Katona MátyásGyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről.
Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is.
Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.
El kell hogy szomorítsalak! sok sok éve büntetlenül vezetek,elég papásan! egyetlen büntetésem telefonálás miatt volt… Sofőr vagyok sok éve balesetem nem volt!
Nem azért de mi a jó …. ból itélitek meg hogy egy ember aki „szabájt” szeg mert nem nagyon köti be magát akkor már gyorshajtó,eltapossa kisautókat stb stb. Nem csodálom hogy itt tart ez az ország,ennyi birka is csak nállunk van! tisztelet a kivételnek!
tipikus baleset lenne… nagy alfával meg mercivel eltaposni a kisautót… mert gondolom a 90-es sebességkorlátot is hülyeségnek tartod. jól gondolom? meg a követési távolság sem a barátod pistikém
Hát na rettegésben tartom a környéket! Közveszélyes,hétvégi sofőr vagyok kalapban 🙂
Nem mellesleg egy 155lovas alfát hajtok,melóban meg egy 190le diesel mercit! GYZ lehet félni mert JÖVÖK!
akkor te nagyon kibaszol velünk… igazi rosszfiú :DDDD beszarás hogy te mikre vagy képes xddd
GYZ:
Na máris ittvannak az okostojások! Önérzetes idióta??? barátom lehet már akkor is vezettem amikor apád éppen nem a falhoz csapott inkább hanem anyádba…
Túlszabájozás nem jó dolog! Ha találkozunk 1x az uton markold meg a kormányt MERT NEM LESZEK BEKÖTVE te idióta!
Ilyen erővel akkor nem kellene fizetni az ÉN adóforintjaimból a cigarettázók tüdő-, szív, torokrák meg még kitudja milyen műtéteit. Vagy a csúszós úton elesők láb-, kézműtétét, mert nem az útviszonyoknak megfelelően gyalogoltak (nem téli cipőben meg aztán pláne :D), stb…
szerintem csak azoknak az ellátását fizesse a tb akik vegák, rendszeresen spotrolnak, csak könyök, térd, boka, stb védőben mozdulnak ki a lakásból 🙂
Más: nekem inkább az tűnt fel, hogy nem kellett volna-e valamilyen ülésmagasító, mert az öv elég magasnak tűnik a gyerekhez képest
Igen, gyakran látok hátsó ülésen bekötött embereket… bár nem erről volt szó, de egyszer majd figyeld meg mennyi ilyen van és mennyi röpködő utas által megsérült sofőr. Persze van ilyen biztos, de erre mondtam, hogy extrém példákat lehet találni minden oldalon. Mondjuk ennél életszerűbb az is aki tóba, folyóba hajtott, majd megfulladt, mert nem tudott kiszabadulni a biztonsági öv miatt, de kigyulladt autóról konkrétan be is bizonyítottak ilyet. Akkor mi van?
Azért viszonylag kevés balesetről hallani, amiben valaki frontálisan csapódott valaminek, amitől kirepült a szélvédőn és ezzel agyonrúgott egy ártatlan járókelőt. Esetleg berepült egy másik szélvédőn, de az a sofőr sem tudna elhajolni a meteor ként érkező ember elől, hiszen be van kötve. Így a másokat veszélyeztetős duma szerintem felejtős, de biztos vannak kirívó esetek amikkel ezt is lehet bizonyítani. Minden esetre szerintem is jobb lenne ha kötelező lenne, hogy legyen, de mindenki eldönthetné akarja-e használni.
Az meg, hogy egy kórházi kezelés kinek mennyibe kerül, az eleve nem igazságosan oszlik el. Ilyen a rendszer sajnos, pedig én is örülnék ha annyit kéne fizetnem amit eddig kórházban költöttek rám. Viszont láttam már TB támogatott nemi átalakító műtétet, hol itt az igazság?
Jogod van hozzá, hogy ne kösd be magad, de ha egy ártatlan koccanás után az ÉN adóforintjaimból fogják összefércelni a szilánkosra tört bordáidat, akkor valahol érthető a szabályozás…
Szerintem túl van dramatizálva ez is éppen úgy mint a téli/nyári gumi. Hál istennek ritkán történik olyan baleset ahogy a gyerek meghal talán jobban odafigyelnek ha gyerek is van a kocsiba. Egyébként is jogom van ahhoz hogy ne kössöem be magam pl… Senki nem mondhatja meg hogy ÉN mit tegyek! Nem tartom okos dolognak hogy lassan azt is a törvény módja meg mikor megyek sz@rni!