hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapCsupán V6-os, de hibrid lehet az összes Ferrari

Csupán V6-os, de hibrid lehet az összes Ferrari

Ritkaságszámba megy a V12-es motor az autósvilágban, de a Ferrarihoz szervesen kapcsolódik - ennek ellenére hamarosan eljöhet az idő, amikor e márka kínálatában sem találunk majd már olyat.

Pontosan 65 évvel ezelőtt, V12-es motorral kezdte az autógyártást a Ferrari, s a rangos hengerszámhoz és -elrendezéshez sokáig hű is volt a maranellói márka. A Ferrari első autójában, az 1947. május 11-én bemutatott 125 S modellben dolgozó 1,5 literes Gioacchino Colombo által tervezett, mindössze 1,5 literes blokk öt évtizeden át határozta meg a márka Forma-1-es motorjait is, mikor azonban Michael Schumacher 1996-ban a márkához szegődött, új F310-es autójukba már V10-est szereltek. Utóbbi oka csupán a jobb motorra törekvés volt, ma pedig már az előírások határozzák meg, hogy a Ferrari is V8-assal induljon az F1-ben.


A szériaautók között minden idők legerősebbjének számító, 730 lóerős F12berlinetta bemutatkozásakor a gyár új generációs V12-esnek nevezte annak szívét, s a soron következő új modell, az Enzo utódja kapcsán szintén felmerül a kérdés: vajon az is a hagyományoknak megfelelően V12-es lesz, s vajon az megfelel-e majd a mai fogyasztási és emissziós elvárásoknak? Miként azt a Ferrari elnöke, Amedeo Felisa a brit Autocar magazinnak nyilatkozta, a Forma-1-ben fejlesztett KERS (kinetic energy recovery system) rendszerük még hosszú évekre biztosítja a V12-es motorok beépíthetőségét, ugyanakkor a jövőt már nem vele képzelik el (az F1-ben 2014-től V6-os turbómotorokat használnak 1,6 literes hengerűrtartalommal).
[BANNER type="1"]
[kepallojobb=408447]A Ferrari elnöke, Amedeo Felisa szerint hibridrendszerük egyszerre szól majd az erőnövelésről és a fogyasztás csökkentéséről[/kepallojobb]


Hamarosan olyan új, egyedülálló technológiát fogunk bemutatni, amely által modelljeink a jövő emissziós elvárásainak is megfelelnek majd” – nyilatkozta Felisa. Ez az új technológia nyilvánvalóan a hibrid hajtáslánc lesz, mellyel már a 2010-es Genfi Autószalonon előállt a Ferrari, nevezetesen az 599 alapú HY-KERS modellel.


A Ferrari hibridrendszere a kétkuplungos váltóhoz csatlakoztatott csekély tömegű és méretű, mintegy 100 lóerős teljesítményű, a padlólemez alá épített villanymotort alkalmaz, mely mintegy 35 százalékos üzemanyag-fogyasztást és emissziócsökkentést ígér – Felisa ki is emelte: “Hibridrendszerünk nem csupán erőt, hanem kedvezőbb fogyasztást is ad”. Továbbá hozzátette: “A rendszer ma még drágának számít, mégis úgy tervezzük, hogy minden modellünkhöz illeszthető legyen”. A logikusan felmerülő: akkor minden jövőbeli Ferrari hibrid lesz kérdésre sem maradt el a válasz. “Az idő előrehaladtával alapáron adjuk majd a hibridrendszert, ha valamelyik modellünkbe bekerül, akkor abból az összes olyan lesz. Ez nem olyan jellegű extra, amit opcióként lenne értelme adni magyarázta Felisa.



Végezetül az elnök azt sem cáfolta, hogy minden új modelljük csupán hathengeres lehet, az okok között pedig nem csupán a technológiai fejlődést, hanem a vevői hozzáállás változását említette – még az amerikai piacon is, ahol néhány éve még alig lehetett V8-asnál kisebb motort kínálni. Azok számára pedig, akik nehezen fogadnák a V6-os Ferrarit, érdemes megemlíteni a márka első középmotoros modelljét, az 1966-os 206 Dinót, melyet pont ilyen motor hajtott. Így aztán a V6-os (és vélhetően egyben hibrid) Ferrari nem csak leméretezésként, hanem egy, a legősibb, V12-eshez mérten ugyan frissebb, de mégis régi tradícióhoz visszanyúlást jelentene – a technológiai előrelépés mellett.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Teljesen lényegtelen, hogy a Ferrari mit lát vagy mit nem, elhanyagolható a hatásuk az autóiparra (néhány 100-as darabszámok). A hibridekre sem azért állnak át mert szeretnének, hanem mert a környezetvédelmi szabályoknak a régi csotrogány taligáikkal nem tudnának megfelelni (mondjuk a hibridekkel sem igazán fognak tudni).

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek