hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapCukor hajthatja a jövő autóját

Cukor hajthatja a jövő autóját


Fájdalmas szóvirággal élve a cukor édesítheti az autósok jövőképét. Míg ugyanis a benzintankba közvetlenül töltött cukor komoly károkat tud okozni (eltömítheti a befecskendező-rendszer járatait, az égéstérbe jutva pedig karamellizálódva lerakódásokat képezhet), a legújabb kutatások szerint cukorból, illetve cukrot tartalmazó növényekből nem csak etanol, hanem az összes benzines autó által átalakítás nélkül is hasznosítható szintetikus, benzin jellegű üzemanyag is nyerhető.


Az új, természetesen megújuló energiahordozón alapuló üzemanyag-készítési eljárást kifejlesztő kutatók szerint az általuk alkalmazott módszer egyik legfőbb előnye gazdaságossága. Érvelésük alapján a cukor mikroorganizmusok segítségével történő erjesztése, és az abból fejlődő izobután gázokból nyert folyékony üzemanyag szerényebb energiaigényű, mint a többi biohajtóanyag. A francia Global Bioenergies által laboratóriumi körülmények között már próbált eljárásra jelenleg az Audi partnerségével építenek két tanulmányüzemet, a nagyobbikban állítólag évi 100 000 liter bioüzemanyag készülhet majd. Ez persze a világ, de még kicsinyke országunk üzemanyag-fogyasztásához mérten is szerény mennyiség, mégis segítheti a belső égésű motorok mind további üzemeltethetőségét. A cukorból nyert szintetikus bioüzemanyag előnye nem csak az, hogy használható a benzin helyett, hanem az is, hogy szabadon keverhető is azzal.
[BANNER type="1"]
Míg a franciák a benzinmotorok által hasznosítható bioüzemanyagot készítettek cukorból, a Virginai Műszaki Egyetem kutatói a hagyományos akkumulátorok kiváltására építettek azoknál olcsóbban, környezetkímélőbb módon előállítható, nagyságrendekkel nagyobb kapacitású energiatárolókat. Az amerikai kutatók ráadásul nem csak energiatárolásra, hanem hidrogén, és mellesleg áram előállítására képes módszert is kidolgoztak a cukorra. Így, azaz elektromos autókat hajtva még hatékonyabban lehet a jövő üzemanyaga a cukor.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.
RELATED ARTICLES

1 hozzászólás

Videók

- Hirdetés -spot_img

Most Popular