatók ennyiért). A két modell közül a Ford szerezhető meg kevéssel olcsóbban, vagy fiatalabban, igaz, a választék rendkívül szerénynek mondható. 2006-os és 2007-es autókat találtunk, 90-100 ezer kilométeres futással. A Mazdáknál szintén nem bőséges a választék, 2005-2006 körül alakulnak az évjáratok, 150-250 ezer körül a megtett kilométerek, és 109 lóerővel ezekben a kocsikban igen szerény a 2,5 literes, amúgy megbízhatónak mondott dízelek teljesítménye – az egyetlen kivétel a már a BT-50-essel párban álló, 2007-es Ranger 2.5 TDCi, amely 143 lovas. A Fordnál és a Mazdánál is ritkább madár a Toyota elnyűhetetlen platósa, a Hilux, amiből csupán egyetlen, 2004-es 2.5 D-4D 4×4 Double Cab akadt fenn a szűrőn, 209 ezer kilométeres használattal.





Végezetül, aki nem ragaszkodik a jól ismert márkákhoz, és bizalmat szavaz India, illetve Dél-Korea járműiparának, érdekes típusokkal szemezhet. A Ssangyong Actyon Sport látványra kétségtelenül nem a legharmonikusabb jelenség, de olyan meggyőző érveink vannak, mint a 2008-as évjárat, a 2,0 literes, 140 lóerős dízelmotor, és az adó összegével együtt is éppen csak 3 millió forint fölé nyújtózó vételár. Hasonlóan fiatalon szerezhető meg az indiai Mahindra Goa Pick Up, ám ahogy a használói véleményekben is megnyilvánul, ez leginkább ugyanúgy munkaautó, mint a szintén indiai TATA Telcoline, amelynek meglehetősen vegyes képet mutat a megítélése.





Összességében megállapítható, hogy hárommillió forint környékén nagyjából 6 év körüli, bőven 100 ezer kilométer felett használt, dupla fülkés, zömmel japán kisteherautók kaphatók, ám véleményük szerint, akinek szimplán a család és a csomagok szállítása a legfőbb elvárás az autóval szemben, az jobban jár, ha ezért az összegért középkategóriás dízel kombik közül választ. A pickup leginkább azoknak való, akiknek sokszor rossz minőségű utakon közlekedve kell célba érni, netán munka, vagy szabadidős tevékenységük igényli a 4×4 hajtás és/vagy a plató meglétét, és ennek érdekében hajlandók felvállalni bizonyos kompromisszumokat a hétköznapi életben.