Cuki, de nem feltétlenül ez a tuti! Renault Captur teszt

    2
    1

    Ismét foghatjuk a fejünket, ismét egy olyan Renault tesztautó járt nálunk, ami már nem kapható. Közepes mértékben vérzett a szívem, amikor ezt megtudtam, először nem örültem, mert újként már, használtként még nem létező autót tesztelni és arról tesztet írni egyes vélekedések szerint hasonló érzés, mint honfitársainknak BMW modellekbe irányjelzőt szerelni (nyugati-európai kollégáik azonban csöppet sem értik, miért is tűnik értelmetlennek az…). De ennyi párhuzammal még nem ússza meg a Captur Initiale Paris, tömegmodellből nevelt nemességével némi Aston Martin Cygnet utánérzést is adott. És ez igazából dicséret és egyben nekrológ is. A Cygnet is finom, jópofa gép volt, és persze már kifutott. Valójában tök jó, hogy megcsinálta a Renault, elismerendő, hogy megmutatták, ilyet is tudnak. Ugyanakkor be kell valljam, nem ejtettem krokodilkönnyeket utána, amikor megtudtam, a gyártásracionalizálás áldozata lett. Mindjárt ki is fejtem, hogy miért!
    Miért esett áldozatul? Mert a WTLP norma kegyetlenül megnyirbálta a Renault palettáját (is), azok a verziók koptak ki, amelyekre az átlagosnál szerényebb volt a kereslet. Az új 1,33 literes turbós és persze közvetlen befecskendezésű benzines úgy ahogy van kiesett a Captur kínálatából, s a 150 lovas, EDC váltós visszatérésére ugyanúgy nincs remény, ahogyan a csúcsfelszerelt Initale Paris verzióra sem. Pedig nem volt ez rossz, sőt! A Captur kisautó méretű crossoverként egész tágas, az Initale Paris pedig felettébb igényes, bőr belsős, akár panorámatetős (ami sajnos nem nyitható), jó benne a hangulat.
    Az 1,33 literes turbós és persze mai szokás szerint közvetlen befecskendezésű benzinmotor itt közepes, 150 lóerős teljesítményszintjével és 250 Nm nyomatékával is egészen jó menetdinamikát tud adni, városban – ha akarjuk – kifejezetten élénk, de a 9,2 másodperces 100 km/órára gyorsulás és a 200 km/óra fölötti végsebesség is tisztességes. A 6 fokozatú EDC váltó pontosan úgy dolgozik, ahogyan azt tőle megszoktuk: az elindulás a Stop-Starttal kombinálva kissé lomha. Utána finoman kapcsolgat, ám forszírozott üzemben ismét kicsit lassúnak tűnik. Mondjuk a Captur vevőköre nem gondolom, hogy kifejezetten forszírozottan fog vezetni, igaz, a futómű inkább sportosan feszes, mintsem lágy. [BANNER type="1"]
    Kellemesen magas az üléspozíció, ami jót tesz a ki- és beszállási kényelemnek, a helykínálat és az ülések tartása is korrekt, a csomagtér 375 literes alapmérete pedig igazából több is annál, mint amit a 4,12 méteres hossztól várnánk. Az Initiale Paris kivitel az ellátmányával is sokkal. Sok más mellett Bose hifit, bőr kárpitozást és full LED fényszórót kapunk, elemi fényerővel, így a Captur igazából minden helyzetre fel van készítve: éjjel, nappal, autópályán, városban, de még akár földúton is elég jól helyt tud állni. Nem néznek ki vele az ovi előtt, de a színháznál, netán egy előkelő szállodánál leparkolva sem. Viszont két jellemzője is volt, amivel nem nyert meg: az egyik a városi fogyasztása, ami 9,2 l/100 km lett a teszt szerint, a másik pedig az ára. Az Initiale Paris kivitel a 150 lóerős turbómotorral és az EDC váltóval 6,99 millióról indul, ám a tesztautóért közel 7,5 millió forintot kellene fizetni – ha még lehetne kapni. De – miként azt már említettem – már nem kapható.
    Ugyanakkor van két jó hírem, mondhatni cáfolatom a negatívumokra: a szörnyűnek tűnő fogyasztás nem a motor hibája, a Grand Scenic tesztjéből tudom, hogy képes ez takarékosan is fogyasztani, csak épp a mostani tesztkörülmények voltak gyilkosak: sok rövid táv, város, hideg. Az ár kapcsán pedig említhető, hogy a Renault-nál is bőséggel élnek egyedi ajánlatok, minden esetben érdemes kalkuláltatni egyet. És igazából nem tragédia, hogy ilyen Captur már nem rendelhető, ha valaki ennyi pénzt tud autóra költeni, van sokkalta jobb ajánlat is a Renault-nál, a Zoe. Azt kell mondjam, érte sokkal inkább érdemes ennyi pénzt kifizetni, ráadásul abból is érkezett nemrégiben erősített motorú és ellátmányú verzió. Már most elárulom, hogy az egyrészt kapható is még, másrészt sokkalta jobb, de mindenképp különlegesebb ajánlat, mint a Captur, legalábbis városi üzemre, autópályázáshoz viszont inkább ezt ajánlanám.
    Előző cikk1000 lóerővel sokkol a Hennessey Cadillacje
    Következő cikkA mikrohullámú gyújtás mentheti meg a belsőégésű motorokat?
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    2 HOZZÁSZÓLÁS

    1. A felszereltségi szint valóban törlésre került de a motor újra elérhető csak már fapos. 120le kezi váltó 150le kezi vagy edc. Most a napokban lettek jóváhagyva az árak miután a wltpvel is végeztek. Az árlista elérhető (vagy lesz) a renault.hun. Ez az 1.33as motor lesz az uralkodó benzines a következő években mind a Renault mind a Dacia palettán. Sugok, hogy januárban indul a Duster 1.33 akár 150level, de aki siet már meg tudja rendelni a januári áremelések előtt az egri szalonban.